Végrehajtás a rács mögül

Börtönben ülők és korábbi elítéltek indíthatnak eljárásokat az államkincstár ellen, ha a kormány tényleg nem fizeti ki a nekik jogerősen megítélt kártérítéseket.

A politikusi önkény érvényre jutásának tartja a Magyar Helsinki Bizottság, hogy Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának bejelentése szerint az igazságügyi tárca Orbán Viktor utasítására felfüggesztette a jogerősen megítélt börtönkártalanítások kifizetését – olvasható a jogvédő szervezet tegnap kiadott közleményében. Ráadásul jogilag is szinte értelmezhetetlen az állítás: Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke érdeklődésünkre azt mondta, hogy a már jogerős döntések esetében az államnak fizetnie kell. Ha ezt nem teszi, akkor végrehajtási eljárások sokaságát indítják majd a magyar államkincstár ellen.

Legalább ilyen ellentmondásos az a kormányzati üzenet is, hogy a civil szervezetek járják ki az elítélteknek a kártérítést. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs vezetője azt mondta: már csak azért is alaptalan vád, hogy kártalanítási perek indítására biztatnák az elítélteket, mert épp a kormány döntése miatt 2017 óta nem léphetnek be a hazai börtönök területére civil szervezetek munkatársai sem magukban, sem ügyvédek oldalán.

A hazai kártalanítások rendszerének kidolgozására és a börtönviszonyok javítására az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy 2015-ben hozott döntése kényszerítette Magyarországot. A 2011-től indított egyéni beadványok sikere után ekkor hat eljárást vontak össze egy úgynevezett pilot-perben, s az elítéltek közül háromnak a képviseletét az ő ügyvédeik látták el, de azóta ilyen ügyben nem fordultak a strasbourgi szervezethez, magyar bíróságokhoz is ritkán – sorolta a mostani támadás hátterét Zádori Zsolt. Hozzátette, hogy ha a Varga Judit igazságügyi miniszter által beharangozott tavaszi törvénymódosítások eltörlik a magyarországi jogorvoslat lehetőségét a hazai börtönök túlzsúfoltsága következtében elszenvedett megalázó vagy embertelen bánásmód miatt, akkor az elítéltek ismét tömegesen fordulnak majd a strasbourgi bírósághoz, ahol legalább ötször akkora kártalanítást szoktak megítélni, mint a magyar bíróságokon, a változás tehát sokba kerülne az országnak.

Amióta a miniszterelnök az egy hete megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, sérti az emberek igazságérzetét a „börtönbiznisz”, naponta hangzik el, hogy 12 ezer ilyen pert indítottak a kormány ellen, a megítélt kártalanítás összege majdnem eléri a tízmilliárd forintot. Az emberek igazságérzetével ellentétes bírói gyakorlat burkolt kritikája sokak szerint a bírósági rendszer átalakítását készíti elő, de a támadásból jócskán kijutott a kártalanítási perekben közreműködő ügyvédeknek is. A kormányoldal megmondó emberei rendre belefűzték mondandójukba, hogy „börtönben ülő bűnözők dörzsölt ügyvédei” tömik a zsebüket, „az állam ellen indított perekkel vagyonokat keresnek”. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint ezek a kijelentések pocskondiázzák az ügyvédi hivatást, holott az ilyen ügyeket vállaló jogászok munkája teljesen törvényes. Bánáti János kijelentette, uniós tagként be kell tartanunk a börtönviszonyokról szóló közösségi szabályokat, amelyek alapján megszületett a büntetés-végrehajtási törvény 2017-től hatályos módosítása. Ez még azt is megmondja, hogy a fogvatartottak és elítéltek egy napra 1200-1600 forint közötti kártalanítási összeget kaphatnak, ha a körülményeik nagyon rosszak.