Harc vagy konszolidáció: kísérleti laborokban készül az új politika

Publikálás dátuma
2020.01.22. 17:37
Több nagyvárosban, köztük a fővárosban az ellenzék vette át a vezetést, ezért más minőségű viszonyrendszer alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Radikális hangulatváltozást hozott a politikában az önkormányzati választás, de az ellenzéknek – a remények visszatérésével együtt is – érdemes óvatosnak lennie. Más viszony jön az ellenzék és a kormány között, és a fideszes „holdudvar” is bekavar.
Sok tekintetben alapvetően meghatározza az idei évet az önkormányzati választás utáni időszak új politikai helyzete. Azzal, hogy több nagyvárosban, köztük a fővárosban az ellenzék jutott „kormányra”, más minőségű viszonyrendszer alakult ki a kormánypártok (Fidesz–KDNP) és az ellenzéki pártok között – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastja. Eddig a Fidesz kormányzásra alkalmatlan, felelősség nélküli erőként tudta beállítani az ellenzéki erőket. Az őszi választások ezt a narratívát alapvetően megváltoztatták, és látható, hogy a kabinetnek komolyan kell vennie az önkormányzati kezdeményezéseket. Ez persze az ellenzéki pártok számára is nagy próbatételt jelent, hiszen megkapták a lehetőséget a választóktól arra, hogy megmutassák (ön)kormányzó képességüket. Amennyiben sorozatos belső konfliktusok vagy korrupciógyanús ügyek kísérik az önkormányzati munkát, a kormánypártok politikai szempontból joggal mutatnak rá, hogy ez az ellenzék továbbra sem kormányképes. A másik kihívás, hogy az (ön)kormányzás képességét az ellenzéknek ott is meg kell mutatnia, ahol továbbra sem került vezetői posztra, ez pedig a 10 ezer fő alatti települések Magyarországa. Ezeken a településeken a kormánypártok előnye megkérdőjelezhetetlen, és ha az október 13-i választás adatait átfordítanánk egy országgyűlési választás eredményére, akkor országosan is stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP. Nem mellékes, hogy a miniszterelnök által meghirdetett két csendes kormányzással töltött év mit jelenthet a valóságban. A 2019 végén született feladatszabó kormányhatározatban egy egészségügyi reform kezdeti lépései látszanak, de azt egyelőre nem tudni, hogy készen van-e ez a termék, és legfőképpen van-e politikai erő a végigvitelére. A másik közpolitikai ügy lehet a kormány szerint a szegénység elleni küzdelem. Ezt illetően már az önkormányzati választások előtt is ambiciózus célokról beszélt Orbán Viktor. Kérdés, hogy a gyöngyöspatai szegregáció kapcsán hozott bírósági döntést övező vita nem éppen ezzel szembemenő politikai reflex-e, azaz a napi politikai haszonszerzés érdekében egy középtávú célt, a roma felzárkóztatás ügyét dobja-e el magától a kormány. A közpolitika alkotásának folyamatában van egy terület, ahol éles szembenállás alakult ki a kormányon és annak „holdudvarán” belül. Ez a lakhatás kérdése. Miközben 2010 óta a kormány arra építi a politikáját, hogy a magyar választók a tulajdonszerzést preferálják, és ez határozta meg az intézkedéseket is, most két ellentétes narratíva is kezd megerősödni. Az egyiket az MNB elnöke fogalmazta meg, aki szerint hibás a kormányzati lakáspolitika, a másik pedig a budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár szájából hangzott el, aki bérlakásépítési programról beszélt. Közpolitikai értelemben a kormányzás fókuszában az egészségügy és a lakhatás kérdése mellett a klímaügyek állnak majd. Ebben érzékelhetően elmozdult a kormánypárt álláspontja, és egyfajta konzervatív zöld politikát kezdenek megfogalmazni.
Szerző

Lemondott a Nyíregyházi Egyetem kancellárja

Publikálás dátuma
2020.01.22. 17:10
Kvancz József
Fotó: Nyíregyházi Egyetem
Benyújtotta lemondását hétfőn Kvancz József, a Nyíregyházi Egyetem kancellárja - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a kancellári feladatokat az átmeneti időszakban Nagy Zsolt, az egyetem vagyongazdálkodási központjának vezetője látja el. A személyi változás a Nyíregyházi Egyetem folyamatos, zavartalan működését és jövőbeni munkáját nem befolyásolja - olvasható a felsőoktatási intézmény közleményében. Kvancz Józsefet 2014-ben nevezték ki a felsőoktatási intézmény kancellári posztjára, megbízatását 2017-ben öt évre hosszabbították meg.
Szerző

Megszólalt az ORÖ: a kormány hajtsa végre a bíróság döntését!

Publikálás dátuma
2020.01.22. 16:19
Agócs János az ORÖ elnöke
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az Országos Roma Önkormányzat azt kéri, hogy a gyöngyöspatai ügyből senki ne kovácsoljon politikai tőkét.
Az országos önkormányzat álláspontja, hogy mindenki tartsa kötelező érvényűnek a független magyar bíróságok döntését. A gyöngyöspatai perben érintett családok „magyar állampolgárok, ezért kérjük a magyar kormányt a magyar bíróság által hozott végzést hajtsa végre”. Az ORÖ minden vitában résztvevő felet arra kér, hogy az ügyből ne kovácsoljon politikai előnyöket. Továbbá kéri a megszólalókat, hogy az egész társadalom helyzetét vegyék elsősorban figyelembe, és döntéseiket ennek tükrében hozzák meg.
Szerző