Újabb iráni hazugságra derült fény az ukrán utasszálítóval kapcsolatban

Publikálás dátuma
2020.01.11. 14:53

Fotó: AFP
Az adatok szerint a gép nem tért le a neki kijelölt, egyenes repülőútról semmilyen kényes katonai bázis felé.
A MAU ukrán légitársaság nem kételkedett abban, hogy az Iránban lezuhant járatuknak a személyzete, sem gépük műszaki állapota nem lehetett felelős a tragédiáért - közölte Jevhenyij Dihne, a vállalat elnöke az MTI szerint. "Egy másodpercig nem kételkedtünk abban, hogy legénységünk és repülőgépünk nem okozhatta ezt a hátborzongató, szörnyű repülőgép-katasztrófát. Köszönet mindenkinek, aki gondolkodott és elemzett, és osztotta ezt (a véleményt) velünk. Ez nagyon fontos számunkra. Ők voltak a legjobb fiaink és lányaink. A legjobbak" - írta Dihne bejegyzésében. A MAU - teljes nevén Ukrajna Nemzetközi Légitársasága - ezt annak nyomán tette közzé, hogy szombaton Irán beismerte: légvédelme tévedésből lelőtte az ukrán utasszállító gépet szerdán Teheránnál. A tragédiában 167 utas és a gép 9 fős ukrán személyzete vesztette életét. Még két utas volt ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek. Később a MAU elnöke Ihor Szosznovszkij repülési műveleti alelnökkel közösen Kijevben tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a gép nem tért el az útvonalától. Korábban az iráni állami hadsereg közleményében azt állította, hogy az ukrán utasszállító a Forradalmi Gárda elitalakulat egyik "kényes katonai központja" felé fordult, emiatt ellenséges gépnek nézték. Elmondták, hogy a gép megkapta a diszpécserektől a felszállási engedélyt, minden rendben zajlott. A diszpécser megadta a pilótának az útirányt, a kapitány megerősítette a végrehajtást, ezt követően megszakadt a gép és az irányítók között a kapcsolat. Dihne hangsúlyozta,hogy a gép pilótája szigorúan követte a diszpécser utasításait. Szosznovszkij a Flightradar24 repülőgép radar által rögzített képeit bemutatva demonstrálta, hogy a gép egyenesen haladt. A járat késéssel történt felszállását Dihne azzal magyarázta, hogy túl sok volt a poggyász, ki kellett belőle rakodniuk. Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke szombati reagálásában kijelentette: az iráni beismerés alátámasztotta az SZBU-nak azt az alapfeltevését, hogy minden bizonnyal emberi hiba okozta a gép tragédiáját. "Az emberi tényezőt tekintettük a katasztrófa alapvető okának, konkrétan a légvédelmi rakétarendszer kézi és nem automatikus üzemmódban történő működtetését, miként erről korában már több szakértő is beszélt. Tegnap, az SZBU különleges munkacsoportjának ülésén a szükséges adatok birtokában két változat mellett állapodtunk meg: az egyik a repülőgép ütközése rakétával, a másik pedig egy lehetséges terrortámadás. Ma az iráni oldal megerősítette az első verziót" - fejtette ki Bakanov. Közben Olekszij Honcsaruk miniszterelnök a Facebookon közölte: az Iránban tartózkodó ukrán szakértők folytatják a munkájukat, tovább kutatnak a gép becsapódásának helyszínén tárgyi bizonyítékok után az eset részletes kivizsgálásának elvégzése, a teljes igazság feltárása érdekében. Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata pedig azt közölte, hogy összegyűjtötték és elküldték Teheránba az ukrán áldozatok hozzátartozóinak DNS-mintáit. "Az elektronikus DNS-formulát ma reggel elküldtük a teheráni tragédia helyszínén dolgozó szakértőinknek. Jelenleg várjuk, hogy az iráni fél azonosítsa, majd Kijevbe szállítsa a holttesteket" - tájékoztatott a tárca. Az IRIB iráni állami műsorszolgáltató jelentése szerint szombaton telefonon ismét tárgyalt a légi katasztrófáról Volodimir Zelenszkij ukrán és Haszan Róháni iráni elnök. Részleteket a beszélgetés alatt elhangzottakról sem Kijev, sem Teherán nem közölt.
Szerző

Legkevesebb 12 ember meghalt, amikor elsüllyedt egy menekültekkel teli csónak a Jón-tengeren

