Előfizetés

Haftar is rábólintott, éjfél óta tűzszünet van Líbiában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.12. 08:59
Ahmed al-Miszmári, Haftar szóvivője
Fotó: ABDULLAH DOMA / AFP
Határozatlan idejű tűzszünet lépett életbe, a felek elvileg vasárnap leállították katonai műveleteiket.
A Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) belegyezett abba szombat este, hogy tűzszünetet tartsanak a nemzetközileg elismert líbiai kormány erőivel szembeni harcaikban, amit a héten Törökország és Oroszország kezdeményezett. Szóvivőjük, Ahmed al-Miszmári tábornok bejelentette, hogy vasárnap hajnali 1 órától - közép-európi idő szerint 0 órától - határozatlan idejű tűzszünetet tartanak, és leállítják katonai műveleteiket azzal a feltétellel, ha ellenfeleik elfogadják ezt. A tűzszünet megsértésének esetére súlyos megtorlással fenyegetett.
Fájez esz-Szarrádzs, a nemzetközi közösség által támogatott líbiai egységkormány miniszterelnöke szombaton Rómában találkozott Giuseppe Conte olasz kormányfővel. Elismeréssel szólt a líbiai rendezést célzó orosz-török erőfeszítésekről. Kifejtette, hogy kormánya tűzszünet bevezetésén dolgozik, és támogatja a január 19-ére Berlinbe tervezett nemzetközi konferenciát a líbiai rendezésről.
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdai isztambuli találkozójuk után szólította fel a líbiai feleket egy fenntartható tűzszünet január 12-i életbe léptetésére. Haftár erői először - csütörtökön - elutasították ezt. Miszmári tábornok akkor azt mondta: Folytatják háborújukat, mert "a polgári állam létrehozása, a stabilitás, a biztonság és a demokrácia megteremtése nem lehetséges a terroristák felszámolása nélkül".
Az Afrigatenews líbiai hírportál korábbi jelentése szerint az LNA szerda estétől légi blokád alá vette az általa ostromlott líbiai főváros, Tripoli egyetlen nemzetközi repülőterét, hogy megakadályozza a nemzeti egységkormány védelmét célzó török katonai beavatkozást. A török parlament múlt csütörtökön fogadott el egy törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy katonákat küldjön Líbiába a nemzetközileg elismert kormány támogatására.
A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Haftar tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért. Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt, és területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák, illetve helyi csoportok igyekeznek ellenőrzésük alá vonni.

Még lőnek

Mindkét fél vádolja a másikat a tűzszünet megsértésével, miután vasárnap hajnalban Tripoli két külső kerületében is tovább folytak az összecsapások, írja a Reuters. Miután mind az LNA, mind perig az egységkormány oldalán több milícia koalíciója harcol, a fegyvernyugvásnak nehéz érvényt szerezni a hírügynökség szerint. Törökország védelmi minisztériuma mindazonáltal arról nyilatkozott: "egy vagy két" incidensen kívül nyugodt a helyzet, megfigyelésük szerint mindkét fél igyekszik betartani a tűzszünetről szóló megállapodást.

Bírák tüntettek Varsóban a bírósági törvény tervezett módosítása ellen

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.11. 19:48

Fotó: Krystian Dobuszynski / NurPhoto
22 európai országból érkeztek támogató kollégák
Több száz, talárt viselő lengyel bíró 22 európai országból érkezett kollégájával és sok ezer civil támogatóval együtt tüntetett szombaton Varsóban a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat ellen. A kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) által kidolgozott és a parlament alsóházában, a szejmben december 20-án elfogadott jogszabálytervezet egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatása címén fegyelmi eljárást lehetne indítani az igazságügyi reformokkal szembeszálló bírák ellen. A törvénytervezet az AFP francia hírügynökség szerint válasz az Európai Unió Bírósága és a lengyel legfelsőbb bíróság döntéseire, amelyek megkérdőjelezik a vitatott igazságügyi reformok egy részét. A kormány szerint az igazságügyi reformok a korrupcióellenes harcot szolgálják. Az ellenzék azzal vádolja a PiS-t, hogy el akarja némítani a tiltakozó bírákat. A lengyel bírák szervezetei által a "Jogot a függetlenséghez, jogot Európához" mottó alatt összehívott tiltakozó menethez több ezer varsói lakos is csatlakozott. Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa egy pénteken nyilvánosságra hozott levélben úgy vélekedett, hogy a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat sértheti a bírói függetlenséget, a lengyel szenátusnak (felsőház) el kell utasítania. Válaszában Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy Dunja Mijatovic levele sérti a lengyel parlament szuverenitását, és a bíróságokról szóló törvények készülő módosításainak elvetését szorgalmazó levele példa nélküli beavatkozást jelent a törvényhozásba.

