Európa tárgyalóasztalhoz kényszeríti Iránt

Publikálás dátuma
2020.01.14. 19:19

Fotó: ATTA KENARE / AFP
Nem csitul a közfelháborodás Iránban, kedden negyedik alkalommal, újra tüntetők vonultak Teherán utcáira, akik az ellen tiltakoznak, hogy az iszlám köztársaság el akarta tussolni, hogy saját légvédelme lőtte le az ukrán utasszállító repülőgépet.
A 176 halálos áldozatot követelő tragédia rendszerellenes megmozdulásokat eredményezett, amelyet már a Szulejmáni tábornok likvidálása nyomán felparázslott Amerika-ellenesség sem tud elhalványítani. A rezsim próbálja menteni a még menthetőt, a tragédia állítólagos felelősei közül már többeket letartóztattak, a gép lelövésének körülményeit mégis nemzetközi csoport vizsgálhatja, immár a kezdetben elutasított kanadai szakértőket is beleértve. Hasszán Rohani államfő különleges jogkörökkel felruházott törvényszék felállítását sürgette a parlamentben. Kérdés, mire lesz ez elég, hiszen a demokrácia hiánya és az évtizedek óta szankciók alatt nyögő teokratikus rezsim idején elmélyült szegénység egyre gyakrabban és egyre kitartóbban viszi az utcára a tiltakozókat.  Az ország kémfőnökének a január 3-i amerikai likvidálása nyomán kialakult nemzetközi feszültséget a teheráni vezetés leginkább a 2015-ös atomalku teljes felmondására próbálja kihasználni, arra hivatkozva, hogy Donald Trump amerikai elnök lehetetlenítette el annak érvénybemaradását azzal, hogy az Egyesült Államokat kiléptette az egyezményből, majd szankciók sorozatával sújtotta Iránt. A héthatalmi egyezmény európai szereplői ragaszkodnak az iráni nukleáris ambíciókat féken tartó megállapodás megmentéséhez. Az atomalkut – hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) - 2015. július 14-én írta alá Bécsben Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) valamint Németországgal, az Európai Unió mindvégig jelentős szerepet vállalt annak tető alá hozásában. A megállapodásban Irán vállalta, hogy nem törekszik atombomba beszerzésére, elfogadta, hogy drasztikusan korlátozza atomprogramját a nemzetközi szankciók feloldásáért cserében. Mára azonban már mindez a múlté, a 2018. májusi amerikai kilépés óta Teherán is fokozatosan rúgta fel vállalásait, majd a Szulejmáni likvidálását követően, január 5-én a legfontosabb tételt, az urándúsítási korlátot is felmondta. Az eredeti egyezményből egyetlen pont él még, az, hogy Irán beengedi az ENSZ nukleáris megfigyelőit.  Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei kedden közös sajtóközleményben jelentették be, hogy beindítják az atomalku vitarendezési mechanizmusát.Közleményében a három külügyminiszter úgy fogalmazott, Irán január 5-i bejelentése után „nem maradt más választásuk”. Az uniós diplomaták közleménye hangsúlyozza, továbbra is elkötelezettek a 2015-ös megállapodás életben tartása mellett, nem csatlakoznak az USA által követett „maximális nyomásgyakorlás” stratégiájához. Heiko Maas német külügyminiszter a Twitteren hozzáfűzte, céljuk, hogy megtartsák a megállapodást és a mostani vitákra a megállapodás keretein belül találjanak megoldást. Maas felszólította Teheránt, hogy konstruktív módon vegyen részt a tárgyalási folyamatban.  Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, a mechanizmus beindításának az egyezmény teljes végrehajtásához való visszatérés a célja, nem pedig az európai szankciók újrabevezetése. 
Szerző
Témák
Irán atomalku

Ha nem akarunk elbúcsúzni az állatvilágtól, a Föld harmadát védelem alá kell venni

Publikálás dátuma
2020.01.14. 17:11

Fotó: Shutterstock
Az ENSZ szerint 2030-ig cselekedni kell, mert folyamatosan tűnnek el a fajok, múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánították kihaltnak.
A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint. A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ eddig nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait. Ugyanakkor a cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi - két évtized után első - jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy
  • egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás, amiért
  • minden tekintetben az emberi tevékenység felel.
A Homo sapiens térfoglalása - szaporodása, táplálkozása, vadászata és orvvadászata - sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.
Ezért a tervezet úgynevezett "nulladik vázlata" arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni. Ez a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett - ami egyébként túl megengedőre sikerült ahhoz, hogy elkerülhetővé tegye a klímakatasztrófát, és még így is kevesen tartják magukat hozzá. Ennek ellenére, a környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás "párizsi csúcsa" lehet. A faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.
A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben. Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

