Átgondolatlanul vési kőbe a nyugdíjakat a kormány

Publikálás dátuma
2020.01.11. 06:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kapkodó és ellentmondásos döntés – többen is így értékelték lapunknak azt, hogy a kormány megszünteti a nyugdíj mellett dolgozók számara az éves 0,5 százalékos nyugdíjnövelés intézményét.
A nyugdíj mellett munkát vállalók ellátása hosszú ideig minden évben emelkedett, ha a bérükből nyugdíjjárulékot is vontak, de nyártól a versenyszférában dolgozó idősek számára megszűnik ez a lehetőség, mert csak 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetniük, ami nagyobb fizetést jelent ugyan, de nem növeli a nyugdíjalapjukat. Munkaviszonyban az öregségi nyugdíj mellett már tavaly januártól élt ez a lehetőség, de idén a kormány kiterjeszti a korhatár előtti ellátásban, a Nők40 alapján nyugdíjban részesülőkre, és a vállalkozókra is. Barát Gábor nyugdíjszakértő át nem gondolt lépésnek tartja, hogy az egyik oldalon nyugdíjba terelik a nőket, a másik oldalon pedig a visszafoglalkoztatásukra biztat a kormány. A Nyugdíjasok Országos Szövetségét (NYOSZ) vezető Némethné Jankovics Györgyi az ellentmondások felsorolását folytatva úgy fogalmazott, nem szerencsés különbséget tenni az alapján, ki végzi el a munkát: az aktív korúak nyugdíjalapjába beszámítanak egy évet, az idősebb dolgozónál pedig nem. Azt pedig tervezési hibának tartja, hogy először a nyugdíjas szövetkezeteknél törölték el a járulékfizetést a nyugdíjas munkavállalóknak, majd egyre több csoportra terjesztik ki a lehetőséget, amivel megölik a működő szövetkezeteket. Elfogadhatatlan, hogy az állami szférában dolgozók nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, nekik változatlanul választani kell a munka és a nyugdíj között a korhatár betöltésekor vagy a Nők40 igénylésekor – tette hozzá Papp Katalin. A Nyugdíjasok Országos Képviselete elnöke szerint a kormányt annyi érdekli, hogy a lehető legkevesebbet kelljen fizetnie, így sok nemzetközi hírű kutató ma önkéntesként folytatja munkáját az országos intézetekben, mert a nyugdíj mellett hivatalosan nem dolgozhat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatát vezető Juhász László úgy véli, el kellene magyarázni az idős munkavállalóknak, hogy rövidtávon ugyan több marad a zsebükben ezzel a megoldással, de ha több évig tudna emelkedni a számukra megállapított ellátás összege, minden bizonnyal könnyebben élnének a munka befejezése után. Az átmeneti jövedelem-kiegészítés lehetőségével 2018-ban még csak 75 ezer, tavaly már 116 ezer nyugdíjas élt, a szám várhatóan az idén ennél is magasabb lesz.

Népszavazási kezdeményezés

Egy szerdán benyújtott népszavazási kezdeményezéssel szeretnék növelni a szolgálati időt, és így a nyugdíj összegét – mondta Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke. Kezdeményezésükben a heti 40 órát meghaladó túlórák beszámítását kérik az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az egészségügyben már kipróbált és bevált módon.

Frissítve: 2020.01.13. 10:53

„Ha nincsenek migránsok, vannak a cigányok”

