Elfújta a szél: hozzá kell szoknunk a mindent elborító napelemek látványához

Publikálás dátuma
2020.01.11. 07:30

Fotó: Földházi Árpád / kormany.hu
A jelek szerint az utolsó pillanatban a kormányfő elgáncsolta a szélerőművek visszatértét lehetővé tévő tárcaterveket. A rezsi viszont nem nő.
A jövőben alighanem hozzá kell szoknunk a mindent elborító napelemek látványához. Legalábbis ez következik az egyik, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján felvillantott ábrából. A téma két kormányzati felelőse a kabinet szerdai ülésén elfogadott új, 2030-as Energiastratégiát mutatta be. Igaz, magát a dokumentumot csak a jövő héten teszik közzé. A pár pillanatra felvillantott grafikon 2040-re minden korábbinál több, körülbelül 12 ezer megawatt (MW) napelemmel számol. Ez számításaink szerint mintegy 44 ezer focipályányi terület, több mint az összes hazai erőmű jelenlegi termelési képessége - ezen belül a Paksi Atomerőmű hatszorosa -, illetve 12-szer nagyobb az országban jelenleg termelő, közel ezer MW-ot kitevő napelemeknél. E változatban ráadásul szélerőművek szinte egyáltalán nem szerepelnek. 
Amiként arról beszámoltunk, a stratégia korábbi változata a legjobb megoldásként 2040-re még 2700 MW-nyi szélerőművel számolt. Bár a rejtélyt tegnap se sikerült tisztázni, tény: Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján egyértelműsítette, a magyar kormány továbbra sem kíván új szélerőműveket engedélyezni. A kormányfő szerint a rendelkezésre álló költségvetési források szűkössége miatt hosszú távon csak az atom- és a napenergiát támogatják. A földhőt és a biomasszát is megemlítve nagyjából ugyanerre hivatkozott tegnapi kérdésünkre Kaderják Péter is. Igaz, az államtitkár hozzátette, azért a jelenlegi - mintegy 330 MW-nyi - összesített szélerőmű-teljesítményt hosszú távon fenntartanák. (Megjegyzendő: a magyar kormány ebbéli álláspontját széles szakmai értetlenség övezi, hisz Magyarország adottságai teljes mértékben alkalmasak szélkereke telepítésére. Ráadásul semennyi napelem nem képes fedezni az ország szürkületkori-hajnali áramszükségletét.) Kaderják Péter csípős szavakkal illette az Energiastratégia egy korábbi változatát bemutató tudósításunkat, ami nem hivatalos, így szerinte "nem létező" dokumentumon alapult. Ez a káros gyakorlat, úgy véli, megzavarja a gondolkodást. (Ugyanakkor nem cáfolta, hogy létezett korábbi, nem végleges változat, aminek előzetes jellegét magunk is jeleztük.) Az államtitkár azt sem tagadta, hogy - legalábbis a korábbi változatokban - szerepelt a rezsirendszer korszerűsítésének, átalakításának terve, tőzsdei árakat tükröző, hatékonyságra ösztönző tarifákkal. Kérdésünkre - a miniszterelnökkel egybecsengően - leszögezte, hogy ez egy család számára se jelentene áremelést. Szavai szerint a lakossági áram- és gáztarifák most "a helyükön vannak", így az áremelés kérdése nem időszerű. Hozzáfűzte, továbbra sem tilos olcsóbb, a hatósági áras rendszeren kívüli, háztartási csomagokkal előállni. Felvetésünket, miszerint ilyen lakossági ajánlat nem létezik, az állami árak versenyképességének bizonyítékaként értelmezi. (Pontosabban egy olyan, nagy gázfogyasztású családoknak szóló E.ON-ajánlat ismert, amit Németh Szilárd Fidesz-alelnök 2018 elején a parlamenti választásokba való beavatkozásként élt meg.) Miközben az Energiastratégia általunk ismert korábbi változatában 2030-ra még az áramtermelés 80 százalékának szén-dioxid-kibocsátás-mentesítése szerepel, Kaderják Péter szerint - Orbán Viktorhoz ismét híven - a cél a 90 százalék. Kérdésünkre, hogy ha 2030-ra 1990-es alapon 40 százalékkal csökkentenék az ország szén-dioxid-kibocsátását, viszont jelenleg már 32 százalékon állunk, ellenben csak a Mátrai Erőmű addig tervezett leállítása 14 százalékot hoz, miért nem vállalnak többet, felhívta a figyelmet, hogy a 40 százalék a legalsó cél. Most várják a különböző érintettek javaslatait. Kapcsolódó felvetésünkre, hogy míg a - szerdán szintén elfogadott, a 2030-as, EU-szabvány szerinti klímacélokat tartalmazó - Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) korábban közzétett tervezete 2030-ra akár a közlekedési légszennyezés 50 százalékos növekedését sem zárta ki, addig az Energiastratégia-tervekben már 5 százalékos csökkentés szerepel, tisztázta, hogy azóta teljesen átdolgozták a NEKT-et. Palkovics László és Kaderják Péter bevezető szavaikban egyértelművé tették: bár az új Energiastratégia alapvetően 2030-as terveket tartalmaz - 2040-es kitekintéssel -, a fő cél a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesség elérése. A most elfogadott anyagokon alapuló, a 2050-es útitervet tartalmazó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát (NTFS) ez év végéig fogadják el. Miközben megismételték, hogy eme alkalmazkodás 50 ezer milliárdot igényel, kérdésre sem tisztázták ennek belső összetételét és EU-támogatási igényét. Igaz, Kaderják Péter érzékeltette, hogy a terv a GDP évi 2,5 százalékára rúgó (vagyis ezermilliárdos) többletkiadást igényel, amihez a magángazdaság hozzájárulása is szükséges. Változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU e pénzeket ne a szegényebb tagállamok felzárkózási alapjaiból kanyarítsa le, hanem a nagyobb szennyező államok-cégek fizessék be. További központi jelszavak a fogyasztóközpontúság, a fenntarthatóság, az energiafüggetlenség, a behozatal csökkentése és a minél több energia- (főképp gáz-) forrás, a hatékonyságnövelés, az épületkorszerűsítés, valamint a háztáji energiatermelés, a kutatás-fejlesztés, így például a hidrogénipar ösztönzése, de szó esett az elektromos közlekedésről és a lakások "okosításáról" is. Kaderják Péter azt az - elsőként szintén lapunk által nyilvánosságra hozott - elképzelésüket is megerősítette, hogy felülvizsgálnák az energiaipar többletadóit. Arra a kérdésre, hogy miben áll a kormányfő szavai szerinti kereszténydemokrata környezetpolitika, Palkovics László kifejette, hogy a "teremtett világot" védenék.

