Befékezett az építőipar – az idén nagy változások jönnek még

Publikálás dátuma
2020.01.15. 12:08

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az építőipar 6,8 százalékos növekedéssel zárta a tavaly novembert, ám ez jelentős lassulás a korábbi hónapok eredményeihez képest.
Jelentősen belassult az építőipar növekedése tavaly novemberben – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Eszerint a szektor az egy évvel korábbihoz képest ugyan 6,8 százalékos bővüléssel zárta a novembert, ám ez jócskán elmarad a korábbitól, hiszen a múlt év első tizenegy hónapjában több mint 24 százalékos volt a bővülés – emlékeztetett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Rámutatott: a rendelésállományokat nézve is vegyes a kép. Miközben ugyanis a novemberben megkötött szerződések volumene 25 százalékkal emelkedett, a hó végi teljes szerződésállomány 8,3 százalékos csökkenést mutatott. Jelentős az eltérés az építőipar két alágazata között is. Az épületépítések november végi szerződésállománya 46 százalékos éves növekedésével párhuzamosan az út-, vasútépítéseket és mélyépítési beruházásokat is magában foglaló egyéb építményeknél több mint 20 százalékos visszaesés következett be. Az egyéb építményeknél egyébként már 2018 decembere óta minden hónapban csökkenést mutatott a hó végi szerződésállomány. Ebből pedig az látszik, hogy a részben uniós forrásokon alapuló fejlesztések kezdenek kifutni. Az épületek építésénél viszont még van muníció, utóbbi alágazat a lakásépítések mellett a kereskedelmi ingatlanoknak köszönheti a növekedést – magyarázza a K&H szakértője. Szerinte mindez megerősíti a korábbi várakozásokat, miszerint 2020-ban az építőipar a korábbinál jóval lassabb növekedésre áll át, és a tavalyi 20 százalékos többlet után az idén várhatóan csak 10 százalékos lesz a bővülés. Az építőiparban az idén ráadásul több változás is lesz. Az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat 2020. március 1-től a jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el, így az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania. Az egyszerűsítés fő indoka, hogy jelenleg az elsőfokú hatósági döntések elleni fellebbezések aránya meglehetősen alacsony, a másodfokú eljárásokban született döntések ellen viszont arányaiban lényegesen több közigazgatási pert indítottak. A jogalkotó célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a meghozott jogerős bírósági döntés között a lehető legrövidebb időtartam teljen el – magyarázza Csider Magdolna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője. Megjegyezte: egy közigazgatási per indítása ugyanakkor lényegesen összetettebb feladat, mint egy fellebbezés benyújtása, így általában ügyvéd közreműködése is szükségessé válik, ami megdrágítja a jogorvoslatot.    Az újHÁZ Centrum szakértőinek összegzése szerint nagy változások várhatók az idén az energetikai tanúsítványt illetően is. Az új ingatlanok esetében – legyen szó akár középületről, akár társas- vagy családi házról - továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen. Az energiatanúsítványban bevezetik a „közel nulla” energiaigényű épületek építését, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely ennek megfelel. Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe. Ezen kívül januártól ismét a normál, 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni az újonnan épült lakóingatlanok értékesítésekor (a kedvezményes, 5 százalékos áfa csak azon lakások esetében lesz érvényesíthető, amelyekre már 2018. november 1-jén volt építési engedély). Az év eleje óta visszaigényelhető ugyanakkor a fordított adószabályok miatt beragadt áfa. A „különös adóvisszatérítés” egy új lehetőség, amely az ÚjHÁZ Centrum szakértői szerint leginkább az építőiparban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére, ha az forgalmi adó a számlakibocsátótól már nem szerezhető vissza.  
Szerző

A kormány még ragaszkodik kudarcos lakáspolitikájához, de az már nem tartható sokáig

