Előfizetés
Fotó: ED JONES / AFP

Zavarja a szürkeség? Nézze meg, hogy néz ki a Taal vulkán környéke kitörés után!

A fülöp-szigeteki tűzhányó január 12-én kezdett füstöt és hamut okádni, de az aktivitására már régóta lehetett számítani, mindenkit evakuáltak a közvetlen környékről. A Taal vasárnap hirtelen 10-15 kilométer magasra kezdett gőzt, hamut és köveket lövellni, a hatóságok pedig haladéktalanul 3 szinttel magasabbra emelték a készültséget a vulkán közelében. Most mindent húsz centi szürke por lep a vulkántól tíz kilométerre.

Szerző

Megosztás
A hamufelhő miatt a mintegy 100 kilométerre északra fekvő Manila egyik repülőterét is le kellett zárni
Fotó: TED ALJIBE / AFP
Több mint 160 ezer lakos hagyta el a Taal-vulkán környékét a Fülöp-szigeteken
Fotó: DANTE DIOSINA JR / AFP
Noha a felszínen viszonylagos nyugalomban van néhány napja a tűzhányó, tudósok figyelmeztetnek, hogy bármikor robbanásszerűen kitörhet
Fotó: ED JONES / AFP
A Taal folyamatos, de gyengülő aktivitást mutat
Fotó: TED ALJIBE / AFP
A Taal a világ egyik legkisebb működő vulkánja, de 1911-ben a kitörése több mint 1300 ember életét oltotta ki
Fotó: TED ALJIBE / AFP
A tűzhányó harmincháromszor tört ki 1572 óta, legutóbb 1977-ben
Fotó: ED JONES / AFP
A Fülöp-szigetek a földrengések és vulkánkitörések gyakoriságáról ismert csendes-óceáni Tűzgyűrűn fekszik
Fotó: TED ALJIBE / AFP
A Taal környékére visszaeső hamu komoly problémákat okoz, így Cavite tartományban például tanítási szünetet rendeltek el és a lakosságot arra biztatják, hogy tartózkodjon fedett helyen
Fotó: TED ALJIBE / AFP
Mivel a vulkán egy tó közepén van, vulkanikus szökőárnak is ki vannak téve a környékben tartózkodók
Fotó: TED ALJIBE / AFP
A hamut hasznosítják is, cementtel és műanyag hulladékkal keverve téglát préselnek belőle
Fotó: MARIA TAN / AFP
Mark Leviste, Batangas kormányzóhelyettese szerint néhány terület sivataghoz hasonlít
Fotó: ED JONES / AFP
A környékbeli földmozgások és a kéndioxid magas szintje arra utal, hogy további kitörések várhatók a Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet szerint
Fotó: ED JONES / AFP
A kitelepítés közel 300 ezer embert érint
Fotó: TED ALJIBE / AFP
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP

Így lesz a szemétből ruha, aztán abból fenntartható lakás a rászorulóknak

Igazi szemléletformáló közösségi programot szerveztek a massachusettsi Lynnben, ami tulajdonképpen egy rendhagyó divatbemutató. Így hívják fel a figyelmet a hulladék újrahasznosításának fontosságára és egyben adományokat is gyűjtenek a Long Way Home alapítványnak, ami a guatemalai szegényeknek segít lakhatáshoz és oktatáshoz jutni.

Szerző

Megosztás
A kreációk egy részét iskolások készítették
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Abby McIntyre és nővére, Elizabeth műanyag kupakokból és gumikesztyűkből készített ruhát
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Cynthia Smith buborékfólia-kreációban
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Laela Bisgrove ruhája 700 műanyag evőeszközből készült
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Ava Perry és Alina Bartolo nejlon szemetet és partikellékeket hasznosítottak újra
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Natalya Carney Beth Massey által tervezett szettben, aminek a sürgősségin található, nem fertőző orvosi hulladék volt az alapanyaga
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Newburyport polgármestere, Donna Holaday Kék óceán nevű kreációja használt pólókból és ruhacímkékből készült
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Alexis Lucas saját maga varrta hulladék bőrből az őszi hangulatú darabját
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Katie Rotio Carol Rosseland műanyag tejtermékeses dobozokból varrt kabátját viseli
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Becca Donohue újságpapír-mikrofilm kompozíciója
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Malia Robinson élelmiszer bolti zacskókból készült estélyiben
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Szoknya egy képkeretező műhely hulladékából
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Arleen Damon madáreleség csomagolás-kabátban
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
William Gynan kabátja építőanyag csomagolásból és tervrajzokból készült
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Astrid Blanco és a pántolószalag-köpenye, szívószál kiegészítővel
Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Fotó: JEVGENYIJ HALDEJ / Fortepan