Kérdéses társadalmi egyeztetés

Bár Palkovics László tegnap külön diát szentelt társadalmi egyeztetéseik bemutatására, a lapunk által megkérdezett civilek nem véleményezhették az elfogadott kormányterveket. Az Energiastratégia korábbi változataival például egyikük se találkozott. A NEKT első, hiányos tervezetéhez tavaly év elején fűzhettek megjegyzéseket, de a végső állapottal - néhány felvillantott diát leszámítva - nem szembesültek - tudtuk meg Botár Alexától, a Magyar Természetvédők Szövetsége csoportvezetőjétől és Szegő Judittól, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetőjétől. Az NTFS kérdőíve sem pótolja a társadalmi egyeztetést - vélik. Igaz, Botár Alexa összességében kedvezőnek ítéli a szaktárca előkészítő tevékenységét és inkább a társadalmi egyeztetésben lát hiányosságokat.

Szinte mindenki támogatja a zöldítést

A tájékoztatón ismertették az NTFS "társadalmi egyeztetése" gyanánt tavaly decemberben néhány napig elérhetővé tett online felmérésük eredményeit. Eszerint a több mint 200 ezer válaszadó 92 százaléka támogatja a hazai légszennyezés 2050-es megszüntetését. (Megjegyzendő, a kollégái szerint kiemelt valóságérzékelésű kormányfő tavaly fél évig 24 uniós tagállam ellenében ennek dacára gáncsolta a brüsszeli kezdeményezést.) A lakosság leginkább az energiagazdálkodásban vár intézkedéseket, az épületkorszerűsítést viszont a megkérdezettek a szakmai álláspontnál kevésbé tartották szükségesnek.

