Előfizetés

A tűzvész miatt szünetel a konzuli ügyfélfogadás a canberrai magyar nagykövetségen

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.10. 09:48

Fotó: SAEED KHAN / AFP
Észtország ideiglenesen Sydneybe helyezte át külképviseltét, Írország és Olaszország már korábban bezárta nagykövetségét, és Izrael is figyelmeztette állampolgárait, hogy a veszélyes levegő miatt késhet az ügyintézés.
Az Ausztráliában tomboló tűzvész miatt kialakult légszennyezettség miatt szünetel a konzuli ügyfélfogadás Magyarország canberrai nagykövetségén – derül ki a külképviselet honlapján közzétett üzenetből. A nagykövetség arra kéri az embereket, hogy halaszthatatlan konzuli ügyekben forduljanak a sydneyi és a melbourne-i konzuli irodához, vészhelyzet esetén pedig egy ingyenesen hívható telefonszámon is elérhető a konzuli segélyvonal. A Financial Times című brit lap pénteken azt jelentette, hogy a légszennyezettség miatt több ország nagykövetségei is bezártak Canberrában. Észtország ideiglenesen Sydneybe helyezte át külképviseltét, Írország és Olaszország már a héten korábban bezárta nagykövetségét, és Izrael is figyelmeztette állampolgárait, hogy a veszélyes levegő miatt késhet az ügyintézés. Az észt nagykövet a lapnak elmondta, hogy korábban csak súlyos politikai válsággal küzdő országokban volt példa arra, hogy az észt nagykövetség bezárjon, de fontosnak tartották, hogy megóvják a nagykövetség dolgozóit és családtagjaikat. A Sydneytől mintegy 3 órás autóútra, a szárazföld belsejében fekvő Canberrában különösen súlyos a levegő szennyezettsége az országot sújtó óriási tűzvész miatt. A füst a szomsédos Új-Dél-Wales államból száll a fővárosba. A helyi hatóságok a helyzet súlyosságára tekintettel a korábbi gyakorlatukkal ellentétben már nem 24 óránként frissítik a légszennyezettségi tájékoztató adatokat, hanem óránként.

Trump: Én igazán jó vagyok névadásban!

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.10. 09:30
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Alex Edelman / AFP / Picture-Alliance
Az amerikai elnök elárulta, hogyan gondolja a NATO névváltoztatását, majd megdicsérte magát.
Az amerikai elnök felvetette a NATO főtitkárának a szervezet közel-keleti kibővítésének tervét. Ezt maga Donald Trump elnök közölte csütörtökön újságírókkal, hozzátéve, hogy új nevet is javasolt a katonai szövetségnek. Az elnök azt követően beszélt erről, hogy – még szerdán – telefonon egyeztetett Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral. Az újságíróknak Trump azt mondta: Stoltenberg „izgalomba jött” az észak-atlanti szervezet közel-keleti kiterjesztésének ötletétől.
„Szerintem a NATO-t muszáj lenne bővíteni, és a Közel-Keletet kellene bevonnunk. Tényleg”

– mondta Donald Trump az újságíróknak.

Úgy vélekedett, hogy az észak-atlanti katonai szövetségnek kellene „átvennie” a térséget az Egyesült Államoktól, mert – mint fogalmazott – „ez nemzetközi probléma”.
„És akkor mi hazatérhetünk, vagy nagyjából hazatérhetünk, ott lesz a NATO”

– hangoztatta.

Hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kiépített, úgynevezett kalifátus felszámolásában az Egyesült Államoknak vezető, döntő szerepe volt, azt sugalmazta, hogy most a NATO-n a sor.
„Mi elcsíptük az Iszlám Államot. Nagy szívességet tettünk Európának”

– jelentette ki.

„Tehát azt mondtam (Stoltenbergnek), hogy szerintem a NATO működési területét meg kell növelni, és hogy a szövetségnek kellene az Iszlám Állammal foglalkoznia” – fejtette ki, miután megismételte korábban számtalanszor hangoztatott elégedetlenségét azzal, hogy a tagországok nem kellően járulnak hozzá anyagilag a szövetség működéséhez. Majd hozzáfűzte:
„segíteni fogunk, de a teher egyelőre a miénk, és ez nem korrekt”.

