Tizenegymilliárd éve olvadt egybe a Tejútrendszer és egy törpegalaxis

Publikálás dátuma
2020.01.14. 11:20

Fotó: Pexels
Eddig úgy vélték, az ütközés tízmilliárd éve következhetett be.
Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia Enceladus törpegalaxis.
A galaxisok ütközése az univerzumban nem egyedülálló dolog, több ilyen eseményt is megfigyeltek már a kutatók. A Tejútrendszer sem csak csillagok születése révén növekedett, hanem más galaxisokkal való egybeolvadással is. A csillagászok „csillagrégészekként” keresik a nyomokat, amelyeket ezek az idegen csillagrendszerek hátrahagytak a Tejútrendszerben.
Amina Helmi holland csillagász már 2018-ban bizonyította, hogy a Tejútrendszer „fiatalabb” éveiben összeolvadt egy viszonylag nagyméretű törpegalaxissal, a Gaia-Enceladusszal. Erre utalt a Tejútrendszer úgynevezett halójában lévő több ezernyi csillag mozgása és kémiai összetétele. A halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömbalakú vagy elliptikus térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz. Ez a régió túlnyúlik a galaxis lemezén alul és felül is. A tudósok akkor úgy vélték, az ütközés tízmilliárd éve következhetett be.
Bill Chaplin, a Birminghami Egyetem csillagásza és kollégái a NASA TESS-teleszkópja és az európai Gaia-űrteleszkóp adatai alapján pontosabban is meghatározták az ütközést. Ehhez a halo egyik fényes csillagát, a Ny Indit vizsgálták. Ez egy nagyon régi csillag, amelynek pályáját a galaxis magja körül a két galaxis összeolvadása láthatóan megváltoztatta. A csillag tehát valószínűleg már létezett az összeolvadáskor. „Asztroszeizmológiai módszerekkel, amelyek során a csillag egyéni ingadozásait figyeltük, a korát 11 milliárd évben tudtuk meghatározni” – mondta Thomas Kallinger, a Bécsi Egyetem asztrofizikai intézetének munkatársa. Ebből adódik, hogy a Tejútrendszer és a Gaia-Enceladus összeolvadása legkorábban 11 milliárd éve történhetett – emelte ki a szakértő.
Kallinger szerint az összeütközés nagyon drámai hatású esemény volt a Tejútrendszer számára, amelynek során nagyon sok anyagot vett fel, emellett megváltozott galaxisunk kémiai összetétele és mozgási dinamikája is. „Ezen elemzések alapján pontosabban ismerjük az ütközés időpontját, ami fontos a Tejútrendszer fejlődésének kutatása szempontjából” – mondta Kallinger.
Szerző

