A hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van. A jogállami erózió csaknem 2010 óta folyamatos, aminek lényege, hogy az állami intézményrendszer a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában – hatalomban tartásában és vagyonosodásában - érdekelt. Ez a végkövetkeztetése a Transparency International Magyarország Alapítvány csütörtökön bemutatott, a Korrupciós Érzékelési Index 2019. évi eredményét és a jogállamiságot is értékelő jelentésének. A 180 ország adatait feldolgozó rangsorban a korrupciót tekintve hazánk a 70. helyet foglalja el - ismertette Martin József Péter ügyvezető igazgató. Egyetlen esztendő alatt 6 helyet csúsztunk lefelé. Az Európai Unióban - Romániával holtversenyben - az utolsó előttiek vagyunk, csak Bulgáriát előzzük meg. Sőt még a V4-ek másik három államától is leszakadtunk. Lecsúszásunk annak ellenére történt, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési mutatói az elmúlt hét évben kedvezőek voltak.
A hosszabb távú gazdasági kilátások borúsak, ugyanakkor a versenyképességünk a régióban az egyik legalacsonyabb. Ennek oka, hogy a korrupció átszövi az állami működés jelentős, és a gazdaság egy részét. Emellett az intézményrendszer átláthatatlanul működik, és nem elszámoltatható. A közbeszerzések rendszere erősen torzított, a koncentrálódást az is mutatja, hogy a kormányhoz kötődő oligarchák egyre több megbízást nyernek, és az egyajánlatos beszerzések aránya az Európai Unióban az egyik legmagasabb - sorolta Martin József Péter.
Az intézményesített korrupció kapcsán, amely nem a rendszer mellékterméke, hanem része, Győrffy Dóra a Corvinus Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy nemcsak közvetlenül a gazdaságra hat, hanem például a demográfiai helyzet alakulására is, mert a külföldön munkát vállalók ez elől is elmenekülnek. Emellett a korrupt világban romlik az élet minősége is.
Akad azonban pozitívum is: az úgynevezett utcai korrupció, például a bírságolni kívánó rendőrök megvesztegetése csökkent, és látszanak eredmények a gazdaság kifehérítése terén is.
A kormányzat olyan ideológiát teremt a hozzá közelállók kedvezményezésének - mutatott rá Bíró-Nagy András, a Policy Solutions alapító-igazgatója -, hogy 2010 után szerephez kellett juttatni a jobboldali vállalkozókat is. Ezzel magyarázzák például azt is, hogy Mészáros Lőrinc és körének jut a nagy uniós pályázatok 80 százaléka. Ennek híre azonban nem áll meg a határainknál. Erre az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is felhívta a figyelmet: 20 ügynél emeltek kifogást, azonban a kormányzati körök nem tesznek semmit annak érdekében, hogy a jog eszközeivel élve fellépjenek ez ellem. Így feltehetően a Magyarországnak juttatott uniós támogatások lefaragásával fognak élni a 2021-ben kezdődő új gazdasági ciklusban - mondta az elemző. A jelenlegi támogatásokat 27 százalékkal kívánja az Európai Bizottság csökkenteni a mostani pénzekhez képest. Korábban "csak" 24 százalékot terveztek. Bár minden ország kevesebbet kap a brexit miatt, de Magyarország vesztesége kiemelkedően nagynak látszik. Biró-Nagy András szerint ennek kiváltó okát a kormány aligha ismeri majd el, minden bizonnyal arra fognak hivatkozni, hogy egy nemzetközi összeesküvés áldozatai, és a migránsellenes politikájukat "büntetik".