Semjén Zsolt marad a KDNP elnöke

Publikálás dátuma
2020.01.18. 16:38
Semjén Zsolt
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének választották Rétvári Bencét, Schanda Tamást, Hölvényi Györgyöt, Soltész Miklóst, Azbej Tristant, Bagdy Gábort és Juhász Hajnalkát.
Szombaton ülésezett a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tisztújító Országos Választmánya, ahol a pártelnöki, alelnöki és a főbb pártbeli tisztségek betöltéséről voksoltak. A KDNP közleményéből kiderül: az ország minden részéből érkezett küldöttek elsöprő többséggel választották meg további 5 évre a párt elnökének – a tisztséget 2003 óta betöltő – Semjén Zsoltot. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének választották Rétvári Bencét, Schanda Tamást, Hölvényi Györgyöt, Soltész Miklóst, Azbej Tristant, Bagdy Gábort és Juhász Hajnalkát. Az Alapszabály értelmében a párt alelnökei még Harrach Péter, mint frakcióvezető és Seszták Oszkár, mint az Önkormányzati Tanács elnöke. Az Országos Választmány elnöki tisztségét ezentúl is Latorcai János látja el, a pártügyészi feladatokra ismét Vejkey Imre kapott megbízást. 
Szerző

Soros-ügyvédeket emlegetve kelt ki a börtönkártérítések ellen Völner Pál

Publikálás dátuma
2020.01.18. 16:18

Fotó: Népszava
A kormányzati paneleket emlegető államtitkár szerint azonnal felfüggesztik az elítélteknek járó kifizetéseket. Igaz, azokat a magyar kormány is megszavazta korábban.
A kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szombaton az MTI-nek. Az államtitkár szerint Orbán Viktor miniszterelnök pénteki bejelentésének megfelelően már a hivatalos kormányhatározat is megszületett. Ez az első és legfontosabb lépés a Völner és az Orbán-kabinet által „börtönbiznisznek” nevezett – valójában jogerős bírósági ítélet alapján történő – kifizetések leállítására, az államtitkár pedig azt ígéri, hogy minisztériuma akár jövő héten felülvizsgálhatja a szabályozást.
A kormány álláspontja az, hogy a „börtönbiznisz” egy tudatos visszaélés a joggal, az uniós és a magyar joggal is – mondta Völner, aki szerint a kártérítési perek sokasága károsítja az államot, rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Az államtitkár szerint elfogadhatatlan, hogy akár súlyos, erőszakos bűnözők és az őket segítő dörzsölt ügyvédek milliókat tegyenek zsebre a börtönévek alatt úgy, hogy mindenféle mondvacsinált ürüggyel beperlik az államot az állítólagos rossz börtönkörülményekre és zsúfoltságra hivatkozva.
Azt már nem tette hozzá, hogy a a jelenlegi helyzet a zsúfolt hazai börtönök és a kormányzati döntések következményeként alakulhatott így: 
  • a magyar szabvány közös fogva tartás esetén rabonként három négyzetméternyi, az uniós ajánlás négy négyzetéternyi területet ír elő – ehhez képest a raboknak sok esetben másfél négyzetméter is alig jut a zsúfolt, poloska lepte zárkákban.
  • a magyar kormány is elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ami 3. cikkelyében tiltja a megalázó bánásmódot. „Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni” – áll az egyezményben, és ezt a tilalmat nem mellesleg az Alaptörvény is tartalmazza.
  • az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig éppen e cikkely alapján ítélheti kártérítések kifizetésére a magyar államot.
  • a kormánypárti kétharmad fogadta el 2016-ban azt a törvényt, ami l2017-ttől ehetővé teszi a fogvatartottak kártérítésének kifizetését – azzal a kitétellel, hogy megítélt összegből először a fogvatartott által elkövetett bűncselekmény áldozatát, vagy az áldozat(ok) hozzátartozóit kell kártalanítani.
Vagyis, ha a kormány megszünteti ezt a lehetőséget, végső soron az áldozatoktól von el pénzt.

