A képviselők a Magyarországgal szemben másfél éve zajló 7. cikkelyes eljárásról fejtették ki a véleményüket. A folyamatot csaknem másfél évvel ezelőtt a parlament indította el, azt kérve a kormányok képviselőiből álló döntéshozó fórumtól, az EU Tanácsától, hogy állapítsa meg: fennáll-e az uniós értékek megsértésének súlyos veszélye Magyarországon. A vitát csütörtökön egy parlamenti állásfoglalás jóváhagyása követi.
Az ülésen a szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali felszólalók előhozakodtak mindazokkal az “aggodalomra okot adó” fejleményekkel, amelyek már az elmúlt tíz év parlamenti vitáiban is elhangzottak. A média- és az akadémiai szabadság korlátozása éppúgy szóba került, mint a romák iskolai szegregációja és a korrupció. Az Újítsuk meg Europát nevű liberális frakció egyik képviselője “szégyennek” nevezte, amit Orbán Viktor Magyarországgal művel, és úgy fogalmazott, hogy a kormányfő “a gyűlölet, a dezinformáció és a manipuláció birodalmát építi ki”. Többen sürgették annak a jogszabálynak a mielőbbi elfogadását, amely az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője azt mondta: Orbán addig nem fog leállni, amíg az európai döntéshozók csak az aggodalmuknak adunk hangot, és valaki jó keményen rá nem üt a kezére. A momentumos Donáth Anna szerint a Fidesz az elmúlt másfél évben "egy újabb Sargentini-jelentésre való rombolást hajtott végre”, és csak abból értene, ha a büntetés elkerülhetetlenségével szembesülne.
A balliberális hozzászólók többsége bírálta a lassú és eredménytelen 7. cikkelyes eljárást, és egy új jogállamisági mechanizmust sürgetett, amely rendszeresen és minden tagállamra kiterjedően vizsgálná az uniós értékek betartását.
Figyelemre méltó, hogy az Európai Néppárt frakciójához tartozó képviselők olykor egymással vitatkozva fejtették ki a véleményüket: a holland, a luxemburgi és a lengyel felszólalók jóval kritikusabb hangot ütöttek meg Orbán Viktor rendszerével szemben, mint például a francia hozzászóló, aki méltatta, hogy Magyarországon szabad a választás, van ellenzék és a sajtónak is joga van a kritikára.
A fideszes EP-képviselők “boszorkányüldözésnek” nevezték a “hamis vádakon alapuló” 7. cikkelyes eljárást. Járóka Lívia azt hányta képviselőtársai szemére, hogy kizárólag a balliberális médiából tájékozódnak, Győry Enikő pedig szerződésszegést olvasott a fejükre, mert olyasmiről is véleményt alkotnak, amit a Sargentini-jelentés nem tartalmaz. Az Orbán-rezsim legodaadóbb parlamenti védelmezői ismét az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak voltak, akik a nemzeti szuverenitás megsértésével vádolták “a magyar belügyekbe beavatkozó” uniós intézményeket.
Vera Jourová bizottsági alelnök bevezetőjében kiemelte, hogy az uniós testület szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, elemzi a média helyzetét, az igazságszolgáltatás és a tudományos kutatás bírálatokat kiváltó reformját. A vita végén Didier Reynders igazságügyi biztos úgy vélte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta nem javult a helyzet Magyarországon.