Amerikai elemzők emlékeztetnek rá: a NATO a hétvégén, az iráni Kászim Szulejmáni tábornokot Bagdadban megölő amerikai célzott dróntámadás után bejelentette, hogy átmenetileg felfüggeszti a terrorellenes kiképző munkáját Irakban. Szerdán a Fehér Házban tett nyilatkozatában Donald Trump már utalt rá, hogy sokkal aktívabb részvételt javasol majd a NATO-nak a térségben. Az elnök nem konkretizálta, hogy szerinte mely közel-keleti országoknak kellene NATO-tagságot biztosítani. De azt felfedte, hogy hogyan gondolja a NATO névváltoztatását.
„NATO és ME (a Közel-Kelet angol rövidítése) együtt, vagyis úgy lehetne nevezni, hogy NATO-ME. Micsoda gyönyörű név! Én igazán jó vagyok névadásban!”

– dicsérte meg magát.

Csütörtökön Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója is egyeztetett telefonon Stoltenberggel. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a NATO aktívabb szerepvállalását vitatták meg a regionális stabilitás megteremtésében és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Morgan Ortagus külügyi szóvivő elmondta: Pompeo és Stoltenberg elítélte Irán „destabilizáló hatású erőszakos törekvéseit“. A két politikus megerősítette a NATO változatlan elkötelezettségét az Irakban és Afganisztánban folytatandó terrorellenes harcban is, amelynek elsődleges célja az Iszlám Állam újraéledésének megakadályozása.

Videó kerülhetett elő arról, ahogy rakéta találja el a lezuhant ukrán utasszállítót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.10. 09:17

Fotó: Aref Fathi / dpa Picture-Alliance / AFP
A felvétel hiteles a New York Times szerint, azon az látható, amint rakétatalálat éri Teherán mellett az ukrán gépet.
Videó került elő arról, ahogy egy rakéta eltalál valamit, amit a New York Times a szerdán Iránban lezuhant ukrán repülőgépként azonosít. A lap szerint ez alátámasztja, hogy az Egyesült Államokkal konfliktusban álló Irán lőtte le a repülőt, 176 civillel a fedélzetén. A videó hitelességét műholdfelvétellel bizonyítják: a képsoron látható épületek és tárgyak alapján az a Teherán melletti Parand városban készült, abba az irányba fordulva, amerre a felszálló repülőt látni lehetett helyzetjelzője alapján. A robbanás látványa és hangjának érkezése közti különbség alapján azt írják, a távolság is megfelel az adatoknak.
A felvétel hitelességét a Bellingcat nemzetközi oknyomozó újságírócsoport is megerősítette, írja az MTI. A Bellingcat közleménye szerint szakértőik egy csoportja - akár a NYT - megmérte azt az időt, amennyi szükséges a kamerának a robbanás hangjának a rögzítéshez, megbecsülte a helyszín távolságát, ezt pedig összevetette a videó földrajzi helyzetének adataival és az ukrán járat repülési útvonalával.

Zelenszkij: "nem kizárt, de egyelőre nem megerősített"

Az ukrán államfő nem zárta ki, hogy rakétatalálat okozta a szerdai katasztrófát, de jelezte, hogy ezt a lehetséges okot még nem erősítették meg, írja az MTI. Volodimir Zelenszkij számba véve a külföldi állami vezetők sajtónyilatkozatait, felszólította Ukrajna partnerországait, elsősorban az Egyesült Államokat, Kanadát és Nagy-Britanniát, hogy a katasztrófával kapcsolatos adataikat bocsássák a tragédia okait vizsgáló bizottság rendelkezésére. Közölte azt is, hogy még a nap folyamán tárgyalni fog erről Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. "Célunk a vitathatatlan igazság megállapítása. Ezt az egész nemzetközi közösség felelősségének tekintjük. Az emberi élet értéke fölötte áll minden politikai indítéknak" - fogalmazott az ukrán elnök.  

