Többfelé gondot okoz az időjárás az áramszolgáltatásban

Publikálás dátuma
2020.01.18. 18:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A lecsapódott pára, dér és zúzmara ráfagy a vezetékre.
Az NKM Áramhálózati Kft. ellátási területén, különösen Békés megyében a téli időjárás helyenként átmeneti problémát okoz a villamosenergia-szolgáltatásban – közölte a Nemzeti Közművek a Facebook-oldalán. Mint írták, 
„az országunk fölött napok óta tartósan megmaradt hidegpárna miatt a lecsapódott pára, dér és zúzmara ráfagy a vezetékre, amelyek jegesedése több helyszínen a kötőelemek meghibásodását és vezetékszakadást okozott a középfeszültségű hálózaton”.

Az NKM Áramhálózati Kft. munkatársai megerősített létszámmal folyamatosan javítják a hibákat.
Szerző
Témák
időjárás áram

Szójapelyhet hívott vissza a Rossmann

Publikálás dátuma
2020.01.18. 12:18

Fotó: Beata Zawrzel / AFP / NurPhoto
Azt kérik, hogy azok, akik vásároltak az érintett termékből, ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza az üzletbe.
Tropánalkaloid-szennyezettség miatt visszahívja a Rossmann az „enerBIO Szójapehely 500g” terméket, a vállalkozás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is tájékoztatta az intézkedésről. A Nébih és a Rossmann arra kéri azokat, akik vásároltak a jelzett lejárati idejű termékből, hogy ne fogyasszák azt el, hanem vigyék vissza az üzletbe. A termék árát a cég megtéríti. A termék adatai:  Megnevezése: enerBIO Szójapehely 500g Minőség-megőrzési idő: 2020.06.12; 2020.07.30; 2020.10.07 

A tropán alkaloidok

A tropán alkaloidok a Brassicaceae és a Solanaceae (pl. nadragulya, beléndek, csattanó maszlag) illetve az Erythroxylaceae (pl. kokacserje) családokba tartozó növények toxikus hatású, másodlagos anyagcseretermékei, amelyek a növény minden részében megtalálhatóak. Közismert képviselőjük az atropin, melyet gyógyászati célra is felhasználnak. Élelmiszerekbe, takarmányokba a növények betakarítása során, gyomnövényekből eredő szennyeződéssel juthatnak be. A tropán alkaloidok nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését, szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart, és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

