Előfizetés

Brexit – Módosításokkal hagyta jóvá a Lordok Háza a törvénytervezetet

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.22. 07:49
Boris Johnson brit miniszterelnök
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP / NurPhoto
Az alsóház a héten ismét napirendre veszi a dokumentumot, és nagy valószínűséggel kiszavazza belőle a felsőházi változtatásokat.
Módosításokkal hagyta jóvá kedd éjjel a londoni parlament felső kamarája, a Lordok Háza a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénytervezetét. Az egyezmény végleges ratifikációját célzó tervezetet a felsőház tagjai kétnapi vita után hagyták jóvá és küldték vissza az alsóháznak, amely nem egészen két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban már elfogadta az indítványt. Mivel a Lordok Háza több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival,
az alsóház a héten ismét napirendre veszi a tervezetet, és nagy valószínűséggel kiszavazza belőle a felsőházi módosításokat.

Boris Johnson sokszor hangoztatott célja, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken kilépjen az Európai Unióból (EU), így a ratifikációs folyamatot addig végig kell vinni. Nem fér sok kétség ahhoz, hogy ez a kilépésig megtörténik, tekintettel arra, hogy a december 12-én tartott, előre hozott brit parlamenti választások óta a Konzervatív Pártnak – amely addig kisebbségben kormányzott – immár kényelmes, 80 fős többsége van az alsóházban. A felsőház által a Brexit-törvényjavaslathoz fűzött
egyik legnagyobb horderejű módosítás azt mondja ki, hogy az Egyesült Királyságban élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak automatikusan biztosítani kell a további tartózkodási jogot, és erről a brit kormánynak fizikai formában létező dokumentumban kell tájékoztatnia őket.

A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján az Egyesült Királyságban törvényesen és életvitelszerűen tartózkodó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradhatnak az országban és megtarthatják összes megszerzett jogosultságukat, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30. A belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint a több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár közül eddig 2,7 millióan folyamodtak letelepedett státusért, és közülük 2,5 milliónak a kérvényét a brit hatóságok már el is bíráltak, gyakorlatilag mindegyiket kedvezően. Mindössze hat kérelmező folyamodványát utasították el, mindegyikükét súlyos, nem egyszer visszaesőként elkövetett korábbi bűncselekményeik miatt. Brandon Lewis, a brit belügyminisztérium biztonsági és Brexit-ügyi államtitkára a Lordok Háza által elfogadott módosítást azzal az érvvel utasította vissza, hogy a jelenlegi szabályozási rendszerben a külföldi EU-állampolgárok biztonságos, digitális formában juthatnak hozzá letelepedett státusukhoz, amelyet – miután az erről szóló igazolás fizikai formájában nem létezik – nem lehet elveszteni, ellopni vagy hamisítani. A módosítások várható alsóházi leszavazása után
a tervezet ismét visszakerül a Lordok Háza elé, és ezt az utat a következő napokban többször is végigjárhatja, mire kialakul a kölcsönösen elfogadott végleges indítvány.

Továbbterjedt az új koronavírus: négyszáz fölé nőtt a fertőzöttek száma Kínában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.22. 07:33

Fotó: Koki Kataoka / AFP / Yomiuri
Már kilenc ember vesztette életét Vuhanban, csak kedden 149 új fertőzöttet diagnosztizáltak az országban.
Négyszáz fölé nőtt az új koronavírussal fertőzöttek száma Kínában, ahol a járvány már az ország 13 régióját elérte – közölte a Nemzeti Egészségügyi Bizottság kedd este. Li Pin, a bizottság igazgató-helyettese a hivatal pekingi sajtótájékoztatóján elmondta: a betegség halálos áldozatainak száma kilencre nőtt a járvány kiindulópontjának számító közép-kínai Vuhanban, és csak kedden 149 új fertőzöttet diagnosztizáltak az országban, így az összes beteg száma 440-re emelkedett. A betegekkel közeli kapcsolatba került emberek száma 2197, közülük 1394 áll jelenleg is orvosi megfigyelés alatt, míg a többieket már hazaengedték. Li hangsúlyozta:
bár a vírus terjedésének pontos útvonalát egyelőre nem sikerült tisztázni, fennáll a veszélye a mutációnak, ami a járvány terjedésének gyorsulásához vezethet.

