emberi jogok;börtönök;ügyvédek;

Végrehajtás a rács mögül

Börtönben ülők és korábbi elítéltek indíthatnak eljárásokat az államkincstár ellen, ha a kormány tényleg nem fizeti ki a nekik jogerősen megítélt kártérítéseket.

A politikusi önkény érvényre jutásának tartja a Magyar Helsinki Bizottság, hogy Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának bejelentése szerint az igazságügyi tárca Orbán Viktor utasítására felfüggesztette a jogerősen megítélt börtönkártalanítások kifizetését – olvasható a jogvédő szervezet tegnap kiadott közleményében. Ráadásul jogilag is szinte értelmezhetetlen az állítás: Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke érdeklődésünkre azt mondta, hogy a már jogerős döntések esetében az államnak fizetnie kell. Ha ezt nem teszi, akkor végrehajtási eljárások sokaságát indítják majd a magyar államkincstár ellen.

Legalább ilyen ellentmondásos az a kormányzati üzenet is, hogy a civil szervezetek járják ki az elítélteknek a kártérítést. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs vezetője azt mondta: már csak azért is alaptalan vád, hogy kártalanítási perek indítására biztatnák az elítélteket, mert épp a kormány döntése miatt 2017 óta nem léphetnek be a hazai börtönök területére civil szervezetek munkatársai sem magukban, sem ügyvédek oldalán.

A hazai kártalanítások rendszerének kidolgozására és a börtönviszonyok javítására az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy 2015-ben hozott döntése kényszerítette Magyarországot. A 2011-től indított egyéni beadványok sikere után ekkor hat eljárást vontak össze egy úgynevezett pilot-perben, s az elítéltek közül háromnak a képviseletét az ő ügyvédeik látták el, de azóta ilyen ügyben nem fordultak a strasbourgi szervezethez, magyar bíróságokhoz is ritkán – sorolta a mostani támadás hátterét Zádori Zsolt. Hozzátette, hogy ha a Varga Judit igazságügyi miniszter által beharangozott tavaszi törvénymódosítások eltörlik a magyarországi jogorvoslat lehetőségét a hazai börtönök túlzsúfoltsága következtében elszenvedett megalázó vagy embertelen bánásmód miatt, akkor az elítéltek ismét tömegesen fordulnak majd a strasbourgi bírósághoz, ahol legalább ötször akkora kártalanítást szoktak megítélni, mint a magyar bíróságokon, a változás tehát sokba kerülne az országnak.

Amióta a miniszterelnök az egy hete megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, sérti az emberek igazságérzetét a „börtönbiznisz”, naponta hangzik el, hogy 12 ezer ilyen pert indítottak a kormány ellen, a megítélt kártalanítás összege majdnem eléri a tízmilliárd forintot. Az emberek igazságérzetével ellentétes bírói gyakorlat burkolt kritikája sokak szerint a bírósági rendszer átalakítását készíti elő, de a támadásból jócskán kijutott a kártalanítási perekben közreműködő ügyvédeknek is. A kormányoldal megmondó emberei rendre belefűzték mondandójukba, hogy „börtönben ülő bűnözők dörzsölt ügyvédei” tömik a zsebüket, „az állam ellen indított perekkel vagyonokat keresnek”. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint ezek a kijelentések pocskondiázzák az ügyvédi hivatást, holott az ilyen ügyeket vállaló jogászok munkája teljesen törvényes. Bánáti János kijelentette, uniós tagként be kell tartanunk a börtönviszonyokról szóló közösségi szabályokat, amelyek alapján megszületett a büntetés-végrehajtási törvény 2017-től hatályos módosítása. Ez még azt is megmondja, hogy a fogvatartottak és elítéltek egy napra 1200-1600 forint közötti kártalanítási összeget kaphatnak, ha a körülményeik nagyon rosszak.

Emberjogi egyezmény: veszélyes vizekenNagy-Britannia az országot ért bírálatok miatt kilépését fontolgatja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kötelező hatálya alól és „könnyen lehet, hogy Magyarország lesz a következő” – jelentette ki Navracsics Tibor néhány napja a Spirit FM egyik reggeli műsorában. A Népszava kérdésére a tárca sajtóosztálya azt felelte: „kormány nem döntött semmi ilyenről”. A volt igazságügyi miniszter és EU biztos kijelentésére reagálva pedig Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunknak úgy fogalmazott, nem zárható ki az EJEB döntéseit megalapozó Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondása, de a lépés egyben az uniós tagságunk elvesztését is jelentené. Olyan ország ugyanis nem lehet az EU tagja, amelyik nem fogadja el ezt az alapdokumentumot, hiszen ezzel az állam azt rögzítené: ettől kezdve nem biztosítja polgárai számára az abban szereplő emberi jogokat.
Hiányzó építésekKorábbi hírek szerint 2010 óta 1600 új férőhelyet hoztak létre a magyar börtönökben. A nemzetközi börtönstatisztika 14 ezer 325 magyar férőhelyet tart nyilván, a büntetés-végrehajtás kommunikációs főosztálya pedig arról tájékoztatta a Népszavát, hogy tavaly december 31-én a hazai fegyintézetekben 2709 fő ült előzetesben és 12 987-en töltötték jogerős büntetésüket. A korábbi években ennél rosszabb volt a helyzet, a zsúfoltság tehát valamennyit enyhült, de a 33 működő intézet többsége a XIX-XX. század fordulóján épült, korszerűtlen. A 2015-ös strasbourgi kártérítési ítélet nyomán a magyar kormány nyolc új intézmény építését vállalta 2019-re, de tavaly májusban 2021-te tolták ki a határidőt. Közben három helyszínt, kétezer férőhelyet töröltek a programból, az új egészségügyi központ Berettyóújfaluban talán elkészül az év végére, az első új börtön alapkövét pedig március vége előtt rakhatják le Csengeren. A békési, hevesi, komádi és komlói intézmények tervezése még tart.