75 éve szabadult fel a budapesti gettó - galéria

Vajna Gábor, a Szálasi-kormány belügyminiszterének 1944. november 29-én kiadott rendeletére Budapest VII. kerületében a fővárosi zsidóság jelentős részének elkülönítésére, koncentrálására kényszerlakhelyet hoztak létre, ami a szovjet Vörös Hadsereg alakulatainak bevonulásáig, 1945 január 17-ig állt fenn. Területén több ezer ember lelte halálát, a nyilas terrort és a város ostromát pedig – megalázás, rettegés, nélkülözés és maradandó sérülések árán – több tízezer ember élte túl.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2020.01.20. 09:24
Kezdetben még nem alakítottak ki gettót, hanem kerületenként meghatározták, mely épületekben kötelesek élni a fővárosi zsidó származásúak, ezek voltak a csillagos házak
Fotó: Lissák Tivadar / Fortepan
Az átköltöztetést tíz nap alatt véghezvitték
Fotó: Lissák Tivadar / Fortepan
A hátramaradt ingóságokat leltárba vették és lefoglalták
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
Kirabolt zsinagóga Budapesten
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
Pesti polgárok a Ráday utcában. 1944. április 5-től minden hat évnél idősebb magyar zsidó embernek előírták a sárga csillag viselését
Fotó: JEVGENYIJ HALDEJ / Fortepan
Először, 1944. november 15-én az úgynevezett újlipótvárosi gettó jött létre a pápai, svájci, svéd, spanyol és portugál védelem alatt álló házakból. A Margit híd pesti hídfőjénél álló épületekbe hivatalosan 15 600 védett személy költözhetett be
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
A védettség ellenére a nyilasok folyamatosan razziáztak, raboltak, az embereket a Duna-partra hajtották és agyonlőtték. A semleges diplomaták mintegy tízezer embert a nagy gettóba telepítettek át, mert úgy ítélték meg, ott jobbak a túlélési esélyeik
Fotó: Bundesarchiv / Faupel / CC-BY-SA / Bundesarchiv
A gettó 4513 lakásába 40 ezer embert telepítettek a városban elszórt csillagos házakból, ez a szám gyorsan emelkedett, és 1945 elején elérte a 70-80 ezret
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
A budapesti "nagy" gettó - Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettója - létrehozásáról a nyilasok a rendeletek betartatására hivatott, zsidó vezetőkből választott Zsidó Tanácsot 1944. november 18-án értesítették
Fotó: Fortepan
Országszerte alakítottak ki gettókat, a képen a zalaegerszegi bejárata
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
A gettóban az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek voltak, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki, a kenyér fejadag 15 deka (napi 7-800 kalória)
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
Az 1944. március 19-i német megszállása után, pontosabban április 16-án Kárpátalján kezdődött a zsidóság elkülönítése, gettókba zárása és a vidéki zsidók deportálása
Fotó: Fortepan
Horthy balul sikerült október 15-i kiugrási kísérlete után hatalomra kerülő nyilasok már október 20-án kényszermunkára rendelték a csillagos házakban összezsúfolt, jogfosztott emberek közül a munkaképes férfiakat és nőket
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
A gettó védelmére vegyes őrség szerveződött, a rendőrségnek többé-kevésbé sikerült megritkítania a nyilas razziákat
Fotó: Yad Vashem Photo Archives
Két nappal a felszabadulás előtt a Royal Szállóban 500 német katona és 22 nyilas állt készenlétben, és további 200 rendőr bevonásával éjszaka a gettóban tömegmészárlást akarnak végrehajtani, amit végül sikerült megakadályozni
Fotó: MTI
1945. január 17–18-án a szovjet csapatok elérték Pest központi részeit. A harcok Budán tovább folytatódtak, de a pesti gettó felszabadult, fegyveres őrsége eltűnt. A terület köré vont palánkot szinte azonnal tűzifának használták fel
Fotó: Haldei / AFP
Az ostromot 68 ezren élték túl, a gettó felszabadulása után kb. 3000 temetetlen holttestet találtak, ezek többségét a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban földelték el
Fotó: Yad Vashem Photo Archives