Jelentősen belassult az építőipar növekedése tavaly novemberben – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Eszerint a szektor az egy évvel korábbihoz képest ugyan 6,8 százalékos bővüléssel zárta a novembert, ám ez jócskán elmarad a korábbitól, hiszen a múlt év első tizenegy hónapjában több mint 24 százalékos volt a bővülés – emlékeztetett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Rámutatott: a rendelésállományokat nézve is vegyes a kép. Miközben ugyanis a novemberben megkötött szerződések volumene 25 százalékkal emelkedett, a hó végi teljes szerződésállomány 8,3 százalékos csökkenést mutatott. Jelentős az eltérés az építőipar két alágazata között is. Az épületépítések november végi szerződésállománya 46 százalékos éves növekedésével párhuzamosan az út-, vasútépítéseket és mélyépítési beruházásokat is magában foglaló egyéb építményeknél több mint 20 százalékos visszaesés következett be.
Az egyéb építményeknél egyébként már 2018 decembere óta minden hónapban csökkenést mutatott a hó végi szerződésállomány. Ebből pedig az látszik, hogy a részben uniós forrásokon alapuló fejlesztések kezdenek kifutni. Az épületek építésénél viszont még van muníció, utóbbi alágazat a lakásépítések mellett a kereskedelmi ingatlanoknak köszönheti a növekedést – magyarázza a K&H szakértője. Szerinte mindez megerősíti a korábbi várakozásokat, miszerint
2020-ban az építőipar a korábbinál jóval lassabb növekedésre áll át, és a tavalyi 20 százalékos többlet után az idén várhatóan csak 10 százalékos lesz a bővülés.
Az építőiparban az idén ráadásul több változás is lesz. Az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat 2020. március 1-től a jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el, így az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban fellebbezésre nem lesz lehetőség. Ha a döntés ellen kifogást emelne valaki, közigazgatási peres eljárást kell indítania.
Az egyszerűsítés fő indoka, hogy jelenleg az elsőfokú hatósági döntések elleni fellebbezések aránya meglehetősen alacsony, a másodfokú eljárásokban született döntések ellen viszont arányaiban lényegesen több közigazgatási pert indítottak. A jogalkotó célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a meghozott jogerős bírósági döntés között a lehető legrövidebb időtartam teljen el – magyarázza Csider Magdolna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője. Megjegyezte: egy közigazgatási per indítása ugyanakkor lényegesen összetettebb feladat, mint egy fellebbezés benyújtása, így általában ügyvéd közreműködése is szükségessé válik, ami megdrágítja a jogorvoslatot.
Az újHÁZ Centrum szakértőinek összegzése szerint nagy változások várhatók az idén az energetikai tanúsítványt illetően is. Az új ingatlanok esetében – legyen szó akár középületről, akár társas- vagy családi házról - továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen. Az energiatanúsítványban bevezetik a „közel nulla” energiaigényű épületek építését, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely ennek megfelel. Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.
Ezen kívül januártól ismét a normál, 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni az újonnan épült lakóingatlanok értékesítésekor (a kedvezményes, 5 százalékos áfa csak azon lakások esetében lesz érvényesíthető, amelyekre már 2018. november 1-jén volt építési engedély). Az év eleje óta visszaigényelhető ugyanakkor a fordított adószabályok miatt beragadt áfa. A „különös adóvisszatérítés” egy új lehetőség, amely az ÚjHÁZ Centrum szakértői szerint leginkább az építőiparban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére, ha az forgalmi adó a számlakibocsátótól már nem szerezhető vissza.