Az igazgatóhelyettes mindazonáltal aláhúzta: biztosak abban, hogy le tudják küzdeni a járványt. Kao Fu, a kínai járványügyi központ vezetője kérdésre válaszolva elmondta: nem tudnak szuperfertőző – vagyis a vírust egyszerre több embernek tovább adni képes – betegről. A vezető azt is közölte: a fiatalok és különösképpen a gyermekek nem mutatkoznak érzékenynek a vírusra. A Kínai Tudományos Akadémia, a hadsereg, valamint a sanghaji Pasteur Intézet szakértőinek közös kutatása arra világított rá, hogy az atípusos tüdőgyulladáshoz (Sars) hasonlóan denevérek lehetnek az új koronavírus (2019-nCov) természetes gazdaszervezetei. Az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy mi volt a közvetítő a denevérek és az emberek között – derül ki a kutatók által kedden kiadott sajtóközleményből. A kutatási eredmények szerint az új koronavírus gyengébb ugyan a 17 évvel ezelőtt Kínában tomboló Sarsnál, de így is „súlyosan fertőző”. Különös aggodalomra ad okot, hogy a pénteken kezdődő holdújévi munkaszünet miatt jelentősen emelkedik az utasforgalom Kínában. A január 10. és február 18. közötti időszak számít idén a mozgó dátumú ünnep miatti utazási csúcsszezonnak. Ezalatt várhatóan mintegy 3 milliárd alkalommal kelnek útra az emberek országszerte különféle közlekedési eszközökön. Vuhanban óvintézkedések léptettek életbe:
a repülőtéren és vasútállomásokon ellenőrzik az utasok testhőmérsékletét, és karanténba helyezik mindazokat, akiknél lázas tüneteket tapasztalnak.

A vírus néhány esetben már Tajvanon, Thaiföldön, Japánban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban is megjelent. Kedden pedig ausztrál egészségügyi források jelentették be, hogy Brisbane-ben karantén alá helyeztek egy férfit, akin nem sokkal azután, hogy visszatért Vuhanból, a betegség tünetei jelentkeztek.