Szerző

Orbán miatt visszatáncoltunk klímaügyben

Publikálás dátuma
2020.01.18. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A miniszterelnök hatására jelentősen módosult a kormány elfogadott Energiastratégiája az általunk korábban bemutatott vitaanyaghoz képest.
Orbán Viktor múlt heti, évi egyszeri érdemi sajtótájékoztatóján mintegy mellékesen megjegyezte, hogy a kormány 2030-as energiaterveit hosszas vita előzte meg. Ezt a csütörtök délután közzétett dokumentumok a legmesszebbmenőkig igazolják. Amennyire ugyanis sorjáztak a meglepő fordulatok a - 2040-ig előretekintő - 2030-as Energiastratégia általunk december végén - elsőként - bemutatott előzetes vitaanyagában, annyira meglepők a most közzétett végleges változatban kiszúrható, összességében visszalépésnek minősíthető módosítások, betoldások és kihúzások. A korábbi tervek legmeglepőbb fordulatának a jelenleg betiltott szélerőmű-telepítések óvatosan, de egyértelműen felvezetett újbóli engedélyezése számított. A végleges változatból ezek a kitételek már kikerültek. A kormányfő sajtótájékoztatóján is rögzítette: továbbra sem járulnak hozzá újabb szélerőművek telepítéséhez. A friss szöveg szerint ezek rombolják a tájat. (A kormány eme álláspontját széles körű szakmai értetlenség övezi.) Míg eredetileg 2040-re az áramtermelésen belül 45 százalékos megújulóenergia-arányt terveztek, addig a végleges változatba már csak 30 százalék került. Mégsem nőne a közlekedés szennyezése, bár ennek módja változatlanul ködbe vész. Amiként azt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár múlt hét végi, a tervezetet "bemutató" sajtótájékoztatóján néhány másodpercig felvillant diákból kikövetkeztettük, a kormány végül nem az áramtermelés 2040-es energiaforrás-összetételének "kiegyensúlyozott" változata mellett tette le a voksát. Ehelyett az öt meglévő mellé felvettek egy hatodik, "napenergia-központú" tervet - ezt egyszersmind győztesként kiemelve -, minden eddiginél nagyobb, 12 gigawatt (GW) méretű napelemekkel. (Ez 12-szerese a jelenlegi napelemparkok méretének, 44 ezer focipályányi felületet igényelne, a Paksi Atomerőmű termelési képessége hatszorosa, de nagyobb az összes jelenlegi hazai áramtermelő méreténél is. Igaz, a napelemek érdemben csak napsütésben termelnek.) Bár Orbán Viktor tavaly, sokáig ingadozva, végül rábólintott az Unió 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési céljára, az Energiastratégia ezt még csak EU-elvárásként említi. Mindazonáltal a 2030-as-2040-es tervek gyújtópontjában is a szennyezéscsökkentés áll. Ezt a magyar kormány elsősorban atomerőműre és napelemekre alapozva érné el. Miközben a tervezet szerint az áramtermelésnek 2030-ban csak 80 százaléka válna "karbonsemlegessé", addig a végső változat - az elhangzó nyilatkozatoknak megfelelően - már 90 százalékot tartalmaz. (Ennek költségét különösebb részletezés nélkül továbbra is 50 ezer milliárd forintra becsüli a kormány.) Viszont - legalábbis a kormány korábbi terveihez képest -  szembeötlő a közlekedés kibocsátási terveinek jelentős leszorítása. Miközben a másik, a múlt héten szintén elfogadott, EU-szabványok szerint megírt, 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) elnevezésű elképzeléscsomag tavaly tavasszal közzétett első változatában egy táblázat szerint a közlekedés szennyezése a következő tíz év során akár 50 százalékkal is nőhet, a NEKT és az Energiastratégia végső változata e tekintetben már 5 százalékos csökkenést ígér. A közzétett grafikonok elemzése alapján arra jutottunk, hogy a közlekedés szennyezése 2030-ra hozzávetőleg az idei szinten maradhat. Az elfogadott változat a rezsiköltségekkel kapcsolatban is sokkal óvatosabban fogalmaz. Míg a vitaanyag szükségesnek nevezi a lakossági áram-, gáz- és távhődíjak "koncepcionális átalakítását", ezt végül csak áttekintik. A jelek szerint mégsem vizsgálnák felül az "egyedi kedvezményrendszerek célzottságát és és indokoltságát". Már a távhő esetében sem az árakkal, hanem csak a "támogatási rendszerrel" van gond. Bár a családok védelméről a tervekben nem tesznek említést, a közzétett anyagokhoz készült sajtóközleményben célként említették meg, hogy ne emelkedjenek a családok energia- és élelmiszerköltségei. Ez látszólag apró, de annál fontosabb különbséget mutat Orbán Viktor ugyanerre vonatkozó kijelentésével, ami nem a költségekre, hanem az árakra vonatkozott. Míg ugyanis a Fidesz a rezsidíjakra összpontosít, az Unió a költségek leszorítását szorgalmazza például - a kormányanyag által is hangsúlyozott - takarékossággal, felújítással és a jelenleginél "rugalmasabb" tarifákkal. (Mindazonáltal Kaderják Péter sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott, hogy a rezsidíjak jelenleg "a helyükön vannak" és nem látnak okot a módosításukra.) Az ugyanakkor nem változott, hogy "fenntartják" a rezsicsökkentés "eredményeit", illetve a rezsi "alacsony" lesz. Ám több ponton is céloznak arra, hogy a háztartásokat "okos mérőkkel" látnák el, amikhez "rugalmas" díjcsomagokat dolgoznának ki. A végső változatból kikerült annak felmérése is, hogy érdemes-e az új épületek gázhálózati csatlakozását megszüntetni vagy korlátozni. Ugyanakkor az a cél, hogy 2030-ra 2 milliárd köbméterrel lecsavarnák az ország - jelenleg mintegy tízmilliárd köbméteres -gázfogyasztását, "megmenekült". Emellett megmaradtak az Orbán-kormány általános energiaipari céljai is, így a fogyasztóközpontúság, a tiszta, okos és megfizethető ellátás, a szennyezéscsökkentés és a gazdasági fejlődés összeegyeztethetősége, a gázforrások számának növelése, a behozatal arányának csökkentése, az energiatakarékosság és különböző más megújuló energiaforrások, valamint a háztáji energiatermelés ösztönzése, illetve a hálózatok ehhez idomuló felújítása is. Tegnap ugyanakkor általános meggyőződésként hallhattuk, hogy a tervezeteken végrehajtott változtatások még hosszú ideig szolgáltatnak elemezni valót a szakértők számára. Emellett közzétettek egy tanulmányt az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásairól, valamint az idén kidolgozandó, 2050-es útitervet tartalmazó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia internetes közvéleménykutatásának eredményéről. Eszerint amúgy a több mint 200 ezer válaszadó elsöprő többsége, 92 százaléka támogatja az EU 2050-es (Orbán Viktor által 24 tagállam ellenében a tavalyi év nagy részében gáncsolt) "karbonsemlegességi" célját.