A francia kormány kész visszavonni a nyugdíjreform legvitatottabb pontját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.11. 18:58

Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
A sztrájkolókat és a tüntetőket ez azonban már nem nagyon érdekli.
Edouard Philippe francia kormányfő korábban ígéretet tett arra, hogy a nap folyamán olyan bejelentést tesz, amelynek célja, hogy befejeződjön a Párizst ötödik hete megbénító vasúti és tömegközlekedési sztrájk - írja az MTI. De hiába a sajtóban közzétett levél, amelyben Edouard Philippe miniszterelnök azt is leszögezte, hogy - miután a jogosultsági év emelését az esetleges jövőbeni finanszírozási problémák miatt tartaná indokoltnak - a szociális partnereknek meg kell állapodniuk abban, hogy szavatolják a jelenleg nem deficites rendszer egyensúlyának megőrzését 2027-ben is. A nyugdíjreform célja, hogy a jelenlegi 42-féle nyugdíjrendszert egységesítse egy pontrendszer alapú egységes rendszerben. A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2027-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amin nem változtatna a kormány, de az eddigi tervezet szerint 5 százalékos levonással büntetné azokat, akik 64 év előtt mennek nyugdíjba. A 41, ágazatonként szerveződő speciális rendszerbe tartozik a nyugdíjasok mintegy húsz százaléka, a többiek az általános állami rendszer tagjai. Ez utóbbiba tartozók 43 évi munkaviszony után jogosultak teljes összegű nyugdíjra. Amennyiben ennél rövidebb idejű munkaviszony után mennek el nyugdíjba (ezt 62 éves kortól megtehetik), levonást kapnak, kivéve, ha 67 évesek, akkortól ugyanis automatikusan jár a teljes összegű nyugdíj. A kormány által eddig javasolt új, egységesített rendszer tervezetében eltűnne a kötelező 43 évnyi munkaviszony a teljes jogosultsághoz, s csak az kaphatna 2027-től teljes összegű nyugdíjat, aki 64 évesen vonul vissza. Ez esetben viszont a ledolgozott évektől függetlenül mindenkit alanyi jogon megilletne a legalább ezer eurós, teljes összegű nyugdíj. A kormány és a szakszervezetek között folyamatosak az egyeztetések, a legradikálisabb CGT és az FO a teljes reform visszavonását követeli, míg a legnagyobb szakszervezet, az CFDT reformpárti, és csak a teljes jogosultság 64 évre emelését, illetve az ennél korábban nyugdíjba vonulók pénzügyi megbüntetését ellenzi. A CFDT közleményben üdvözölte a kormány szombati javaslatát, amely a szakszervezet szerint "a kormány hajlandóságát jelzi a kompromisszumra". Azt is jelezte a legnagyobb szakszervezet, hogy "folytatni fogja a tárgyalásokat, hogy megszülessenek a válaszok azokra a kérdésekre, amelyek az egyetemes jövőbeni rendszerrel kapcsolatban még felmerülnek". A kormányfő tájékoztatása szerint a szociális partnerek részvételével rendezendő konferenciának április végéig kell megfogalmaznia javaslatait a nyugdíjrendszer finanszírozásának egyensúlyban tartására. Amennyiben addig ezek nem születnek meg, a kormány visszateszi a tervezetbe a teljes jogosultság 64 évre emelését. "Teljesen egyértelmű szeretnék lenni ebben a kérdésben: vállalni fogom a felelősséget" - írta a miniszterelnök. A szombati tiltakozásokat szervező radikálisabb CGT és FO válaszai még nem ismertek, miután eddig ezek a szervezetek a teljes reform visszavonását követelték. A párizsi felvonulást - amelyhez a kormány gazdaságpolitikája ellen 2018 novembere óta minden szombaton tiltakozó sárgamellényes tüntetők is csatlakoztak - incidensek kísérték a délután folyamán. A több ezer fős tömegbe keveredett, fekete ruhába öltözött anarchisták a menet élén megjelenve kirakatokat törtek be, üzleteket fosztottak ki, és megdobálták a rendőröket a Nation tértől a Bastille téren át a République tér felé tartó tiltakozó felvonuláson.