Völner ezután a balliberális oldalra, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédekre mutogatott, mint felelősökre, név szerint megnevezve Magyar Györgyöt és ügyvédi irodáját; arról is beszélt, hogy eddig 12 ezer perben tízmilliárd forintot pereltek ki a fogvatartottak a magyar államtól.
Szerző

Jogos jussukat akarják a patai romák

Publikálás dátuma
2020.01.18. 14:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Továbbra is pénzben szeretnék megkapni a szegregáció miatti kártérítést az érintettek, de hajlandók várni a Kúria döntéséig.
Kérdésekkel, aggodalommal, és indulatokkal fűtött találkozót tartottak a gyöngyöspatai szegregációs perben érintett romák az őket, illetve gyermekeiket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogi képviselőjével egy helybéli magánház udvarán. Sokáig úgy tűnt, a sajtó munkatársai is jelen lehetnek azon az összejövetelen, ahol arról tanácskoztak: miként reagáljanak az utóbbi időben a miniszterelnök illetve az állami szervek részéről elhangzott ajánlatra, miszerint a nekik jogerősen járó, összességében 100 millió, egyénenként 350 ezer és 3,3 millió Ft közötti kártérítési összeget ne pénzben, hanem természetbeni juttatásként, képzés vagy oktatás formájában kapják meg. A nyilvánosságot azonban végül kizárták az eseményről, ami mutatja a gyöngyöspatai romák bizalmatlanságát: később többen is elmondták lapunknak, hogy nem akarnak újabb támadási felületet, épp elég atrocitás érte őket a kártérítés miatt az utóbbi napokban. Tisztes távolságból mégis hallhattuk, hogy miről esett szó a magánház udvarán. Farkas Lilla az alapítvány jogi képviselője arról tájékoztatta itt a helyieket, milyen lépéseket kell ahhoz tenniük, hogy végül hozzájussanak az őket megillető kártérítéshez. Óva intett mindenkit attól, hogy a napokban egyénileg beadja a végrehajtási igényét, akár a helyi önkormányzat, akár az általános iskolát fenntartó tankerület ellen. Szavai szerint ezzel alkalmat adnának az alperesek jogi képviselőinek arra, hogy mindenféle jogtechnikai eszközökkel hosszú időre elhúzzák a végrehajtás teljesítését. Az utóbbi napokban a hatalom részéről elhangzottak szerinte jól mutatják, hogy ezt az ügyet már átszövik a politikai motivációk. Az alapítvány történetében először fordul elő, hogy egy szegregációs perben elmarasztalt fél nem teljesíti önként a bíróság által kiszabott büntetést – mondta. Farkas Lilla szerint mindenképpen érdemes megvárni, hogy mit dönt a Kúria abban a felülvizsgálati perben, amelyet az alperesek azért indítottak, hogy ne kelljen teljesíteniük a kártérítés pénzbeni kifizetését, a Kúria állásfoglalásával felvértezve ugyanis végrehajtás esetén nagyobb esélyük van a sikerre. A legtöbb érintett ezt csalódottan fogadta, ott, ahol a mindennapi betevő előteremtése is keserves, minden gyorsan érkező forintnak helye lenne. Legtöbben azonban láthatóan végül elfogadták a jogi szakértő érveit. A napokban minden érintettnek egyenként kell nyilatkozni három fontos kérdésben. Ezek egyike, hogy továbbra is az alapítvány nevében eljáró ügyvédek képviseljék őket, és ez esetben megvárják a Kúria döntését, vagy egyénileg viszik tovább az ügyüket. A másik, hogy részt vesznek-e abban az egyeztetésben, amelyet az alperesek jogi képviselője kezdeményezett a kártérítés módjának kifizetéséről, felvetve a természetbeni, vagyis oktatás és képzés formájában történő kártérítést. Ha erre igennel is felelnek, az alapítvány javaslatára vélhetően azt kérni fogják majd, hogy maga az egyeztetés ne befolyásolja, illetve ne írja felül a kártérítés pénzbeli kifizetéséről szóló jogerős bírósági döntést. Harmadsorban pedig mindannyiuknak arról kell majd dönteniük, hogy természetben, részben természetben vagy teljes egészében pénzben kérik a megítélt kártérítést. A helyiek véleményét a helyszínen hallva nem kétséges, hogy valamennyien ezt az utóbbit választják majd. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.19. 17:20