Egyre több jel mutat Iránra

A katasztrófa órákkal azután történt, hogy Irán - a Kászim Szulejmánival végző amerikai támadást megtorlandó - rakétákat lőtt ki két, amerikaiak által használt iraki katonai bázisra. Bár a teheráni hatóságok következetesen balesetről beszélnek, már csütörtökön több dolog alapján egyre inkább úgy tűnt, hogy egy tévedésből kilőtt iráni rakéta robbanthatta fel a Boeing 737-800-as utasszállítót. Amerikai hírszerzési források szerint egy kémműhold két rakéta infravörös villanásait érzékelte az érintett térségben, majd egy harmadik villanást is. A Pentagon és az iraki hírszerzés vezetői szerint a PS 752-es járat repülőt egy orosz gyártmányú TOR-rakéta találhatta el.
Az amerikai bejelentéseket követően Justin Trudeau kanadai miniszterelnök állt a sajtó elé azzal a bejelentéssel, hogy Ottawának is vannak saját forrásból olyan hírszerzési információi, amelyek alapján "nagy valószínűséggel" egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le kedden Teherán közelében az ukrán utasszállító repülőgépet, de lehet, hogy nem szándékosan.
Az ügyet már korábban gyanússá tette, hogy a meghibásodás verziója mellett kardoskodó iráni légifelügyelet senkinek nem akarja kiadni a gép fekete dobozát, és ragaszkodnak hozzá, hogy a kivizsgálás Iránban történjen.

Irán: a találgatás egyetlen célja "sót szórni a fájdalmas sebbe"

Iráni tisztviselők kizárják, hogy rakéta csapódott az ukrán utasszállítóba. Ali Rabiei kormányszóvivő visszautasította a vádakat, mondván az ilyen találgatás egyetlen célja "sót szórni a fájdalmas sebbe". Az iráni hatóságok felkérték az amerikai Boeing gyár, továbbá Franciaország és Kanada szakértőit, hogy az ukrán tisztviselők mellett vegyenek részt az ukrán utasszállító repülőgép szerencsétlenségének vizsgálatában - derült ki az iráni média pénteki híradásaiból. Az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság (NTSB) megkapta a meghívást és kijelölték egyik munkatársukat, hogy segítse a vizsgálatot. 

Eddig három felvétel

Korábban a repülőgép földbecsapódásáról is megjelent egy felvétel, ezt a New York Times szerint a reptértől nagyjából északra, Teherántól délnyugatra készítették. Ezen nem rakéta-találat látható, hanem a már lángoló repülő ereszkedése, majd becsapódása.
A BBC Irán-szakértője Twitter-oldalán pénteken egy másik hasonlót is közzétett, melyen egy autóból láthatóak a lángoló repülő lezuhanásának másodpercei.
A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata szerda reggel felszállás után azt követően zuhant le, hogy már elérte a 2400 méter repülési magasságot. A Boeing 737-es típusú gépének fedélzetén utazók közül senki sem élte túl a becsapódást. Összesen 176-an haltak meg a gép 9 fős ukrán személyzetével együtt. Két utas volt még ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak (82), kanadaiak (63), svédek (10), britek (3), afgánok (4) és németek (3).

Megrengetheti az iráni rezsimet, ha bebizonyosodik, hogy lelőtték a repülőt

Ha bebizonyosodik, hogy Irán lőtte le a repülőt, még ha az nem is szándékosan történt, annak drámai következményei lehetnek az iráni közvéleményben - spekulál az AP amerikai hírügynökség. Az iráni közvélemény a múlt héten jóformán egyként sorakozott fel a vezetés mögé Kászim Szulejmáni meggyilkolása ügyében. Ugyanakkor bőven vannak ellenségei is a rezsimnek, miután vérbe fojtották tavaly a romló gazdasági helyzet miatt kirobbant tiltakozásokat. Több száz ember meghalt a hatósági fellépések nyomán. A hatalomban most újabb repedések keletkezhetnek, ha kiderül, hogy az iráni hatóságok felelősek 176 ember, többségében iráni, valamint iráni-kanadai kettős állampolgár haláláért - írta az AP.