Publikálás dátuma
2020.01.11. 14:43
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Elsüllyedt szombaton egy menekülteket szállító csónak Északnyugat-Görögországban, a jón-tengeri Paxosz szigetnél. A balesetben legkevesebb 12 ember meghalt - közölte a görög parti őrség. A beszámoló szerint a hatóságok 21 migráns életét meg tudták menteni, de 12-nek már csak a holttestét tudták kiemelni a vízből. A baleset Paxosztól 13 tengeri mérföldre délnyugatra történt. A parti őrség helikoptereket és hajókat vezényelt az incidens helyszínére, további túlélők után kutatva. A mentésben több kereskedelmi hajó is részt vesz. A hatóságok úgy feltételezik, nagyjából 50 ember utazott a csónakban. A parti őrség hozzátette: a bajba jutott menekültek a délelőtti órákban a 112-es európai segélyhívó számon adtak le vészjelzést.
Szerző
Frissítve: 2020.01.12. 15:18

Merkel Moszkvában tárgyalt Putyinnal

Publikálás dátuma
2020.01.11. 14:40

Fotó: PAVEL GOLOVKIN / Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Volt mit megbeszélniük.
Merkel hangsúlyozta, hogy mindenki érdekelt a gázellátás diverzifikálásában, és az Északi Áramlat-2 kereskedelmi projekt sikerében, amelynek befejezését Németország a meghirdetett amerikai szankciók ellenére is támogatja. Mint mondta, Németország nem lát Oroszországtól való egyoldalú függőséget a gázszállítások terén. Putyin azt mondta, hogy a gázvezetéket Oroszország képes egyedül is befejezni. Elismerte, hogy az építkezésben részt vevő cégek ellen bevezetett amerikai büntetőintézkedések miatt a megvalósítás több hónapos késedelmet szenved, de közölte, hogy a vezetéket még idén, de legkésőbb a jövő év első negyedében üzembe fogják helyezni. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy december végén megszületett a megállapodás az orosz gáz ötéves ukrajnai tranzitjáról Európa felé. Putyin támogatásáról biztosította a líbiai rendezésről német kezdeményezésre Berlinben tartandó nemzetközi konferenciát. Merkel kifejezte reményét, hogy a líbiai rendezést célzó orosz-török erőfeszítések eredményhez vezetnek. Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdai isztambuli találkozója után egy fenntartható tűzszünet vasárnapi életbe léptetésére szólított fel minden harcoló felet Líbiában. Az orosz államfő a Merkellel tartott moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, arra számít, hogy a líbiai konfliktusban szemben álló felek hallgatni fognak Moszkvára és Ankarára, és január 12-én éjféltől fegyvernyugvást hirdetnek. Arra a német sajtó által feltett kérdésre válaszolva, hogy hány orosz zsoldos harcol Líbiában a "Wagner csoport" kötelékében, Putyin kijelentette, hogy ha vannak is orosz állampolgárok az észak-afrikai országban, azok nem képviselik az orosz államot, és nem kapnak tőle fizetést. Egyúttal aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a szíriai Idlíb tartományból nagyszámú zsoldost dobtak át Líbiába, ami súlyosbítja az ottani helyzetet. Putyin közölte, hogy német tárgyalópartnerével együtt támogatja az iráni atomalkuról megkötött nemzetközi megállapodás, a közös átfogó cselekvési fenntartását. Merkel hangsúlyozta, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába, ezért Berlin minden diplomáciai eszközt fel fog használni a megállapodás megőrzése érdekében, még ha az "nem is ideális". A kancellár fontos lépésnek nevezte, hogy Teherán elismerte az ukrán utasszállító repülőgép lelövését. Putyin kifejezte reményét, hogy a Közel-Keleten nem kezdődik nagyszabású katonai konfliktus, amely szerinte az egész világot érintő katasztrófához, egyebek mellett menekültáradathoz vezethet. "Ez egyszerűen humanitárius katasztrófa, vallásközi katasztrófa, gazdasági katasztrófa lesz. Mert a világgazdaság és a világenergetika lerombolásához vagy óriási mértékű károsodásához vezethet" - figyelmeztetett az orosz elnök. Az ukrajnai válság megoldásával kapcsolatban Putyin hangsúlyozta: egyetértés van a felek között abban, hogy a minszki megállapodásoknak nincs alternatívájuk, és azokat maradéktalanul végre kell hajtani. Szíriával kapcsolatban a két vezető egyetértett abban, hogy az ottani válság kizárólag politikai eszközökkel, az ENSZ BT 2254-es határozata alapján rendezhető. Putyin hangsúlyozta a nemzetközi összefogást az arab ország infrastruktúrájának helyreállítása érdekében. Szavai szerint Szíriát támogatni csakis a damaszkuszi kormány beleegyezésével, előzetes feltételek megszabása nélkül lehet.
Szerző
Frissítve: 2020.01.11. 18:44