Előfizetés

Veszélyesen közel sodródott egymáshoz egy orosz és egy amerikai hadihajó

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.10. 21:01
Az amerikai haditengerészet Farragut nevű rombolója, 2019 augusztus 30-án, még Florida partjainál,
Fotó: Nathan Eard / Public Domain
Tengernyi hely sem volt elég hozzá, hogy a két hajó kikerülje egymást, Washington és Moszkva is hárítja a felelősséget a katasztrófa-közeli helyzetért.
Az orosz legénység professzionalizmusa akadályozta meg egy orosz és egy amerikai hadihajó összeütközését az Arab-tengeren - közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium. A tárca szerint nem felel meg a valóságnak az Egyesült Államok tájékoztatása a csütörtöki incidensről. Korábban az amerikai haditengerészet Bahreinban állomásozó Ötödik Flottája arról számolt be, hogy egy orosz hadihajó "veszélyesen" megközelítette a Farragut amerikai rombolót - emlékeztet az MTI. 
A katonai ügyek moszkvai minisztériuma ezzel szemben azt állította, hogy az amerikai romboló keresztezte az orosz hajó haladási irányát az Arab-tengeren és hogy az amerikai legénység szakszerűtlenül cselekedett. A tárca rámutatott, hogy a hajók tengeri összeütközésének megelőzésének nemzetközi szabályait rögzítő 1972-es konvenció értelmében az útvonalak kereszteződése esetén annak a hajónak kell utat engednie, amely jobb felől akadályoztatott.      "Ilyen módon éppen az Egyesült Államok haditengerészetének rombolója, amely az előtte haladó orosz hadihajó menetirányától balra helyezkedett el, sértette meg 2020. január 9-én nagyon durván a hajók tengeri összeütközése megakadályozásának nemzetközi szabályait azzal, hogy manővert hajtott végre annak menetirányának keresztezésére" - áll a dokumentumban.    A minisztérium szerint az amerikai romboló legénysége "szakszerűtlen" fellépésével "tudatosan megsértette a tengerhajózás biztonságának nemzetközi normáit" és éppen az orosz legénység "szakszerű" magatartása akadályozta meg a két hadihajó összeütközését. Az amerikai haditengerészet korábban kiadott közleménye viszont az orosz hadihajót vádolta meg azzal, hogy "agresszívan közelített meg" egy amerikai rombolót az Arab-tenger északi részén. Az Ötödik Flotta szerint a Farragut öt rövid szirénajelzést adott ki és irányváltoztatásra kérte az orosz hadihajót, amit az utóbbi először visszautasított, de később irányt változtatott, és így megnövelte a két jármű közötti távolságot. Az orosz védelmi minisztérium pénteken azt is bejelentette, hogy a nap folyamán telefonon folytatott eszmecserét a közel-keleti helyzetről Szergej Sojgu orosz és Mark Esper amerikai védelmi miniszter. 

Ukrán szakértőket engedtek az Iránban lezuhant gép feketedobozához

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.10. 20:15
Az Iránban lezuhant ukrán Boeing maradványai, előtérben egy hajtómű roncsával, 2019. január 8-án
Fotó: - / AFP or licensors
Ötvenfős küldöttség vizsgálja majd az utazási adatokat és a gép roncsait. Ha tényleg rakétatalálat okozta a tragédiát, Ukrajna kártérítésre számít.
Ukrajna hozzáférést kapott az Iránban lezuhant ukrán utasszállító feketedobozaihoz és a teheráni reptér földi irányító központjában dolgozó diszpécserek hangfelvételeihez - jelentette be Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter pénteki kijevi sajtótájékoztatóján.
 Prisztajko megjegyezte, hogy Teheránba mintegy ötven ukrán szakértő utazott ki. "Technikai eszközökkel próbálják rekonstruálni a repülőgépet, hogy megértsük, mi történt vele. Teljes mértékben együttműködést kapunk az iráni féltől. Irán segít nekünk, hozzáférünk mind a repülőgép maradványaihoz, mind a becsapódás helyszínéhez, amelynek biztonságát a rendőrség garantálja, noha kezdetben helyi lakosok is bejutottak oda, ami nehezítette a vizsgálatot" - idézi szavait az MTI.
Elmondta, Irántól hozzáférést kaptak a gép feketedobozaihoz, illetve a teheráni repülőtér diszpécserei és a pilóták közötti beszélgetés felvételeihez. "Egyelőre mindezeket az információkat elemezzük, nem zárunk ki egyetlen verziót sem (a katasztrófa okát illetően)" - tette hozzá Prisztajko, aki szerint 
kártérítést fognak követelni, ha bebizonyosodik, hogy rakétatalálat érte a gépet.