Léteznek, de mégsem

Múlt heti sajtótájékoztatójukon Kaderják Péter kérdéseink kapcsán megfeddte lapunkat, mondván: olyan, szakmai egyeztetés alatt álló anyagokból idéztünk, amelyek nem minősültek a kormány hivatalos álláspontjának, ennélfogva szerinte még létezőknek sem tekinthetők. Szerinte az ilyen megzavarja a gondolkodást. Ugyanakkor nem cáfolta tételesen, hogy tárcájuk ezeket az anyagokat küldte ki iparági egyeztetésre az új Energiapolitika tervezeteként. (Igaz, számos, általunk megkérdezett szakmai civil szervezet csütörtök délután látta először, már elfogadott formában az új Energiastratégiát.) Mivel a kormány hivatalosan közzétett új dokumentuma a számos különbség ellenére jórészt szövegszerűen megegyezik a - több forrásból - lapunkhoz korábban eljutott vitaanyagokkal, így ezt nehezen is lehetne tagadni. Lapunk természetesen a tervezetekből származó idézetek során rendre jelezte, hogy azok előzetes, egyeztetés alatt álló kormányanyagok.

Fizikából egyes!

Az Energiastratégia elfogadott változatából kikerültek a hazai magánlakás-állomány mélyfelújítását célzó konkrét elképzelések - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-elnök. Ebből is látszik, hogy a Fidesz nem érdekelt a gazdaság zöldítésében, a fenntartható és igazi rezsicsökkentésben - teszi hozzá. Az MSZP szerint azonban igenis szükséges lenne a korábban épült 1,4 millió, Kádár-kockáknak nevezett családi ház, valamint 1,4 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakás célzott épületenergetikai mélyfelújítása. 2010-ben a Fidesz még jelentős felújítási programot ígért, azonban ebből szinte semmi sem valósult meg. Az MSZP önerő és hitel nélküli konstrukciót dolgozott ki - szögezi le. Abban, hogy az Orbán-kormány megint csak a középületek központosított felújítására összpontosít, Tóth Bertalan a lopásalapú kormányzás folytatását látja. Az LMP a kormány klímastratégiáját a bűnös semmittevés forgatókönyvének tartja. A középpontban továbbra is a drága, veszélyes és fölösleges Paks2 áll. A megújulóenergia- és energiahatékonysági célok nem haladják meg az EU-es elvárások legalacsonyabb küszöbét, az energiamix sokkal inkább tükrözi a Fidesz-KDNP, mint az ország gazdasági érdekeit - szögezi le az ellenzéki párt közleménye. A 2050-es klímasemlegesség vállalását mindazonáltal előremutatónak nevezik. Hasonlóképp a semmittevés jeleit véli felfedezni az anyagokban a Párbeszéd. A kormány most nyilvánosságra hozott energia- és klímapolitikai stratégiája alapján az EU leggyengébben teljesítő és leglassabban átálló tagállamai között maradunk - véleményezte az anyagokat Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke. A klímavészhelyzet kihirdetésének megfelelően azonnali lépéseket és önálló környezetvédelmi minisztérium felállítását követeli. A párt tagja, Jávor Benedek Facebook-bejegyzésében a NEKT elfogadott változatának olyan primitív hibáira hívja fel a figyelmet, hogy a mértékegységeket Joule helyett "Joul-ban", gigawatt helyett "gigwattban", terawatt helyett pedig "terrawattban" szabták meg. Az anyag alkotói még a fizika-érettségin se mentek volna át - véli az ellenzéki politikus.

Szerző
Frissítve: 2020.01.18. 10:57