Publikálás dátuma
2020.01.15. 10:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Eseti parlamenti bizottság felállítását indítványozza egy ciklusokon átívelő, konszenzusos lakáspolitikai koncepció kidolgozása érdekében a Párbeszéd – jelentette be Kocsis-Cake Olivio, a párt országgyűlési képviselője Matolcsy György jegybankelnök hétfői, a kormány lakáspolitikáját erősen kritizáló publicisztikájára reagálva. A Magyar Nemzeti Bank elemzői az utóbbi időben egyre gyakrabban hívták fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon jelentősen romlott a lakhatás elérhetősége, és ez már versenyképességi kockázatokat jelent. Azt is többször jelezték, hogy az ingatlanárak elszabadulása az Orbán Viktornak oly fontos gyermekvállalási kedvet is letörheti, miközben ösztönözheti a fiatalok külföldre vándorlását. A kormány azonban mindeddig nem látta szükségét változtatni a kizárólag a kereslet növelésére fókuszáló lakáspolitikáján. Hétfőn így Matolcsy György maga is ráerősített a korábbi finom kritikákra. A növekedés.hu-n megjelent publicisztikájában egyenesen a kormányt tette felelőssé az egyre megfizethetetlenebb lakásárakért. A kormányzati lakáspolitika egyértelmű kudarc – jelentette ki tételesen felsorolva a problémákat, majd többek között Ausztria példáját is a kormányzat figyelmébe ajánlva egy, a lakáspolitikával foglalkozó kormányzati szervezet felállítását és egy új stratégia kidolgozását javasolta. A jó példáért valóban elég csupán a szomszédig menni: erre korábban a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület is felhívta már a figyelmet. Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor évente 15 ezer lakást épít fel: ezek az ingatlanok alapvetően bérlakásként működnek, de a bérlők meg is vásárolhatják őket. A közhasznú lakásépítő társaságoknak az építéshez az állam kedvező hiteleket és lakásépítési támogatásokat biztosít. A 4,6 milliós osztrák lakásállomány majdnem felét így a bérlakások teszik ki, miközben az osztrák lakástámogatási rendszer viszonylag olcsó, a GDP 0,5 százalékát fordítják erre.   Magyarország eközben milliárdokat ölt az otthonteremtési támogatásokba és a kedvezményes lakásáfába, de ez csak arra volt jó, hogy felverje a keresletet és ezzel az árakat is. Eközben viszont nem épült elég új lakás. Így Budapest ma már - a fizetésekhez viszonyított bérleti díjak és ingatlanárak tekintetében - a hatodik legdrágább főváros Európában. A lakásárak az elmúlt négy évben megduplázódtak, egy egyszobás lakás bérleti díja a fizetés felét is elviszi.  A Párbeszéd ezért szociális bérlakásokat építene nagy számban, az építkezésben pedig a párt szerint az önkormányzatok mellett az államnak is szerepet kell vállalnia. Kocsis-Cake Olivio azt is javasolta: állítsanak fel szociális lakásügynökségeket, az épülő társasházakban pedig legyen kötelező szociális bérlakásokat kialakítani. Emellett bevezetnék a lakbérplafont is.   A Jobbikos Jakab Péter egyenesen Orbán Viktorhoz fordult, azt tudakolva: szerinte is kudarc-e a kormányzati lakáspolitika, s van-e a kormánynak a lakáspiacra vonatkozó kormányzati stratégiája, vagy ha nincs, akkor mikorra várható. A miniszterelnöknek a parlamenti játékszabályok szerint még van két hete, hogy válaszoljon az írásbeli kérdésre. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos addig is inkább a falusi csok sikerességét propagálta Matolcsy publicisztikája után. Pedig az ingatlanpiaci elemzésekből már most látszik, az éppúgy keresletnövelő és emiatt árfelhajtó hatással bír majd, mint a többi otthonteremtési támogatás.    A Pénzügyminisztérium ugyanakkor az ATV Híradójának küldött egy közleményt, amelyben azt hangsúlyozzák: a kormány jó úton jár. "Már 115 ezerrel több lakás szerepelt a nyilvántartásban 2019-ben, mint amennyi volt 2010-ben. A csoknak és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma is. Míg 2015-ben az egész év alatt 7 600 lakás épült, addig 2018-ban 17 700, és 2019-ben csak szeptemberig már 10 300-ra nőtt az épített lakások száma" - közölték, hozzátéve, hogy a kormány egyébként minden hozzá érkező otthonteremtési javaslatot megvizsgál. Arról nem tettek említést, hogy a válság előtt, a kétezres évek közepén még országszerte több mint 40 ezer lakás épült évente, és Budapesten is tízezres nagyságrendben húztak fel új lakásokat. A lakásátadások száma ugyanis a válság utáni években zuhant 10 ezer alá, a 2013-as mélyponton alig több mint 7 ezer lakás épült. Ezt tornászta fel a 2016-ban három évre bevezetett kedvezményes áfa 2017-ben 14 400, majd 2018-ban 17 700 lakásra. Budapesten viszont a válság óta kevesebb mint évi 3 ezer lakás épül. A kedvezményes lakásépítési áfa azonban az idén – néhány kivétellel – megszűnik, ami miatt az elemzők szerint ismét visszaesik majd az újonnan épített lakások száma. Igaz, még nem az idén, de ez csak annak köszönhető, hogy tavaly rengeteg lakás nem készült el határidőre, így ezek végül az idei év statisztikáit húzzák majd fel. A várakozások szerint így 2020-ban még az elmúlt évhez hasonló nagyságrendben, úgy 18 500 új lakást adnak majd át. A rákövetkező évben azonban már látványos lesz a visszaesés, és 2021-ben várhatóan csak mintegy 16 ezer új lakás épül meg.    Eközben úgy tűnik, az ingatlanpiaci lufi stratégia nélkül is kezd leereszteni, de legalábbis nem nő tovább. A Duna House ingatlanközvetítő hálózat az elmúlt három év legalacsonyabb keresletét mérte decemberben. Ebben szerepet játszik, hogy a kedvező kamatozású MÁP+ tavaly júliusi megjelenése óta egyre inkább kivonulnak a befektetők a lakáspiacról. Az eddigi évek drasztikus ingatlanár-drágulása is kezd lassulni, sőt, a tavalyi utolsó negyedévben a panelek némileg olcsóbbak is lettek. Összességében és éves alapon vizsgálva azonban Budapesten még mindig 5-10, vidéken keleten 9, nyugaton pedig 19 százalékkal nőttek a négyzetméterárak.           
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 11:33

332,69 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.15. 08:31
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró  forgott szerda reggel hét órakor, 36 fillérrel emelkedett az árfolyama az előző esti 332,33 forinthoz képest. A dollár árfolyama 298,54 forintról 298,83 forintra, a svájci franké pedig 308,45 forintról 308,86 forintra emelkedett. A jent 2,7186 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,7121 forinttal.
Az euró 1,1134 dolláron forgott szerda reggel, 0,06 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0771 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9673 frankot adtak, 0,01 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,04 százalékkal gyengült a dollár, szerda reggel 109,93 jenen állt az árfolyama.
Szerző