oktatás;PDSZ;Nemzeti Alaptanterv;

PDSZ: diktátum lesz az új alaptanterv

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint azok alapján, amik eddig kiszivárogtak a Nemzeti alaptanterv módosításáról, nem lesz paradigmaváltás az oktatásban.

Ismét egy arcpirító, sőt felháborító gyakorlatnak lehetünk tanúi, a Nemzeti alaptanterv (Nat) átírása klasszikus példája a „rólunk döntenek nélkülünk” esetének – mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Nat módosítása kapcsán. Az érdekvédő szerint aggályos, hogy az alaptantervet átdolgozó bizottság működéséről semmit nem lehet tudni, az elkészült dokumentumot a szakszervezetek nem véleményezhették, a pedagógusok azt „diktátumszerűen” fogják megkapni.

Az alaptantervben várható változásokról a kormánypárti Magyar Nemzet közölt részleteket az elmúlt napokban, a hírek szerint a kormány által már elfogadott dokumentum – amely idén szeptemberben életbe is lép – bármelyik nap megjelenhet a Magyar Közlönyben.

A Magyar Nemzet keddi számában arról írt, a Nat módosítása egyebek mellett pedagógiai paradigmaváltást, hangsúlyosabb iskolaelőkészítést, csökkenő óraszámokat ígér. A lap szerdai cikkében pedig arról lehetett olvasni, hogy a korábbinál hangsúlyosabban jelenik majd meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, előkerülnek Reményik Sándor művei, bekerül Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, illetve a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc munkássága is. Tantárgyösszevonásokra, minimális óraszámcsökkentésre is sor kerül majd.

Szűcs Tamás szerint az eddig nyilvánosságra került információk alapján nem mondható el, hogy paradigmaváltás lesz az oktatásban. Szerinte az, hogy heti 35-ről csupán 34-re csökkentik a diákok óraszámát, visszalépést jelent a korábbi, Csépe Valéria akadémikus professzor csapata által kidolgozott, 2018 augusztusában kiadott Nat-koncepciótól, ami 20 százalékos óraszámcsökkentést fogalmazott meg.

Wass Alberttel kapcsolatban úgy vélekedett: bár az író munkásságának megítélése a mai napig vitás terület, vannak olyan művei (például A funtineli boszorkány), amelyeket magyartanárként ő maga is szívesen ajánlana a diákoknak. A Magyar Nemzetben említett Adjátok vissza a hegyeimet című regénye azonban Szűcs Tamás szerint is tartalmaz olyan kijelentéseket, amelyek „feszültséget generálhatnak”. Összességében úgy vélekedett, ha az irodalom terén korszerű, a diákokat érdeklő tartalmakat szeretnének megjeleníteni, elsősorban nem az 50-100 évvel ezelőtti világ felé kellene nyitni.

Hasonlóképp vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is, aki szakmai szempontból elkeserítőnek nevezte a Nat körül kialakult helyzetet. Szerinte ha széles körű társadalmi vita és különböző vizsgálatok, bemérések nélkül vezetik be a módosításokat, az újból a diákokkal való kísérletezést jelenti majd. Úgy véli, amíg a PISA-mérések szerint minden harmadik diák olvasási és szövegértési problémákkal küzd, addig felesleges arról vitatkozni, melyik szerzőt olvassák kötelezően többet a gyerekek. Hozzátette: nem tudni, a tartalmi követelmények vonatkoznak-e a szakképzésben tanulókra, s ha igen, a szakgimnáziumokban, technikumokban a csökkentett közismereti óraszámokkal mindennek hogyan tudnak majd megfelelni.