Németh Szilárd nem áldozna honvédokat „az idegen nagyhatalmi érdekek oltárán”

Hogy kikre gondolt - Kínára, Oroszországra? - azt nem árulta el a honvédelmi államtitkár. Az iraki misszió mindenesetre magyar érdeknek számít szerinte.

A magyar katonák sohasem áldozhatók fel idegen nagyhatalmi érdekek oltárán - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, az 1943-as doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Németh Szilárd azt mondta, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája a 21. század Magyarországa, benne a Magyar Honvédség újjáépítése megszervezőinek is megszívlelendő tanulságokkal szolgál. Magyar honvéd csak nemzeti érdeket szolgálhat - hangoztatta Németh Szilárd, kiemelve azt is, hogy a kormány, illetve a Magyar Honvédség vezetése megbecsüli és tiszteli a haza fegyveres védelmét ellátó katonáit.

Magyarország több mint húsz éve NATO-tagállam, és mint ilyen, kötelessége megvédeni háborús helyzet esetén más tagállamokat. Ami egyszerre számít közösségi és nemzeti érdeknek, hiszen a szövetség tagjai fordított helyzetben ugyanígy a segítségünkre sietnek – ezt garantálja az Észak-atlanti szerződés 5. cikkelye. Erre mutatott rá kérdésünkre Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is, hozzátéve, hogy Németh kijelentése végső soron nem kifogásolható, bár ő másként fogalmazott volna.

Azt viszont Tálas sem tudta megmondani, hogy Németh milyen idegen hatalmakra gondolhatott; az államtitkár által élesen elutasított áldozathozatal magában is NATO-szerződésszegés lenne, hiszen a NATO-egyezmény 8. cikke leszögezi, hogy szövetségen kívüli más féllel vagy harmadik állammal NATO-tag nem köthet szerződést, és nem vállalhat azok érdekében nemzetközi kötelezettséget - így a szövetségen kívüli Oroszországgal, Iránnal vagy épp Kínával sem.

Németh Szilárd azt ugyanakkor magyar érdeknek tartja, hogy közel 200, főként őrzés-védéssel és csapatkíséréssel foglalkozó honvédek honvéd szolgáljon Irakban: a honvédelmi államtitkár csütörtökön a köztévében beszélt arról, hogy a parlament nemrégiben hosszabbította meg a katonák iraki mandátumát. Szolgálatuk kapcsán pénteken Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője is megszóltal: sajtótájékoztatóján a politikus arra emlékeztetett, hogy februárban kontingensváltás várható Irakban - a Jobbik pedig szeretné elérni, hogy a magyar katonák csak akkor mehessenek ki, ha nem romlik tovább a helyzet, Irán nem intéz további támadást iraki katonai létesítmények ellen.

A honvédek állomáshelyéül szolgáló erbíli amerikai bázist a napokban két iráni rakéta is eltalálta, ám a magyarok sértetlenül vészelték át az incidenst. A lent látható képen iraki katonák vizsgálják az iráni rakéták maradványait.

Az államtitkár az MTI beszámolója szerint megemlékezett a mintegy 40 ezer munkaszolgálatosról is, akiknek a zöme 1942 őszétől munkaképtelenné vált a nehéz és megerőltető fizikai munkától, az alultápláltságtól és az őket érő atrocitások következtében; sokan a korán beköszöntő télen megfagytak közülük.

A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a 207 ezer emberből álló 2. magyar hadsereg ellen, mely német követelésnek eleget téve, a magyar határoktól távol folytatott offenzívát a keleti fronton . A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei 70 százalékosak voltak, az emberveszteséget 93 500-re, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik; a sebesültek és fogságba esők pontos száma sem ismert.