Publikálás dátuma
2020.01.11. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Setét Jenő jogvédő szerint ilyen beszéd után máshol megbukna a kormányfő. Gyöngyöspatán tapintható a feszültség – állítja a helyi roma vezető, Csemer Géza.
Vecsei Miklós, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos Gyöngyöspatára utazott tegnap, hogy az „ügy szereplőinek részvételével, a maga eszközeihez mérten” próbálja konszolidálni a helyzetet – tudta meg a Népszava az érintettől. Vecsei egy nappal azután látogatott el a Heves megyei városba, hogy Orbán Viktor kormányfő a gyöngyöspatai romáknak szegregáció miatt megítélt kártérítéséről nagy felháborodást keltve azt mondta a csütörtöki sajtótájékoztatóján: „egy etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül.” Vecsei Miklós a kormányfő mostani állításait nem akarta kommentálni. Nemrég ugyanakkor arról beszélt lapunknak, hogy az integráció nem tud működni a többségi társadalom elfogadása nélkül, „először nekünk kell megváltoznunk”. A miniszterelnöki biztos – péntek kora délután, amikor éppen Gyöngyöspatára indult – lapunknak elmondta: mindenképpen meg kell várni a Kúria végleges döntését. Ha úgy alakul, hogy a roma családok valóban megkapják a kártérítést, akkor szeretné meggyőzni őket arról: a megítélt pénz egy részét fordítsák képzésre.
„Biztos vagyok abban, hogy – ha valakinek ez a célja – a romák elleni utálatot is gyorsan magasabb hőfokra lehet kapcsolni” – Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsman ezt nem egészen egy éve nyilatkozta lapunknak. Orbán Viktor mintha csak igazolni akarta volna a tételt. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Hír TV arról kérdezte a miniszterelnököt, mit szól ahhoz, hogy a régóta húzódó gyöngyöspatai szegregációs perben a bíróság csaknem 100 millió forintos kártérítést ítélt meg roma gyerekeknek. Orbán közölte, hogy ebben az ügyben sebet kapott az emberek igazságérzete. Értetlenkedett, hogy egy településen az „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai” nagy összeghez jutnak „mindenfajta munkavégzés nélkül”. Szerinte ez „mélyen igazságtalan”, miközben nincs pontosan tisztázva, mit is jelent az, hogy szegregáció. A miniszterelnök ezt követően konkrét kérdés nélkül rátért arra: nem tartja helyesnek, hogy az Európai Unió bírósága döntése alapján, nem megfelelő fogva tartás címén a magyar állam elítélt bűnözőknek milliós összegeket adjon. Konzultált az igazságügyi miniszterrel, akinek azt mondta, a vitát vállalva „fillért se fizessünk”. Kérdéseket küldtünk a kormányfőnek. Szerettük volna megtudni, fenntartja-e a gyöngyöspatai ügyben tett kijelentéseit, nem tart-e attól, hogy szavai alkalmasak cigányellenes indulatok gerjesztésére, és áldozathibáztatásnak minősíthetők. Szándékában állt-e összemosni a jogsértő iskolai elkülönítésnek kitett roma gyerekek esetét „elítélt bűnözőkkel”? Rákérdeztünk arra is, a sajtótájékoztatón elhangzottak mennyiben értékelhetők a független igazságszolgáltatás politikai befolyásolására tett kísérletként. A Kormányzati Tájékoztatási Központtól kapott választ teljes terjedelmében idézzük: „Megdöbbentőnek és igazságtalannak tartjuk, hogy egy Soros-szervezet pénzt zsarol ki a magyar államból a gyöngyöspatai roma családok felhasználásával. Ugyanezt tették, amikor bevándorlók nevében perelték be a magyar államot 2016-ban és 2017-ben.” A Társaság a Szabadságjogokért tiltakozó közleménye hangsúlyozta, hogy a pénz azoknak a gyöngyöspatai gyerekeknek jár, akiket az önkormányzat, majd a magyar állam által fenntartott iskola tudatosan jogellenesen, szegregáltan oktatott. Egy olyan súlyos jogsértésért ítéltek meg nekik kártérítést az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított perben, ami egyébként Magyarországon máshol is elterjedt, kirekesztő gyakorlat. Orbán Viktor mondatai a roma gyerekek családjait ingyenélőként bélyegzik meg, ezzel tovább fokozva a romákkal szembeni sértő előítéleteket, ami elfogadhatatlan az ország miniszterelnökétől. Tiltakozott az Idetartozunk Egyesület is, és egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kártérítés a károkozó által okozott kár pénzbeli enyhítése, amit nem lehet a munkabérrel összevetni. Setét Jenő, az egyesület vezetője kérdésünkre kijelentette: a világon mindenhol máshol belebukna a miniszterelnök egy ilyen rasszista beszédbe. Orbán Viktort személyes felelősség terheli azért, ha növekszik a feszültség romák és nem romák között. Úgy látszik, ha nincsenek migránsok, akkor vannak cigányok – mondta Setét Jenő. Kerestük Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat elnökét is, aki visszahívást ígért. Péntek estig ez nem történt meg. Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke a Népszavának elmondta: tapintható a feszültség a városban, de nagyon reméli, hogy ennek kapcsán nem fog kialakulni a kilenc évvel ezelőtti helyzet, amikor két táborra szakadt a település, egymásnak feszültek romák és nem romák. Az utóbbi napokban előfordult, hogy egy-egy érintett – időközben felnőtt és családot alapított – volt tanulót az utcán sértegettek, mondván, „elveszitek a pataiak pénzét!”. Az ilyen eseteket próbálják békésen elsimítani, senkinek nem érdeke az ellenségeskedés. A helyi romák igazságérzetét nagyon bántja, amit Orbán Viktor mondott, vagyis hogy az érintett családok nem dolgoztak meg azért a pénzért, amit most felvennének. „Ezeket a gyerekeket nem vitték el uszodába, amikor a többieket elvitték, nem tanították meg nekik azt a tananyagot, ami alkalmassá tette volna őket a továbbtanulásra, több szempontból is másodrendűként kezelték őket a többi tanulóhoz képest. Ezek olyan hátrányok, amiket soha nem tudnak már behozni, ezért jár nekik a kártérítés – állapította meg Csemer Géza. Gyöngyöspatán máig elmaradt annak tisztázása, milyen ellentétek vannak romák és nem romák között, milyen okok váltották ki a 2011-ben történt eseményeket – fejtegette lapunknak Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Épp itt lenne az ideje egy ilyen tisztázó beszélgetésnek, másképp a meglévő feszültségeket továbbra sem lehet feloldani. Szavai szerint tény, hogy a város önkormányzatának január 17-ig van módja önként kifizetni a helyi általános iskola érintett tanulóinak a bíróság által a szegregált oktatás miatt megítélt kártérítést. Az alperes önkormányzat ugyanis január 2-án vette át a Kúria döntését arról, hogy elutasítja a kifizetés felfüggesztésére irányuló kérelmüket, és egyben 15 napos határidőt adott a teljesítésre. Horváth László szerint a gyöngyöspatai önkormányzat önként nem tud fizetni, mert jelenleg nem áll rendelkezésére olyan, szabadon felhasználható összeg a költségvetésében, amiből teljesíteni tudja a kártérítési igényeket. Farkas Lilla, a jogvédők ügyvédje a 444.hu-nak nyilatkozva korábban azt mondta, hogy nem feltétlenül az önkormányzatnak kell fizetnie. Ráadásul a másodfokú ítélet után érkezett egy felülvizsgálati kérelem, az ügy még a Kúria előtt van. A jogvédők ezért nem is kérnek végrehajtást, amíg nem születik meg az újabb döntés: nem szeretnék, ha a családoknak adott esetben vissza kellene fizetniük a pénzt.

