Megállapodtak a bérfejlesztésről az Auchannál

Publikálás dátuma
2020.01.22. 20:42

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Megállapodott a 2020-as béremelésről az Auchan Retail Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) - közölte az áruházlánc szerdán.
A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17%-kal emeli a belépő béreket. Az Auchan Magyarország nem vezető beosztású, csaknem 5200 munkatársának alapbére idén két lépcsőben, január 1-től és szeptember 1-től emelkedik. A közleményben példaként említik, hogy egy árufeltöltő munkakörben foglalkoztatott, magasabb szaktudással rendelkező áruházi munkatárs havi bruttó alapbére 280 ezer forintra nő, amit Auchan vásárlási kártya egészít ki bruttó 7600 forint értékben, valamint további pótlékok és juttatások. Ez a bér az új belépők számára egy év után elérhetővé válik, ha munkájuk szakmai színvonala ezt lehetővé teszi. A nem újonnan belépő munkavállalók esetében az alapbérek emelkedése az új javadalmazási rendszer alapján munkakörönként és munkavállalónként eltérő - közölte az Auchan az MTI kérdésére. Az alapbér emelése mellett a vállalat továbbra is biztosítja széles körű béren kívüli juttatási rendszerét, amelynek része a többi között a dolgozói vásárlási kedvezmény, a kiemelt kockázati egészségügyi és baleseti biztosítás, valamint a rendszeres szűrővizsgálatok, és a piacon egyedülálló részvényesi program.
Szerző

Nagy változások jönnek a bankolásban – kérdés, olcsóbb lesz-e?

Publikálás dátuma
2020.01.22. 15:18

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alig több mint egy hónap múlva elstartol az azonnali fizetési rendszer. Ahhoz, hogy az ügyfelek használják is, és a bankolás olcsóbb legyen, a pénzintézetek szerint el kellene törölni a tranzakciós illetéket.
Március 2-án átállnak a hazai bankok az azonnali fizetési rendszerre, az új szolgáltatás nyújtására valamennyi szereplő felkészült, a tesztek alapján sikeres indulásra lehet számítani – derült ki a Magyar Bankszövetség szerdai háttérbeszélgetésén. A nagy kérdés azonban most az, hogy ehhez kapcsolódóan meg tudnak-e jelenni az olcsóbb, egy átalánydíjért cserébe korlátlan számú ingyenes átutalást lehetővé tévő bankszámlacsomagok, amelyeket a jegybank is már jó ideje szorgalmaz, és amelyek ösztönöznék is a lakosságot a rendszer használatára. A bankszövetség szerint ebben kulcsfontosságú, hogy eltöröljék a lakossági átutalásokat terhelő tranzakciós illetéket.  Az azonnali fizetési rendszerben a pénzügyi tranzakciók 10 millió forintig a nap 24 órájában és a hét minden napján, tehát akár hétvégén is 5 másodpercen belül jóváíródnak majd a másik fél számláján. Másodlagos azonosító, például telefonszám vagy e-mail cím alapján is lehet majd utalni. Vagyis például egy megvásárolni kívánt lakás lefoglalózásakor márciustól nem kellene több millió forintnyi készpénzt kivenni a bankból, hogy az eladónak azonnal át lehessen nyújtani, hiszen néhány számítógépes vagy mobiltelefonos gombnyomást követően a foglaló összege megjelenne az eladó bankszámláján. Akár a lakásfelújítást vagy a kisebb javításokat végző mesterembereket is ki lehetne ily módon gyorsan fizetni (igaz, e téren kevésbé a pénz azonnali felvillantása, sokkal inkább a számlaadási hajlandóság és az azzal együtt járó adózási kötelezettség szab gátat az elektronikus fizetési módozatoknak). Ha azonban mindezért az ügyfeleknek a bank díjat számol fel, akkor jó eséllyel továbbra is a készpénzes fizetést választják majd, hiszen havi 150 ezer forint (akár két részletben történő) kivétele jelenleg még ingyenes. A bankoknak annak ellenére kell ezt a havi kétszeri ingyenességet biztosítani, hogy az állam ezen tranzakciók után is beszedi az illetéket. Olyan ez, mintha a péknek havonta két kiflit ingyen kellene adnia a vásárlóknak, de az áfát be kellene utána fizetnie – fogalmazott Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója. Az utalások utáni illetéket ráadásul a külföldi szolgáltatóknak nem kell megfizetniük, emiatt számlánként 10 ezer forintos hátrányban vannak a magyar bankok. Ez a kettős mérce így versenyhátrányba hozza a hazai bankokat, holott a pénzügyi szolgáltatások országhatárokon belül tartása fontos volna – hangsúlyozta. A bankok ezért a lakossági elektronikus pénzforgalomra vonatkozó tranzakciós illeték kivezetését szeretnék elérni, ez a költségvetésnek mindössze 10 milliárd forintos bevételkiesést okozna. Ezt követően jöhetnek az új, olcsóbb bankszámlacsomagok – tette hozzá Becsei András.   A tranzakciós illeték 2013-as bevezetése egyébként Matolcsy György nevéhez fűződik, aki akkor - még gazdasági miniszterként - taktikai atomfegyvernek nevezte azt. Matolcsy ma már annak a jegybanknak az elnöki székében ül, amely többek között a tavaly év elején megjelent versenyképességi csomagjában is az illeték kivezetését szorgalmazta. Az idei költségvetés azonban számol az ebből származó bevétellel (az idén 226 milliárd forinttal tervez, amelyből 10 milliárd a lakossági tranzakciók utáni illetékbevétel). Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan tavaly márciusban benyújtott egy olyan javaslatot, amely éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint feletti átutalásoknál (az ennél kisebb összegű utalások illetékét már eltörölték). Ezt azonban nem sokkal később Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke megfúrta. Módosító javaslatának indoklása pedig az volt, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre, azaz a babaváró hitelre, vagy a nagycsaládosok autóvásárlására. Emiatt a 20 ezer forint feletti utalások után továbbra is meg kell fizetni a 0,3 százalékos, maximum 6 ezer forintos illetéket. Ezt ugyan a bankoktól szedik be, a pénzintézetek azonban e költségeket áthárítják ügyfeleikre. Részben emiatt a banki szolgáltatások díja a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése óta a duplájára nőtt. Bánki Erik később azzal érvelt, hogy csupán halasztásról van szó, az ötletet nem vetették el, csak most a családtámogatás élvez elsőbbséget. Tavaly tavasszal Varga Mihály is az illeték csökkentésének újbóli megvizsgálását ígérte, mindeddig ilyen irányú módosító javaslat azonban nem kerül elő. Becsei András viszont hosszasan sorolta, miért lenne szükség erre. Az azonnali fizetési rendszer, amennyiben a lakosság valóban elkezdi használni, visszaszorítaná a készpénzhasználatot, a gazdaság fehéredéséből pedig jóval nagyobb nyeresége származna a költségvetésnek, mint a lakossági tranzakciók után beszedett 10 milliárd forintnyi illeték. A készpénzhasználat ugyanis évi 400-500 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A bankok ráadásul jó sokat, 30-40 milliárd forintot költöttek és több százezer munkaórát fordítottak az azonnali fizetési rendszer bevezetésére. Ez a magyar bankszektor valaha volt legnagyobb egyszeri beruházása, amely katalizátor szerepet is betöltött, hiszen számos bank ehhez kapcsolódóan megújította, lecserélte korábbi rendszereit is – fogalmazott. Nem kell ugyanakkor a bankszektort sem sajnálni. Mint az Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnökének, Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatójának szavaiból kiderült: tavaly is jó évet zártak a pénzintézetek. Az első háromnegyedévben 560 milliárd forint nyereséget szereztek, ami 10 százalékos növekedést jelent. Igaz, ha a külföldről érkező bevételeket kivesszük, már csak 395 milliárd forint marad. Így a bevételek 8, a költségek viszont 11 százalékkal emelkedtek, vagyis a költség/bevétel mutató romlott: ennek hátterében pedig a bankok számára kötelezően előírt projektek, például a psd2 vagy az azonnali utalás jelentős beruházási költségei is szerepet játszanak.    

