Fotó: ARUN SANKAR / AFP

A vértelen bikaviadalon puszta kézzel próbálják leteperni a száguldó állatot

A világ számos országában kötődnek népszokások bikákkal történő versengéshez, ám ezek nagy része az állat halálával végződik. Nem úgy a dél-indiai Tamilnádu államban, ahol a Dzsallikattu nevű tamil aratási ünnepen puszta kézzel kell elkapni a nyugtalan szarvasmarhát. A vértelenséget persze úgy kell érteni, hogy a bika szarvát kihegyezik és ha folyik, akkor az a bátor férfiak vére, akik a győztesnek járó ajándékért és a pillanatnyi dicsőségért csapatostul próbálnak felkapaszkodni a púpra.

Szerző

Megosztás
A tamil népszokást, ahogy sok helyen szintén, az állatvédők rendre támadják és be akarják tiltatni
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
A bikákat gazdáik gondosan felkészítik, patkót kapnak és a szarvukat kihegyezik
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Fontos a külcsín, ha beválogatják valamelyik gazda állatát a programba és az állatot nem tudják elkapni, a bika sok pénzt kereshet a tulajdonosának
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Az aréna bejáratába akadályokat építenek, hogy lassítsák az állatokat
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Gyakran feldíszítve érkezik a bika a helyszínre
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
A bika elgánycsolása is ér, nem csak a felkapaszkodás
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Az állatokat azonos színű csapatok közé engedik be, ám a dicsőség egyéni
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
2014-ben az indiai legfelsőbb bíróság betiltotta ajátékokat
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
2017-ben a választások miatt mégis megengedték, hogy Dzsallikattut tartsanak
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
A legügyesebbeknek a nevezési díjakból osztanak nyereményt
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Az állatok ritkán sérülnek meg, viszont a résztvevők gyakran,szinte minden évben van halálos áldozat
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Fotó: Móra András / Fortepan

Tíz évig kötötte össze Budát és Pestet, sokan mégsem tudnak a Kossuth hídról

A II. világháború után, a visszavonuló német csapatok felrobbantották az összes fővárosi Duna-hidat, így megszűnt a kapcsolat a folyó két partja között. Ideiglenes fa- és pontonösszeköttetés épült ugyan, de a háború utáni első állandó híd az 1946 január 15-től 1956-ig működő Kossuth híd volt a Parlament és a Batthyány tér között.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2020.01.15. 15:58
A második világháború befejeztével Budapesten nem maradt ép híd, pótlásukat visszaépítésükig kishajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani, melyek azonban a folyó téli jégzajlása miatt nem tudták folyamatosan biztosítani a kapcsolato
Fotó: Kurutz Márton / Fortepan
A Margit híd mellett épített ideiglenes hajóhíd, amit a népnyelv csak Manci hídnak hívott. Elődjét elvitte a jeges ár
Fotó: KRAMER ISTVÁN DR/KUNSZT JÁNOS / Fortepan
A Kossuth híd pilléreinek építése 1945. május 16-án indult
Fotó: Fortepan
A rekordgyorsaságú, mindössze nyolc hónapig tartó építkezés az újrakezdés szimbólumává tette a hidat
Fotó: KRAMER ISTVÁN DR/KUNSZT JÁNOS / Fortepan
Az első állandó híd volt, mely 1946. augusztus 20-áig, a Szabadság híd megnyitásáig egyben az egyetlen is
Fotó: MILITARY MUSEUM OF SOUTHERN NEW / Fortepan
Mistéth Endre és Hilvert Elek kilencnyílású hidat tervezett, középen egy 80 méteres, mellette egy-egy 55 méteres, a két oldalon a folyó partjai mellett 3-3 darab 27,5 méteres nyílással
Fotó: MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉS / Fortepan
A híd az eredeti tervek szerint faszerkezettel készült volna, de végül a két parti nyílást leszámítva acélszerkezettel épült meg; 1954-ben ezeket is acélra cserélték
Fotó: UVATERV / Fortepan
1952, metróépítési terület, háttérben a még működő Kossuth híd
Fotó: UVATERV / Fortepan
Kossuth tér a híd felhajtójával a jobb oldalon
Fotó: UVATERV / Fortepan
A Batthyány téri, budai lehajtó a rakpartra
Fotó: UVATERV / Fortepan
A kivitelezéshez szükséges vasat a háborús törmelékekből válogatták össze
Fotó: Nagy Gyula / Fortepan
A híd teherbírása korlátozott volt; egy idő után már nagyobb autóbuszok nem is hajthattak fel rá, végül már csak a gyalogosforgalom volt engedélyezett
Fotó: Kurutz Márton / Fortepan
A hidat 10 éves élettartamra tervezték, ennek megfelelően elhasználódása miatt 1956-ban, mikor már nélkülözhetővé vált, forgalmát korlátozták, majd 1960-ban lebontották
Fotó: Nagy Gyula / Fortepan
1960, augusztus 20-i vízi- és légiparádé a híd bontás alatt lévő pilléreivel
Fotó: Nagy Gyula / Fortepan
A medertisztítási munkák 1963-ra fejeződtek be
Fotó: Nagy Gyula / Fortepan
A vasszerkezetből Kimlén és Feketeerdőn építettek hídat, valamint a szegedi Dóm téren ebből készült a szabadtéri játékok nézőtere
Fotó: Nagy Gyula / Fortepan
A Kossuth híd helyén 1973. augusztus 20-án, majd 2003. március 15-én pár napra pontonhidat építettek
Fotó: Népszava archívum
A Kossuth híd pilléreinek építésénél használt keszonok egy darabja. A híd lebontásakor szükségtelenné vált keszonokat a Dunán leúsztatva Kulcs község közelében használták fel egy partvédőmű építéséhez
Fotó: Wikipedia
A híd helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli
Fotó: Wikipedia
Fotó: ED JONES / AFP

Egy csepp északi romantika Szöulban

A dél-koreai fővárosban van egy étterem, ami arra alapozta üzleti modelljét, hogy Kim Dzsongun országa annyira zárt és annyi titok övezi, hogy így aztán nagyon sokan kíváncsiak rá. A Phenjan névre keresztelt bárban majdnem minden olyan, mint ha Észak-Koreában lennénk, csak épp a lényeg nem, aki már ismeri az országot, az nem vágyik rá egyáltalán.

Szerző

Megosztás