Szerző

Százmilliárdba kerülhet Orbán adóötlete

Publikálás dátuma
2020.01.10. 19:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tapasztalat még nincs, a miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján mégis arról beszélt, hogy jövő januártól az örökös adókedvezményt már a háromgyerekes nőkre is kiterjesztené.
A kormány idén január elsejétől léptette életbe az életük során legalább négy gyermeket szült nők szja-mentességét, így ennek bevezetéssel kapcsolatban még semmilyen tapasztalata nincs senkinek. Ezért is volt meglepő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján máris arról beszélt, hogy jövő januártól ezt az örökös adókedvezmény már a háromgyerekes nőkre is kiterjesztené. Ahogy tavaly, úgy most sem hangzott el az, mi a társadalompolitikai célja az adómentességnek, és különösen annak, hogy azt nem csak a most és ezután megszülető, hanem a már felnevelt gyerek után is adják.
A kormány azzal számolt az idei költségvetési tervekben, hogy négy vagy többgyermekesek adómentessége 40 ezer nőt érinthet és ez 20-24 milliárd forintba kerül az idén. A 2016-os kis népszámlálás adatai szerint ugyanakkor összesen 49 ezer nő nevelt családban vagy egyedül legalább négy gyermeket, ráadásul az adókedvezményt a már felnőtt gyermekkel bíró nők is igénybe vehetik – számuk a 60 ezer főt is meghaladhatja – ami kétségeket vett vett a kormány becsléseivel kapcsolatban. Ugyanezen mikrocenzus szerint 135 ezer családban él jelenleg három gyerek és további 23 ezer nő nevel egyedül három gyereket. Vagyis a háromgyerekes kedvezménye 158 ezer olyan nőt érintene, aki jelenleg is nevel három gyereket. További tízezreket tehet ki azoknak az asszonyoknak a száma, aki már felnevelték három gyereküket, ám neki is járna az adókedvezmény – így akár 200 ezer nőt is érinthet a kormányfő által meglebegtetett adócsökkentés. Ha a terv ebben a formában megvalósulna az évi 130 milliárdos kiadással járna az adókedvezmény bevezetése az átlagbérrel számolva. Az intézkedés költségét az Index is kiszámolta, és hasonló összegre jutott. Az összeg tetemes, hisz a teljes családi adókedvezmény kerül ma a költségvetésnek évi 311 milliárdjába. A kedvezményezett nőknek ugyanez havi 54 ezer, évi 650 ezer forint adómegtakarítást – vagyis  pluszjövedelmet jelentene. Nem mindenki tapsol a kormányfő ötletének: a Költségvetési Tanács (KT) pár nappal a miniszterelnök bejelentése előtt épp azt szögezte le közleményében, hogy a gazdasági növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt lenne meghozni azokat a gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés. A háromgyerekes anyáknak beígért beígért életfogytig tartó adókedvezmény is a KT által is bírált gazdaságélénkítő-intézkedések sorába sorolható. A magyar gazdaság  évtizedek óta folyamatos hatékonysági problémákkal küzd –. ezért fordulhat elő, hogy egy osztrák munkaváló, akár a kétszeresét megtermeli annak, mint amire magyar társa a magyar cégeknél képes – épp ezért is a két-háromszoros jövedelemkülönbség a két ország között. A versenyképességi hátrányt azokkal a termelékenységnövelő intézkedésekkel lehetne meghozni – amit a Költségvetési Tanács is szorgalmaz, ám a kormány első gazdaságvédelmi akciótervében ilyen intézkedések nyoma sem volt.  A jelek szerint a készülő második „akcióterv” sem szól másról mint költségvetési keresletélénkítésről, amelynek két csatornája az adók csökkentése és a direkt elkölthető támogatások növelése lehet.
Szerző

333,94 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.10. 18:41

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben pénteken késő délutánra a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 333,94 forintra emelkedett röviddel 18 óra után a reggel nyolckor jegyzett 332,62 forintról. Az euró pénteken 332,59 forint és 334,13 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 307,75 forintról 308,74 forintra, a dolláré pedig 299,49 forintról 300,27 forintra nőtt. Az euró a reggeli 1,1110 dollár után röviddel 18 óra után 1,1124 dolláron állt. 
Szerző