A 176 halálos áldozatot követelő tragédia rendszerellenes megmozdulásokat eredményezett, amelyet már a Szulejmáni tábornok likvidálása nyomán felparázslott Amerika-ellenesség sem tud elhalványítani. A rezsim próbálja menteni a még menthetőt, a tragédia állítólagos felelősei közül már többeket letartóztattak, a gép lelövésének körülményeit mégis nemzetközi csoport vizsgálhatja, immár a kezdetben elutasított kanadai szakértőket is beleértve. Hasszán Rohani államfő különleges jogkörökkel felruházott törvényszék felállítását sürgette a parlamentben. Kérdés, mire lesz ez elég, hiszen a demokrácia hiánya és az évtizedek óta szankciók alatt nyögő teokratikus rezsim idején elmélyült szegénység egyre gyakrabban és egyre kitartóbban viszi az utcára a tiltakozókat.
Az ország kémfőnökének a január 3-i amerikai likvidálása nyomán kialakult nemzetközi feszültséget a teheráni vezetés leginkább a 2015-ös atomalku teljes felmondására próbálja kihasználni, arra hivatkozva, hogy Donald Trump amerikai elnök lehetetlenítette el annak érvénybemaradását azzal, hogy az Egyesült Államokat kiléptette az egyezményből, majd szankciók sorozatával sújtotta Iránt. A héthatalmi egyezmény európai szereplői ragaszkodnak az iráni nukleáris ambíciókat féken tartó megállapodás megmentéséhez.
Az atomalkut – hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) - 2015. július 14-én írta alá Bécsben Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) valamint Németországgal, az Európai Unió mindvégig jelentős szerepet vállalt annak tető alá hozásában. A megállapodásban Irán vállalta, hogy nem törekszik atombomba beszerzésére, elfogadta, hogy drasztikusan korlátozza atomprogramját a nemzetközi szankciók feloldásáért cserében. Mára azonban már mindez a múlté, a 2018. májusi amerikai kilépés óta Teherán is fokozatosan rúgta fel vállalásait, majd a Szulejmáni likvidálását követően, január 5-én a legfontosabb tételt, az urándúsítási korlátot is felmondta. Az eredeti egyezményből egyetlen pont él még, az, hogy Irán beengedi az ENSZ nukleáris megfigyelőit.
Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei kedden közös sajtóközleményben jelentették be, hogy beindítják az atomalku vitarendezési mechanizmusát.Közleményében a három külügyminiszter úgy fogalmazott, Irán január 5-i bejelentése után „nem maradt más választásuk”. Az uniós diplomaták közleménye hangsúlyozza, továbbra is elkötelezettek a 2015-ös megállapodás életben tartása mellett, nem csatlakoznak az USA által követett „maximális nyomásgyakorlás” stratégiájához. Heiko Maas német külügyminiszter a Twitteren hozzáfűzte, céljuk, hogy megtartsák a megállapodást és a mostani vitákra a megállapodás keretein belül találjanak megoldást. Maas felszólította Teheránt, hogy konstruktív módon vegyen részt a tárgyalási folyamatban.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, a mechanizmus beindításának az egyezmény teljes végrehajtásához való visszatérés a célja, nem pedig az európai szankciók újrabevezetése.
