Johnson nem támogatja az újabb skóciai függetlenségi népszavazást

Publikálás dátuma
2020.01.14. 13:59

Fotó: OLI SCARFF / AFP
A brit miniszterelnök közölte: Sturgeon és elődje egyaránt megígérte 2014-ben, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
Elutasította kedden az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését Boris Johnson brit miniszterelnök. Nicola Sturgeon skót kormányfőnek küldött, a Downing Street által ismertetett levelében Johnson leszögezi: Sturgeon és elődje, Alex Salmond volt skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól. A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. Boris Johnson keddi levele szerint a brit kormány változatlanul a skót nép e demokratikus döntéséhez tartja magát. A brit miniszterelnök közölte: ennek alapján nem áll módjában teljesíteni azt a kérést, hogy London adja át az újabb függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges döntési hatásköröket Skóciának. Nicola Sturgeon a decemberi nagy-britanniai parlamenti választások után szólította fel hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.
Boris Johnson brit kormányfő és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök
Fotó: DUNCAN MCGLYNN / AFP
Szerző

Holttestet találtak egy nádszegi házban

Publikálás dátuma
2020.01.14. 12:07

Fotó: Goggle Street View
Keddre virradó éjszaka egy 28 éves férfi bejelentette a rendőrségen, hogy néhány évvel ezelőtt megölt egy nőt.
Az éjszaka egy fiatal férfi bejelentette a rendőrségen, hogy gyilkosságot követett el – tájékoztatta a Paramétert Martina Kredatusová rendőrségi szóvivő. A portál szerint hétfőről keddre virradó éjszaka egy 28 éves férfi jelent meg a rendőrség nádszegi kirendeltségén, ahol bejelentette, hogy néhány évvel ezelőtt megölt egy nőt. A férfi jól láthatóan tudatmódosító szerek hatása alatt állt. A rendőrök elmentek a férfi házához, ahol a lépcsők alatt egy szőnyegbe csavart emberi torzóra bukkantak. A holttest személyazonossága egyelőre nem ismert, a portál információi szerint viszont egy 51 éves nádszegi nő lehet az áldozat, akit 2017 szeptembere óta eltűntként keresett a rendőrség. A helyszínelés a délelőtti órákban is folyamatban volt, a holttestet átvizsgáló orvos törvényszéki boncolást rendelt el.
Szerző

Mindent lepipált a nyugdíjreform, az volt a legfontosabb az oroszoknak

Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:20
Putyinnal még mindig elégedettek az oroszok
Fotó: Aleksey Nikolskyi / Sputnik
A Levada-Centr független orosz közvéleménykutató intézet arra volt kíváncsi, milyen eseményeket tartanak az oroszok a legfontosabbnak 2019-ből. A december derekán 137 lakott területen végzett felméréskor a megkérdezettek több eseményt is megemlíthettek.
Egyértelműen a rendkívül kedvezőtlen és a társadalom által elutasított nyugdíjreformot és annak következményeit helyezte az első helyre a legtöbb megkérdezett (44 százalék). A szibériai erdőtűz és az Irkutszk környéki árvíz megelőzte a Krimi híd vasúti pályájának megnyitását, Oroszország részvételét a szíriai háborúban vagy a dopping-botrányt. A különböző katasztrófák, mint például az atomtengeralattjáró szerencsétlenség a Barents-tengeren vagy a lakóházakat sújtó gázrobbanások sora jobban hatottak az emberekre, mint akár a korrupción lebukott politikusok letartóztatása vagy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója, az orosz-ukrán fogolycsere. A Notre Dame leégése nagyobb benyomást tett a megkérdezettekre, mint az, hogy tiltakozó tüntetésekre került sor országszerte, hogy felmondták a közepes és rövid hatótávolságú rakétákról szóló orosz-amerikai szerződést, arra pedig alig figyeltek fel, milyen tüntetések zajlottak Franciaországban és Hongkongban. A kérdezőbiztosok arra kérték az embereket, nevezzenek meg négy-öt embert, akit az év emberének tartanak. 31 százalékuk Vlagyimir Putyint tette az első helyre. Az orosz elnök korábbi népszerűségét figyelembe véve, ez nem tekinthető jelentős számnak. Utána következik Zelenszkij ukrán elnök (7 százalék), Szergej Lavrov külügyminiszter (6 százalék), Aljakszandr Lukasenka, fehérorosz elnök (5 százalék), Szergej Sojgu, védelmi miniszter (5 százalék). Ugyanannyian említették meg Dmitrij Medvegyev kormányfőt és Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, mint a Moszkva közelében bravúros kényszerleszállást végrehajtó pilótát, Damir Juszupovot. (2 százalék). Ami annak a jele, hogy sem a kormányzat, sem az ellenzék nem képes maga mögé állítani az embereket. Amikor név szerint kérdeztek rá a politikusokra, Putyin tevékenységét a megkérdezettek 68 százaléka helyeselte, Medvegyev kormányfőjét csak 38. A külföldi politikusok lesújtóan szerepeltek: Donald Tramp (3 százalék), Emmanuel Macron (1 százalék), Angela Merkel (1 százalék). A Levada-Centr egy másik felmérést is készített december 12. és 18. között, amelyben kizárólag arra volt kíváncsi, hogy az elmúlt hónap eseményei közül melyikre emlékezik vissza leginkább a megkérdezett. Itt első helyen az orosz-ukrán elnöki találkozót említi a megkérdezettek 14 százaléka, de még az ukrajnai fejlemények is csak az emberek 2 százalékának az emlékezetében hagytak nyomot. Mindössze egy százalékuk említette meg a Brexitet, a franciaországi sztrájkokat vagy az amerikai elnökválasztási csatározást. Amikor egy másik felmérésben azt tudakolták, milyennek tartják az óévet 2018-cal összehasonlítva, az emberek 37 százaléka szerint a múlt év nehezebb volt Oroszország számára, mint a megelőző, 50 százalékuk pedig ugyanolyannak mondta, mint a korábbi évet. Ahol sokan rosszabbodást tapasztaltak, az az anyagi javak igazságos elosztása, az életszínvonal alakulása, az egészségügy, az oktatás, a jó fizetés biztosítása, az emberek befolyása az állami ügyekre, a szabad vélemény-nyilvánítás lehetősége. A nemzetközi kapcsolatok terén jelentős azoknak a száma, akik a Nyugattal és a NATO-val való kapcsolatok romlását látják, Meglepő, hogy mindeközben az Egyesült Államokhoz való viszonyt egy novemberi közvélemény-kutatáson a kérdezetteknek még a 47 százaléka nevezte nagyon jónak vagy jónak, több mint ötven százalékuk az Európai Unióval is ki van egyezve, a Kínával elégedettek aránya pedig 70 százalék fölött van. A Levada-Centr arra is kereste a választ, melyik pártra adnák a voksukat az oroszok, ha most lennének a választások. A hatalom pártja, az „Egységes Oroszország” még mindig az első, de már csak 29 százalék áll ki mellette. Az Orosz Föderáció kommunista pártja 9, a Zsirinovszkij-féle liberálisok 8, az „Oroszország kommunistái” és az „Igazságos Oroszország” 3-3 százalékot kapna. A többiek, beleértve az ellenzéki tömörüléseket is éppen csak az egy százalékot érnék el. A legfigyelemreméltóbb az „Oroszország Kommunistái” párt szereplése, amely mindössze hét éve jelent meg a színen és dinamikusan szerez magának új híveket.
Szerző