A középpályás kapufái

A csütörtöki sajtótájékoztatón Orbán Viktor – aki magát védekező középpályásként határozta meg – többször is alaposan mellélőtt. A Fidesz kommunikációs igényeit közpénzből kiszolgáló Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) megalapítását firtató firtató kérésre például azt mondta: semmit nem írt alá, ami a Kesma létezéséhez érdemben hozzájárult volna. A megfogalmazás trükkösnek tűnik – a Kesma formailag egy magánalapítvány, nyilván nem a miniszterelnök szignálta az alapító dokumentumait –, valójában azonban hazugság. Ő írta alá ugyanis azt a kormányrendeletet, amely nemzetstratégiai érdekűnek minősítette a konglomerátumot, amelyet emiatt a Versenyhivatal és a Médiahatóság sem vizsgálhatott. Vagyis az, hogy a Kesma még létezik, elsősorban Orbán Viktor aláírásának köszönhető. A Tiborcz-Elios ügyről, illetve arról, hogy az OLAF által csalásnak minősített közvilágítási üzlet számláit miért vonták vissza Brüsszelből, és miért a magyar adófizetőkkel fizettették ki, azt válaszolta, hogy egyrészt csupán a forrásvesztést akarták megelőzni a „vitáktól terhelt” ügyben, másrészt a különbségtételnek nincs értelme, mert „az EU-támogatás is a mi pénzünk”, vagyis senkit nem ért kár az átcsoportosítással. Ez azonban nem igaz: a magyar állam támogatásainak forrása a magyar adófizetőktől elvont pénz, az EU-támogatás viszont a nettó befizető nyugati tagállamokban megtermelt jövedelem. Vagyis ha egy számlát az uniós támogatás helyett a magyar állam fizet ki, akkor a hazai adófizetőket igenis kár éri. H. M.

Huszonhat új gyógyszer kap tb-támogatást

Publikálás dátuma
2020.01.10. 21:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Több rákgyógyszer és egy Parkinson-kór kezelésre alkalmas készítmény is a támogatott listára került.
Huszonhat új gyógyszer kap társadalombiztosítási (tb-) támogatást január 15-étől - jelentette be pénteken az emberi erőforrások minisztere.  Kásler Miklós sajtótájékoztatóján elmondta, ezek a készítmények a daganatos és a vérképzőrendszert érintő rosszindulatú betegségek, a vérzékenység, a hepatitis C, a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, az asztma egyik súlyos formája és szívelégtelenség kezelésére szolgálnak, összesen tizennyolc terápiás területen. 
Bővült a kórházi ellátásban térítésmentesen igénybe vehető készítmények palettája is, és ugyanez elmondható a járóbeteg-ellátás keretében a kiemelt vagy emelt támogatással vényre rendelhető gyógyszerek köréről is. A szóban forgó betegségek kezelésére alkalmas készítmények fogyasztói ára nem egyszer milliós, több millió forintos tétel - említette meg Kásler,aki szerint 2014 és 2020 között 1323 új gyógyszert fogadott be a társadalombiztosítás, amelyek 118 terápiás területen alkalmazhatók,.
Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint körülbelül négyezer hepatitis C vírusfertőzött beteg kezelése vált lehetővé a legújabb interferonmentes terápiákkal. A 8-12 hétig tartó, gyakorlatilag mellékhatásoktól mentes kezelés eredményeként a betegek 90-97 százaléka vírusmentessé vált -írja az MTI.
Szerző