költségvetés;adócsökkentés;Palkovics László;innovációs és technológiai tárca;

- Alakul a csúcstárca: Palkovics tör fel, mint a talajvíz

Palkovics László vezette ITM lehet a 2021-es költségvetés legnagyobb nyertese, jut pénz bőven a látványberuházásokra, komoly adócsökkentés nincs a láthatáron, a nagy vesztes az oktatásért is felelős Emmi lehet.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy az elhúzódó kampányok után most két év kormányzásra készül, igaz nem tette hozzá, hogy ennek kell majd megalapoznia a 2022-es parlamenti választásokat. A kormány nemrég hozta nyilvánosságra a 2021-es és 2022-es költségvetés keretszámait, amelyekből nem az az „országépítő” kormányzás körvonalazódik, amiről a miniszterelnök beszélt. Csökkenő, stagnáló kiadásokat látni az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), nincs nyoma a rendőrségi béremelések forrásainak, valami viszont mocorog az egészségügyben. E számok adják a jövő évi költségvetés alapját - a tervezés márciusban megkezdődik.

A most kihirdetett tételek szerint tovább tart Palkovics László diadalútja a kormányzaton belül, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) brutális megerősödését hozhatja a 2021-es büdzsé. Míg idén a miniszter 1180 milliárd forint elosztásáért/felhasználásáért felel, jövőre már 2077 milliárd forint folyik át a minisztériumon. Palkovics az elmúlt években "lenyelte" a közoktatás egy fontos részét, a szakképzést, a felsőoktatás szinte teljes egészét, vonzáskörébe került a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata, és a jelek szerint 2021-ben is nő a hatalma – legalábbis költségvetési értelemben. Egy lényegi különbség van a 2010-es évek első feléhez képest: akkor az ITM helyén működő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gazdaságpolitikai értelemben konkurálni próbált az akkor még Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériummal, most az ITM nyíltan nem dobott kesztyűt a Pénzügyminisztériumnak. Ám sokatmondó, hogy az ITM egyre több gazdasági részpolitikát irányít, hiszen például már a foglalkoztatáspolitikáért is Palkovics tárcája felel alig pár napja, igaz a változást a Magyar Közlönyből tudhattuk meg, és annak okát nem verte nagydobra a kormány. 

A 2021-es költségvetési tervszámok szerint a másik feltörekvő csillag Varga Judit Igazságügyi Minisztériuma. A tárca az idén mintegy 15 milliárd forint felett rendelkezik, jövőre ez az összeg már 21 milliárd forint lesz, ami - bár teljesen más nagyságrendről beszélünk mint az ITM esetében -, de így is 42 százalékkal lesz magasabb az idei kereténél. A következő két évben stabilan 40 százalékkal nő a honvédelem kiadása, ám ez jelentős részben a megkezdett nagy értékű fegyverbeszerzések költsége. A Honvédelmi Minisztérium relatív pozíciója erősödik, nem úgy Belügyminisztériumé, amiből két dolog következik: a kormány nem kívánja növelni a „migránsveszéllyel” kapcsolatos kiadásokat, ami viszont sokak számára fontosabb, a belügyi tárcánál érdemi béremeléssel sem számolnak a következő két évben, miközben az alacsony fizetések miatt egyre nagyobb a létszámhiány a rendőrségnél, vagy épp a katasztrófavédelemnél.

Az oktatásért, a szociális szféráért, a kultúráért és az egészségügyért is felelős emberi erőforrás tárca tovább veszít pozíciójából. Az Emmi az idei 3647 milliárd forint után jövőre 3122 milliárdot költhet – ami 14 százalékos csökkenés, mindez 3-4 százalékos infláció mellett. Ez már 17-18 százalékos reálcsökkenés egyetlen év alatt, ami aggasztó. A számokból nem derül ki, hogy mely területek finanszírozása csökken, az viszont látható, hogy az Emmi-től független költségvetésű Egészségbiztosítási Alap kiadásai jövőre 10,3 százalékkal nőhetnek, igaz az alap 276 milliárdos bővülése csak a fele a Emmi 525 milliárdos forrásvesztésének. Így ha az egészségügyre jutó költségek nőnek is, ebből az következik, hogy a tárca a többi területén jelentős megszorításokra kényszerülhet. A kiadáscsökkenés egyik magyarázata, hogy 2021-ben az ideinél jóval kevesebb, csupán 893 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik az idei 1674 milliárddal szemben, s ennek egyik fő felhasználója pont az Emmi, az egyik uniós operatív program humán területre összpontosító kiadásai miatt.

Nézőpont kérdése is, hogy egy beruházás mikor országépítés, és honnan presztízsberuházás, mindenesetre a kiemelt kormányzati beruházások című, viszonylag fiatal költségvetési fejezet is szépen gyarapodhat jövőre. Az idén ezen a soron 106 milliárd forinttal indít a kormány, jövőre ez 310, majd 2022-ben 330 milliárdra emelkedik, ami 191 százalékos növekedés.

A kabinet azzal számol, hogy a nyugdíjkiadások 5,4 százalékkal emelkednek. Eközben a miniszterelnök legszűkebb környezetében a kabinetirodában és a kormányirodában 30 százalékos kiadáscsökkenést terveznek, ám ezt némi gyanakvással figyeljük, ugyanis ez azt jelentené, hogy a propagandakiadások jelentősen csökkennének, ám eddig minden évben az indulókeret többszörösét költötte el ilyen célra a kormány.

Nagy adócsökkentésre nem érdemes számítaniBár évek óta lebegteti a kormány az egy százalékos személyi jövedelemadó bevezetését, ennek nyoma sincs a nyilvánosságra hozott számokban. Az országvédelmi/adócsökkentési és fejlesztési alapban az idei 378 milliárd forint után jövőre 160, 2022-re pedig 200 milliárd forint van tervezve – ami együttesen sem lenne elég az szja 9 százalékra való csökkentésre. A kormányfő tervei szerint jövő januártól már a háromgyerekes nők is megkapnák a teljes adómentességet – ez gyakorlatilag elvinne a 160 milliárdos keretből százmilliárd forintot. A 2022-as választások előtt így nem látszik nagyobb mozgástér az adók csökkentésre – miközben elvileg a kisadók számának drasztikus csökkentése is napirenden van. 

A teljes állomány leölését már a gyanú alapján megkezdték, a vizsgálatok pedig a szakértőket igazolták.