Eközben a Telegram üzenetküldő portálon Volodimir Zelenszkij elnök "csapatának" oldalán új bejegyzés jelent meg, miszerint "nem lesznek elhamarkodott bejelentések a katasztrófa okairól". A közlemény megismétli Zelenszkij pénteki üzenetének szavait, amely szerint nincs kizárva, hogy rakétatalálat okozta a katasztrófát, de egyelőre megerősítve sem. "A témával kapcsolatos spekulációk semmiképpen sem hoznak közelebb minket az igazsághoz" - írták.

176 halott, Irán hajtóműhibáról beszél

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata szerda reggel, nem sokkal felszállás után zuhant le, de azt követően, hogy már elérte a 2400 méteres repülési magasságot. A Boeing 737-800-as típusú gép fedélzetén mindenki életét vesztette, 167 utas és a 9 fős ukrán személyzet, összesen hét ország, köztük Kanada, Svédország, Németország és Nagy-Britannia állampolgárai.   
Irán szerint hajtóműhiba okozhatta a balesetet – több nyugati ország szerint azonban rakétatalálat érhette a gépet, a repülő körül hírszerzési források szerint pedig két orosz gyártmányú TOR-rakéta hőjeleit vették észre. Utóbbi verzió mellett szólt, hogy Irán valamiért senkinek sem akarta kiadni a gép feketedobozait, bár az ukrán szakértők meghívásától nem zárkózott el.

Az Iszlám Állam üdvözli Szulejmáni meggyilkolását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.10. 19:23
Képünk illusztráció
Fotó: - /
Isteni közbeavatkozásnak tartja a terrorszervezet, hogy az Egyesült Államok likvidálta a dzsihadisták ellenségének számító iráni tábornokot.
Nagy segítséget nyújtott Trump Kászim Szulejmáni megölésével a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezetnek – vélte a napokban több hazai lap is, és sejtésük most beigazolódni látszik. 

Allahnak köszönik, Trump szóba sem került

A dzsihadista szervezet ugyanis pénteken közleményben üdvözölte az iráni al-Kudsz különleges erők tábornokának drónos kivégzését - írja a BBC. Az IÁ isteni közbeavatkozásként értékelte, hogy Szulejmáni meghalt, a Donald Trump által elrendelt rakétatámadásra, vagyis Amerika szerepére azonban nem tértek ki.
Kásszim Szulejmáni meggyilkolása valóban ünnep lehet a dzsihadisták számára, az Irakban is kiemelt katonai vezetőnek számító tábornok 2016-ban és 2017-ben ugyanis rengeteget tett az Iszlám Állam térségbeli meggyengítéséért.

Mint a Magyar Hang emlékeztet,  az ő szervezőmunkája állt amögött, hogy a helyi siíta milíciák összefogtak a az iraki hadsereggel a szunnita terrorszervezettel szemben –  de sokat tett azért is, hogy a szír kormány (némi orosz segítséggel) újra szervezze haderejét. 

Leállt az iraki katonák kiképzése

Az iraki siíta fegyveresek ideiglenesen együttműködtek az amerikai haderővel is a közös ellenséggel, az Iszlám Állammal szemben – Szulejmáni halála azonban megbontotta ezt törékeny szövetséget. A megtorlásként elrendelt iráni rakétacsapások után ráadásul leállt az iraki katonáknak nyújtott NATO-kiképzés is, a szövetséges erők jelenleg magukat védik bázisaikon. Ha mindez nem lenne, elég a Trump a szíriai csapatkivonásokkal hátba szúrta a korábban szövetségesnek számító, az Iszlám Állam ellen kíméletlen harcot folytató kurdokat is, akik egyedül maradtak a törökök határ menti offenzívájával szemben.

A rakéták mellett szankciók is repkednek

Az Egyesült Államok eközben folytatja félhivatalos háborúját Iránnal: légicsapások helyett ezúttal szankciókkal operálnak – az MTI beszámolója szerint az amerikai kormány 17 szankciót hozott iráni vállalatok és személyek ellen.  A büntetőintézkedések az iráni ipar több ágazatát, köztük az acél- és a textilipart, az építőipart és a bányászatot érintik. A döntésről pénteken Mike Pompeo számolt be, hozzátéve, hogy a szankciókat válasznak szánják az iraki amerikai támaszpontokat ért iráni rakétacsapásokra - vagyis, folytatódik az adok-kapok, amiben a két fél minden esetben csak megtorol valamit. Pompeo kitért az ukrán utasszállító repülő tragédiájára is, és - megismételve a korábbi amerikai álláspontot - azt mondta, iráni rakétatámadás okozhatta a 176 halálos áldozattal járó tömegkatasztrófát.  Pompeo a sajtótájékoztató után közleményben Kuba ellen is büntetőintézkedést jelentett be: közölte, hogy az amerikai kormányzat korlátozza az Egyesült Államok és Kuba között közlekedő kereskedelmi repülőjáratokat, kivéve a havannai José Martí nemzetközi repülőtérre irányuló forgalmat.