550 millió éves bélszakaszt találtak

Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:16
Brock Andreasen (balról), Jim Schiffbauer (középen) és Tara Selly (jobbra) röntgenvizsgálat közben
Fotó: University of Missouri
Az eddig ismert legrégebbi, az állatvilág történetéről információkat hordozó fosszíliákat a nevadai sivatagban fedezték fel.
A tudósok szerint a fosszíliák fontos információkkal szolgálhatnak az állatvilág történetének legkorábbi szakaszáról - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Több mint félmilliárd éve a földi életet olyan egyszerű tengeri organizmusok jelentették, amelyeknek mása a mai vizekben nem található meg. Mintegy 450 millió évvel ezelőtt azonban látványos változások kezdődtek az egyszerű állatok világában. Megjelentek sok ma is élő állatcsalád ősei, egyebek mellett a primitív rákok és férgek. A Missouri Egyetem kutatócsoportja Jim Schiffbauer vezetésével cső alakú kövületeket vizsgált meg, tanulmányukat a Nature Communications aktuális száma közölte.
"Ezek a fosszíliák nemcsak a legrégibb bélszakaszt rejtik, hanem abban is segítenek, hogy meghatározzuk ennek a fontos kövületcsoportnak az evolúciós helyét" - mondta Schiffbauer, a Missouri Egyetem geológusa, az egyetem röntgen-mikroanalízis központjának igazgatója.
A kövületek a cloudinidák családjába tartoznak, amely az ediakara földtörténeti időszak utolsó 10-15 millió évében élt, vagyis az úgynevezett kambriumi robbanást közvetlenül megelőző időszakban. A kambriumi robbanás mintegy 10 millió éves időszakában (530 millió évvel ezelőttől kezdve) földtörténeti szempontból "hirtelen" jelentek meg a kövületekben sok mai állat ősei. "A vizsgált struktúrákról az elemzés után kijelenthetjük, hogy anatómiai felépítésük inkább hasonlít a férgekére, mint a korallokéra" - tette hozzá.
A kutatók az egyetem röntgen-mikroanalízis berendezésének segítségével, mikro-CT-képalkotással elkészítették a kövület egyedülálló, háromdimenziós képét. Ezzel a technikával láthatóvá vált, mi van a fosszilis struktúra belsejében. "CT-képalkotással gyorsan értékelni tudjuk, milyen belső jellemzői vannak a fosszíliának anélkül, hogy kárt tennénk benne" - mondta el Tara Selly geológus, a tanulmány társszerzője.
Szerző

Földhöz hasonló bolygókat keres a Cheops űrtávcső (videó)

Publikálás dátuma
2020.01.13. 16:16

Fotó: Sergey Mamontov/Sputnik / AFP
Bekapcsolta legújabb kutatószondáját az Európai Űrügynökség, hogy a kutatók élet kialakulására alkalmas objektumokat azonosíthassanak.
A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében
A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelét január 27-én nyitják ki. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.
Sok ezer exobolygó felfedezése után az elsődleges cél már nem a még több újabb bolygó keresése, hanem az, hogy a Földhöz hasonló bolygókat sikerüljön találni, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A terv megvalósításának egyik fontos lépése a Cheops fotometriai űrtávcső megépítése és mérési programjának végrehajtása.
A Berni Egyetem által szervezett Cheops Konzorciumhoz számos más ország csatlakozott – az űrtávcső elkészítéséhez anyagilag is hozzájárulva –, így a Cheops nagyjából 100 millió euróból valósult meg. A belga, brit, német, olasz, osztrák és svéd intézetek, cégek mellett az EU13 régióból egyedül magyarok csatlakoztak a konzorciumhoz.
A Cheops programjában a miskolci Admatis Kft., továbbá a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vesz részt. Az Admatis Kft. szakemberei tervezték és készítették azokat a hűtőradiátorokat, amelyek a távcsőre szerelt CCD-kamera és a vezérlőelektronika működése során felszabaduló hőt vezetik el a detektor környezetéből, elősegítve a maximális mérési pontosságot. Ezzel a mindössze 56 kg tömegű műszerben 1,2 kilogrammnyi magyar alkatrész került a világűrbe.
A Cheops űrtávcsövet december 18-án indították egy Szojuz-Fregat hordozórakétával az ESA kouroui (Francia Guyana) űrközpontjából. A Cheops az indítás után két és fél órával vált le a hordozórakétáról, és a földfelszíntől 710 km magasan húzódó napszinkron pályára állt. Az űrtávcső működését 3,5 évesre tervezik. Ez idő alatt a már ismert 4100 exobolygó közül százról vesz fel részletes fénygörbét, hogy annak alapján meg lehessen határozni a planéták méretét, átlagos sűrűségét, továbbá azt, hogy van-e atmoszféra körülöttük.   
Az előre kiválasztott száz célpont között akad a Földnél kissé nagyobb méretű bolygó, ún. szuper-Föld, de a programban szerepel a Neptunusz méretét majdnem elérő bolygó, mini-Neptunusz is. A fő cél annak megállapítása, hogy van-e köztük olyan bolygó, amelyiken a körülmények kedvezőek az általunk ismert élet fenntartásához. 
Szerző