Szabad szemmel: Orbán nem volt túl együttműködő a néppárti bölcsekkel

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.01.22. 07:04

Nemzetközi sajtószemle, 2020.január 22.
FAZ A lap úgy tudja, salamoni döntést hozott a néppárti bölcsek tanácsa a Fidesz tagsága ügyében: a hármak egyfelől azt akarják, hogy Orbán Viktor maradjon a pártcsalád tagja, másfelől ugyanakkor elvárják, hogy nyilvánosan adjon jelzés, mármint hogy megtér, bár erre az idáig nem volt hajlandó. Viszont ameddig ez így marad, addig jegelni kell a magyar párt tagsági jogait, azaz marad a felfüggesztés. Más szóval, a fideszes képviselők részt vehetnek a frakcióüléseken, de semmiféle tisztséget nem tölthetnek be. Orbán ugyanakkor nem mehet el az Európai Tanácsülések előtt szokásos egyeztetésekre, ahol az álláspontokat egyeztetik a kereszténydemokrata állam- és kormányfők. Úgy hallani, hogy a politikus nem tanúsított túlzottan nagy együttműködési hajlandóságot, amikor a tényfeltáró bizottság kétszer is tárgyalt vele, októberben, illetve decemberben, mind a kétszer semleges területen: Brüsszelben. A testület elsősorban a CEU kapcsán várt tőle előrelépést, ám a magyar vezető nem kívánt azon változtatni, hogy az állam ellenségének tekinti Sorost. Csak abban tett engedményt, hogy lemondott a közigazgatási bíróságok felállításáról. Pártkörökben az a hír járja, hogy a három bölcs sem volt teljesen egységes, amikor a tapasztaltakat kellett értékelni. Az osztrák Wolfgang Schüssel amellett kardoskodott, hogy nem lenne jó elengedni a Fidesz kezét, ezzel szemben a belga Herman Van Rompuy azt szorgalmazta, hogy tegyék ki Orbán szűrét. A mérleg nyelvét azután a német Hans-Gert Pöttering játszotta, így alakult ki a végleges javaslat. Az ellentétek tükrözik a pártcsalád és a frakció megosztottságát, ami megmutatkozott a múlt héten is, amikor az EP a magyar és a lengyel kormány elleni jogállami eljárás felgyorsításáról szavazott. Az EPP-ből 89-en voksoltak mellette, 35-en ellene, 21-en pedig tartózkodtak. Utóbbiak között volt a 29-tagú CDU-CSU csoport 9 képviselője is. A frakció elnöke, a kereszténydemokrata Daniel Caspary most úgy nyilatkozott, hogy fenn kell tartani a felfüggesztő határozatot, közben pedig a hármaknak ismét tárgyalniuk kell a kormányfővel, hogy irányváltásra szorítsák rá. Mert lehet, hogy Orbán megsérti az európai jogot, illetve a konzervatív értékeket, ám az EPP-n belül jobban lehet hatni rá. Most Donald Tusknak kell megmondania, akkor mi legyen a továbbiakban. A Néppárt elnöke a magyar politikus legélesebb bírálói közé tartozik. A pártcsalád Politikai Gyűlése február 3-án határoz a hogyan továbbról. (Az egész tudósítás címe: „Miként égette le Orbán az Európai Néppártot – vajon a család tagja-e még a Fidesz?”)
FAZ Frankfurtban rendőri védelem mellett vitázott az orbáni politikáról a berlini magyar nagykövet és az egyik korábbi német igazságügyi miniszter asszony. Az esemény két napja volt a helyi egyetemen, és a beszámoló szerint már az is eredmény, hogy civilizáltan zajlott le. Előzőleg ugyanis egy másik vita során ököllel estek egymásnak a szembenálló felek. Ezúttal még csak a játékszabályokat sem sértették meg a részvevők, a közönség harci kedvét pedig bizonyosan lohasztotta az erős karhatalmi készültség. Tartalmát tekintve nem sok meglepetéssel szolgált az összecsapás. Györkös Péter a magyar kormány képviseletében ragaszkodott ahhoz, hogy a magyaroktól senki nem vonhatja meg a jogot, mármint hogy saját felfogásuknak megfelelően töltsék meg élettel a demokráciát. A „liberális” jelző nélkül. Továbbá, hogy a nemzeti büszkeségnek épp úgy része a sajátos karakter, mint az, hogy ragaszkodjon a saját kultúra keresztény-zsidó gyökereihez. Ez utóbbi megjegyzés nem tetszett a vitavezetőnek, mert úgy vélte, hogy itt a zsidóságot vetik be az iszlám ellen, ahogy az már csak szokás jobboldali-populista körökben a menekültválság óta. Leutheusser-Schnarrenberger ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy Magyarországon éppen azok az értékek vannak veszélyben, amelyek alapján eltér egymástól az igazi demokrácia és a többség puszta diktatúrája. Mint mondta, nem véletlen, hogy az EU szerződésszegési eljárást indított. Hiszen az Orbán-kabinet megmérgezi a társadalmi légkört, gerjeszti a melegellenességet és időről időre gyűlölet kampányt folytat Soros György ellen. Komoly fenyegetésnek van kitéve a sajtó és a tudomány szabadsága. A korábbi FDP-politikus nagyjából úgy látja, mint Timothy Garton Ash: Magyarországon hibridrendszer van, se nem demokrácia, se nem önkényuralom. Györkös természetesen visszautasította ezt az értékelést. Szerinte a magyarok meggyőződéses európaiak, és aki beszéli a nyelvet, az meggyőződhet a média sokszínűségéről. Azon kívül a német tartományok is támasztanak feltételeket az egyetemekkel szemben, éppen ezt tette a magyar kormány a CEU-val is. A melegek bejegyzett partnerségre léphetnek, az antiszemitizmussal szemben viszont nincs semmiféle tolerancia. A tudósítás kifogásolja, hogy a vitavezető nem volt rámenősebb, mert akkor jobban is zavarba tudta volna hozni a diplomatát, aki azonban így is sokszor közhelyekbe menekült. Viszont abban egyet lehet érteni Györkössel, hogy az európai utat az jelenti, ha a felek hajlandóak a párbeszédre.
