Tiborcz István nem bírt a visegrádi üveghegy-hotellel

Publikálás dátuma
2020.01.13. 14:53

Szijj László lett a komplexum harmadik tulajdonosa, a tájba illeszteni a szállodát.
A szállodát annak idején az ír kézben lévő Tourist Projects Kft. kezdte el építeni, ám a 2008-as világválság miatt a rá következő évben félbehagyták. A torzó aztán 2016-ban került a miniszterelnöki vő érdekeltségéhez, gyaníthatóan eléggé kedvezményes áron. A BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. a Longoria Holdingon keresztül zsebelte be az épületkezdeményt, és módosított a tervein, ezért 2018-ban benyújtott egy előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, melyet akkor az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztálya jóvá is hagyott, ám az építkezést Tiborczék végül mégsem fejezték be. Az Mfor.hu szerint mostanra új környezeti hatástanulmány készült, amit az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztályához a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. nyújtott be. Ennek pedig Szíjj László a tulajdonosa, vagyis Tiborcz István túladott a visegrádi szállodaérdekeltségén. Az újabb hatástanulmány elkészítésére a lap szerint azért volt szükség, mert az új tulajdonos ismét változtatott a szálloda tervein. Eszerint Szíjj igyekszik a tájba illeszteni a szállodát, annak befejezéséhez további fakivágásra nincs szükség, viszont az utolsó simítások elvégzése után a tervek szerint kialakítanak egy parkot, elültetnek 188 fát, valamint "zöldhomlokzati sávok, intenzív zöldfal, zöldfelületek, zöldtetők és futtatott zöldfalak" segítségével igyekeznek majd még jobban a környező erdőbe simítani az üveghegyet. 
Szerző

A kormányt hibáztatja Matolcsy az elszabaduló ingatlanárak miatt

Publikálás dátuma
2020.01.13. 12:54

Fotó: Népszava
A kudarc egyértelmű – írja a jegybankelnök a kormány lakáspolitikájáról.
„Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül?” – kezdi a szokásostól kissé hosszabbra sikeredett hétfő délelőtti bejegyzését a novekedes.hu-n Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a 2014-ben indult új lakáspolitika kezdetektől fogva több sebből vérzett. „Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve. Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett. Nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe” – sorolja hosszasan a problémákat Matolcsy György. Szerinte ennek lett a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. Mint rámutat: 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont. A lakásállomány megújulási rátája 0,4 százalékra csökkent a kívánatos 1 százalék, valamint a Bécsben tapasztalható 1,5 százalék helyett. A helyzet Budapesten a legrosszabb, de nagyvárosainkban sem sokkal jobb. Budapest a hatodik legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22 százalékhoz képest 80 százalékos a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – fogalmaz a jegybankelnök. „A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez az EU átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, tehát a fenntartható felzárkózási pályán maradáshoz. Ausztriát csak úgy lehet utolérni, ha mindenben, ami alapkészség (a lakáshoz való hozzáférés ilyen) legalább olyan jók vagyunk, mint ők, miközben néhány új területen innovatívabbak, gyorsabbak és rugalmasabbak leszünk” – vélekedik Matolcsy György. Szerinte egyébként a megoldás közel van és egyszerű, mert „a tűzgyújtáshoz csak két kovakőre van szükség” – zárja sorait a jegybankelnök egy Lousia May Alcott idézettel. 
Szerző

A T-Systems nem jött össze a 4iG-nek, 2 milliárd forintnyi közebeszerzés azonban igen

Publikálás dátuma
2020.01.13. 12:36
Jászai Gellért
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egy másfél és egy fél milliárdos nyertes pályázata is van már az újévben a NER kedvenc informatikai cégének.
Sikeresen indul az év a Jászai Gellért vezette 4iG-nek, az informatikai cégnek, amely szárnyal azóta, hogy a NER közelébe került - írja az Index. A cég hétfőn bejelentette, hogy elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztérium által kiírt, Magyar Falu Program keretében a „Orvosi ellátást segítő orvosi eszköz mintaprogram” című alprogramhoz kapcsolódó informatikai rendszerek megvalósítására kiírt pályázatot, 1 555 346 000 forint értékben. A szerződést január 19-én fogják megkötni, ezt követően pedig a cég közleménye szerint a „4iG által megvalósítandó fejlesztések az egészségügyi alapellátás keretében végzett tanácsadási, prevenciós, illetve lakossági szűrésekhez kapcsolódó háziorvosi tevékenységek megfelelő informatikai támogatását fogják szolgálni”. Nem ez az első közbeszerzés, amit idén nyert a cég, január 10-én ugyanis már bejelentette, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium 563,4 millió forintos szoftverfejlesztési pályázatán is őket hirdették ki győztesnek. A 4iG csillaga akkor kezdett felívelni, amikor a cégben komoly tulajdonosként megjelent Mészáros Lőrinc, aki viszont a cég irányítását hamar egyik legfontosabb bizalmi emberének, a Mészáros-cégbirodalom korábbi irányítójának, Jászai Gellértnek adta át. A 4iG hirtelen elkezdte egyre-másra nyerni az állami megbízásokat, a részvényárfolyama pedig kilőtt. A cég következő nagy lépése az volt, hogy bejelentette, megállapodott a Magyar Telekommal, a T-Systems megvásárlásáról, bár tavaly év végén kiderült, hogy ez az üzlet mégsem fog megvalósulni.  
Szerző