Újra támad a Képzelt Medve

Publikálás dátuma
2020.01.14. 16:57

Fotó: Shutterstock
A 2016-ból már ismert orosz katonai hekkerek most Ukrajnában próbálnak Donald Trump 2020-as sikerét segítő muníciót találni.
A Burisma nevű ukrán gázcég szervereiben kutakodtak az orosz katonai hírszerzésnek dolgozó hekkerek. A New York Times által idézett amerikai szakértők szerint ugyanarról a Fancy Bear - Képzelt Medve - nevű, hivatásos informatikus-tisztekből álló csoportól van szó, amely 2016-ban feltörte a Demokrata Párt szervereit és komoly kárt okozott Hillary Clinton választási esélyeinek. Az amerikai igazságügyi minisztérium a csoport hét tagja ellen vádat emelt, bár felelősségre vonásukra kevés az esély, mivel Oroszország nyilván nem fogja őket kiadni. A Fancy Bear most az egyik legesélyesebb demokrata párti elnökaspiránsra, Joe Bidenre és fiára, Hunterre nézve terhelő bizonyítékokat kereshetett. Hunter Biden 2014 áprilisától másfél évig volt a Burisma felügyelőbizottsági tagja, s ez idő alatt tanácsadó cége havi 83333 dollárt (25 millió forintot) kapott szolgálataiért a gázipari vállalattól. Joe Biden ekkor az Egyesült Államok alelnökeként koordinálta az ukrajnai korrupció elleni amerikai és nemzetközi fellépést. A november óta folyó hekkertámadásra az Area 1 nevű, amerikai titkosszolgálati múlttal rendelkező szakértők által alapított internetbiztonsági cég figyelt fel. Módszerük lényege az, hogy a gyanús internetforgalmat figyelő szenzorokat telepítenek a világháló kényes pontjaira. A Fancy Bear, akárcsak 2016-ban, most is "horgászattal", azaz célzott, igazinak tűnő, de hamis e-mailekkel szerzett felhasználói neveket és jelszavakat és így fért hozzá a Burisma belső levelezését bonyolító szerverekhez. Egyelőre nem világos, hogy mit sikerült megszerezniük, de az biztos, hogy az akcióval párhuzamosan orosz kémek is kutatták a két Biden ukrajnai tevékenységét. Az orosz kémtevékenység akkor élénkült meg, amikor megkezdődtek a Donald Trump elleni képviselőházi vádemeléssel kapcsolatos meghallgatások. A lap által idézett amerikai szakértők szerint  2016-hoz képest finomodtak az oroszok módszerei, és nehezebbé vált tevékenységük követése. A "horgászat" nem is csak a Burismára és annak leányvállalataira terjedt ki, de még az új ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij tévés produceri cégét is érintette.  A Donald Trump elleni képviselőházi vádemelés, az impeachment éppen arra vezethető vissza, hogy az elnök zsarolással, a kongresszus által megszavazott katonai segély visszatartásával próbálta rávenni Ukrajnát a Joe Biden elleni nyomozás nyilvános bejelentésére. A volt alelnök kampányának szóvivője, Andrew Bates szerint Donald Trump azért zsarolta meg Ukrajnát, mert rájött, hogy nem tudja legyőzni Bident, "most pedig már azt is tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin is veszélyesnek tartja". 

Közel az impeachment szenátusi kezdete

A szenátusban most már bármikor megkezdődhet az impeachment második, ítélkező szakasza. Ehhez az kell, hogy Nancy Pelosi képviselőházi elnök három heti alkudozás után végre átküldje a vádemelést, és megnevezze a vád képviselőit. Erről szerdán szavaznak a képviselők, az eljárás pedig a következő kedden indulhat. Ez hátrányos négy, az előválasztási rajt előtt az iowai kampány helyett Washingtonba kényszerülő demokrata párti szenátornak. Közülük Bernie Sanders és Elizabeth Warren is az esélyesek közé számít. Az ellenzék most úgy kalkulál, hogy a republikánusok nem fogják tudni egyszerű többségi szavazással lezárni az impeachmentet, ahogyan azt Mitch McConnel többségi vezető feltehetően szerette volna, ehhez ugyanis nincs meg a szükséges 51 szavazat. A szenátusban 53-47 arányban a jobboldal van többségben, ám úgy tudni, hogy van néhány republikánus szenátor, aki nem hajlandó tárgyalás nélkül elvetni a vádat, illetve nem kizárt, hogy akadnak minimum négyen, akik a tanumeghallgatásokat is támogatni fogják. Az ellenzék ehhez még az összes kért dokumentum kiadását is kéri. A Fehér Ház eddig mindettől elzárkózott.

Frissítve: 2020.01.14. 17:08