Times of Israel „A magyar, a lengyel, a litván és több más kormány is eltorzítja a múltat a holokauszt ügyében, másutt pedig hangos kisebbségek állítják, hogy nem a saját nemzetük, hanem Németország volt a felelős a zsidóellenes erőszakért”. Ezt Izrael vezető történésze mondta, aki a fő beszédet tartja ma este Jeruzsálemben, az idei Holokauszt Világfórum megnyitó eseményén, a Rivlin államfő rezidenciáján tartandó fogadáson. Az Auschwitz felszabadulásának 75. évfordulójára összehívott rendezvényen 45 magas rangú külföldi vezető lesz jelen, köztük Áder János. A 93 éves, cseh származású Yehuda Bauernek meggyőződése, hogy a 2. világháborút és nyomában az emberiségre zúduló hatalmas katasztrófát főként az antiszemitizmus eredményezte. Úgy fogalmazott, hogy az akkori események bizonyítják: a zsidóellenesség olyan rák, amely felemészti a társadalmat, a világot. Hiszen a bajt annak idején sem a zsidóság, hanem az ellene irányuló gyűlölet okozta. Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják a történelmi tényeket, náci kollaboránsokat dicsőítenek, ugyanakkor bagatellizálják saját népük szerepét a zsidóellenes bűntettekben. Azzal sem ért egyet, amilyen politikát Netanjahu folytat a térség bizonyos államaival szemben, mert úgy gondolja, hogy a történelmi igazság fontosabb, mint a reálpolitika bármiféle pozitív hozadéka. Ám hiszi, hogy a mostani megemlékezés-sorozat nem a megfelelő alkalom a múlt eltorzításának felhánytorgatására. Inkább emlékezni kell, továbbá harcolni az antiszemitizmus ellen. Arra is kitért, hogy napjainkban Nyugaton a klasszikus zsidóellenességbe belejátszik, hogy az apadó lélekszám miatt szükség van a bevándorlásra. Ám a lakosság egy része veszélyeztetve látja kultúráját, nyelvét, hagyományait az idegenek részéről. Így azután kiújul a nacionalizmus, annak pedig ellenségre van szüksége. Erre hagyományosan a zsidók szolgálnak, ez a jelenlegi antiszemitizmus forrása. Hogy azután meg lehet-e fékezni a jelenséget, az a liberalizmus és illiberalizmus harcától függ. Előbbi helyzete nem túlságosan jó ebben a pillanatban, de a professzor úgy véli, hogy ez azért még változhat.
Politico Az Economist kutatási részlege azt állapította meg, hogy a világon többnyire visszaszorulóban van a demokrácia, ennyire még nem volt rossz a helyzet az utóbbi 13 évben, mert csupán a föld lakosságának nem egészen 6 százaléka él olyan viszonyok közepette, amit teljes demokráciának lehet tekinteni. Európa sem jutott e tekintetben előbbre, a keleti részén pedig kifejezett visszaesés tapasztalható. A szakértők minden évben közzéteszik demokrácia indexüket: 167 országot értékelnek a választási rendszer és a pluralizmus, a kormány működése, a politikai részvétel, a politikai kultúra és a civil szabadságjogok alapján. Tavaly Nyugat-Európa túlnyomó részén kifogástalanul érvényesült a jogállam, ezen belül Norvégia a listavezető az egész világot tekintve. Viszont a legtöbb kelet-európai államban jelentős hiányosságokat mutatott a demokrácia, sőt, több helyen hibrid rendszerek vannak. A régión belül most első ízben Magyarország mögé szorult Lengyelország, mivel a PiS továbbra is igyekszik illiberális demokráciát kialakítani, korlátozva a bíróságok függetlenségét és hazai kézbe összpontosítva a sajtóorgánumok tulajdonjogát. Romániában viszont javult a helyzet, az utcai tüntetések, a korrupcióellenes mozgalom és nagyobb választási részvétel hatására. A legnagyobb hanyatlást egyébként Kína produkálta, míg Észak-Korea a sereghajtó.
Deutsche Welle Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága úgy foglalt állást, hogy nem lehet megtagadni a menedéket mindazoktól, akik a klímaváltozás miatt kényszerültek elhagyni hazájukat, miután ott veszélybe került az életük. A határozat, amely iránymutató lehet a továbbiakban, kimondja: az érintetteknek nem kell bizonyítaniuk, hogy ők személy szerint életüket kockáztatják, ha maradnak. Elegendő, ha kiderül, hogy a globális felmelegedés következményei az élethez való jogot fenyegetik. Például ha a tengerszint emelkedése miatt a víz elöntheti az adott területet. Az előzmény az volt, hogy Déli-tengeren található Kiribati egyik polgára 5 éve menedékjogot kért Új-Zélandon, mert a víz egyre nagyobb területeket áraszt el náluk, emiatt erőszakos viszályok robbantak ki, arról nem beszélve, hogy tönkremennek az ottani ivóvízkészletek. Auckland elutasította a folyamodványt és az Emberi Jogi Bizottság most úgy döntött, hogy helyes a határozat, mert a kiribati kormány megfelelő lépéseket tett, így nem volt veszélyben sem a panaszos, sem pedig a családja.