Fontos levelet kap 6 millió ügyfél

Az új uniós pénzforgalmi szabályok értelmében január 31-ig minden banki ügyfélnek kapnia kell egy levelet a banki költségeiről. A díjkimutatást a pénzintézeteknek a számlakivonattal egy időben kell kiküldeniük, ezeket várhatóan mintegy 6 millió ügyfél kapja majd meg. A számlaszolgáltatások, fizetések, kártya- vagy készpénzhasználat után felszámolt díjtételeket egy egységes sablon alapján kell bemutatni az ügyfeleknek, még az is szabályozva van, milyen betűtípussal kell megírni a levelet. Most még csak egy tört évre, a tavaly augusztus 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozik az előírás, ám jövőre már a teljes idei év díjait összesíteniük kell a bankoknak. Mindez a banki szolgáltatások díjainak átláthatóságát szolgálja. Nem biztos azonban, hogy az ügyfelek számára egyszerű lesz értelmezni az egyes költségeket, így a bankok gőzerővel készítik fel az ügyfélszolgálatok munkatársait a kérdésekkel, panaszokkal kapcsolatos rohamra, továbbá a honlapjukon különféle tájékoztatási anyagokkal is segítik a költségek értelmezését. A money.hu összehasonlítása szerint egyébként a mostani banki kínálatban elérhető számlák költsége között éves szinten akár 20-30 ezer forintos eltérés is lehet.

Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 08:59

Kína nem fogad magyar baromfi- és víziszárnyashúst Magyarországról

Publikálás dátuma
2020.01.22. 12:37

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Japán, Dél-Korea, Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael is így tett korábban.
A Nébih honlapja szerint január 15-től Kína egész Magyarországra vonatkozóan megtiltotta a baromfi- és víziszárnyashús importját a madárinfluenza miatt. Nem ők az első ország, akik korlátozásokat vezetnek be: korábban Japán, Dél-Korea, Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael korlátozta a magyar baromfi importját, azonban jellemzően termékcsoportokat tiltottak ki piacaikról. Másfél hete derült ki, hogy madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatták ki a Komárom-Esztergom megyei Ács település egyik növendékpulykát tartó gazdaságában, majd a betegséget a Hajdú-Bihar megyei Létavértes egy nagy létszámú, mintegy 115 ezres állományú kacsatartó telepén is azonosították. Múlt héten Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója, a Pulykaszövetség titkára kérdésünkre elmondta: a madárinfluenzát a vadmadarak, köztük a vándorló madarak terjesztik, ezért a betegség általában vándorlási időszakban üti fel a fejét. A rendkívül enyhén induló tél összezavarhatta a vadállatokat, amik így csak később, tavaly decemberben keltek útra, ezért tört ki a járvány a szokatlan, januári időpontban. A madárinfluenza legutóbbi 2016-2017-es megjelenésekor 5 hónap alatt 240 baromfiállományban mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét, emiatt összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak. A legnagyobb baromfiállomány-sűrűségű területen, Bács-Kiskun megyében, megelőző leöléseket is elrendeltek, ami mintegy 600 ezer állatot érintett.
Szerző
Frissítve: 2020.01.22. 12:48