Innen már nincs visszaút: az Egyesült Királyság "áthaladt a Brexit-célvonalon"

Publikálás dátuma
2020.01.23. 16:42
Brit zászlók az EP strasbourgi üléstermében
Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP
Boris Johnson a "gyűlölködés és a megosztottság éveinek lezárásában" reménykedik a kilépési törvény teljes parlamenti elfogadása és királyi jóváhagyás után.
Nem bízhatnak többé csodában az Európai Unióban elfoglalt brit tagság egykori hívei. A Lordok Háza a hét közepére minden ellenállását feladta a kilépési törvény módosításával kapcsolatban, tudomásul véve, hogy a Konzervatív Párt 80 fős alsóházi többsége miatt egyáltalán nem tudják megakadályozni a Brexit megvalósulását és egyhamar nem lesz módjuk blokkolni a kormány döntéseit. A Downing Street 10.-ből származó információk szerint II. Erzsébet áldását követően Boris Johnson várhatóan napokon belül aláírja a Brüsszellel létrejövő szerződést, többek között ígéretet téve a 39 milliárd fontos kiválási kötelezettségeinek kipengetésére. Az ezt követő technikai lépés, hogy az Unió legfelső vezetői szignálják a megállapodást, melyről a jövő héten még az európai parlamentben is szavazásra kerül sor, végül Dominic Raab külügyminiszer ratifikálja hivatalból a törvényt. Ahogy Boris Johnson még szerda este fogalmazott, az Egyesült Királyság "áthaladt a Brexit-célvonalon", azaz egyelőre nincs visszaút. A kormányfő egyben reményének adott hangot, hogy ezzel "lezárulnak a gyűlölködés és a megosztottság évei". Február 1-jével indul az év végéig tartó átmeneti időszak, melynek ideje alatt a szigetországban változatlanul érvényben maradnak az EU szabályai, ám sem Brüsszelben, sem Strasbourgban nem védik többé brit képviselők az Egyesült Királyság érdekeit. Egyidejűleg megkezdődhetnek a kereskedelemről, biztonságról és számos más témáról folytatott részletes tárgyalások. A Downing Street 10. magabiztos lakója, akinek a kezében az utóbbi időben minden arannyá válik, rendületlenül bízik abban, hogy az év végére megszületik az EU-val a szabadkereskedelmi egyezmény. Január 31-én este 11 órakor, amikor a szigetországban valóra válik a Brexit, a szigetország lakói, hozzáállásuk fényében másképp és másképp fogják megélni az esemény jelentőségét. Az Európa-párti "i" napilap "hamisítatlan történelmi pillanat közeledtéről" ír csütörtöki számában. Úgy véli, "körülbelül az ország fele nemzeti felszabadulásként éli meg a Brexit napját, amikor Nagy-Britannia lerázza Brüsszel béklyóit, végre egy teljesen független jövő elé nézhet, korlátozások nélkül működhet együtt globális kereskedelmi partnerekkel és a gazdaságot megszabadíthatja az Európai Unió szklerotikus szabályaitól". Ám az ország másik fele "nemzeti megaláztatásnak tekinti az ország döntését, hogy szegényebb, elszigeteltebb legyen, kevésbé szívélyesen üdvözölje az újonnan érkezetteket, önként feladja a nagyobb befolyásért folytatott globális harcot és egy teljesen céltalan nosztalgiában élje ki magát". Akárhogyan is voksoltak 2016. június 23-án az emberek a népszavazáson, mindenki fellélegzik, hogy vége a vitáknak, vacakolásnak. A történelembe piros vagy fekete betűvel bevonuló történelmi nap közeledtével sem csitul a vita a bevándorlási politika reformjáról. Priti Patel belügyminiszter világossá tette a kabinet legutóbbi ülésén, hogy az alacsonyan képzett munkaerő beutazási esélyeit az sem javítja, ha hiányszakmákban kíván elhelyezkedni, például a szociális ellátásban, vagy az építőiparban. A volt nemzetközi fejlesztési miniszter figyelmeztetett, hogy az esetleges kivételezések aláásnák az új, "egyszerűbb és tisztességesebb" bevándorlási rendszert. Továbbra is érvényes, hogy a kormány háromféle vízumot fog bevezetni. Mint kés a vajon sétálnak be a "kivételes tehetségek", mint a "hegedűművészek, atomfizikusok és prímabalerinák". A szakképzett dolgozók, különösen az NHS ingyenes egészségszolgáltatásba igyekvők abban az esetben kapnak szabad bebocsátást, ha már konkrét állásajánlattal rendelkeznek és megfelelnek a kritériumoknak: angol nyelvtudásuk kielégítő, van végzettségük és készek az Egyesült Királyság bizonyos, új munkaerőre rászoruló régióiban, például Észak-Angliában dolgozni. A harmadik csoportba a szakképzetlen munkavállalók tartoznak, akik legfeljebb rövid lejáratú vízumhoz juthatnak átmeneti munkaerőhiánnyal küzdő területeken, de csak akkor, ha az ausztrál rendszer alapján megfelelő számú pontot tudnak felmutatni. A The Times napilap úgy tudja, a kormány márciusban hozza nyilvánosságra a bevándorlásra vonatkozó fehér könyvét.                         
Frissítve: 2020.01.23. 20:32

Bombát találtak egy francia kisvárosban, a terrorelhárítás vizsgálja az ügyet

Publikálás dátuma
2020.01.23. 16:39

Fotó: VALERY HACHE / AFP
A helyszínen egy férfit őrizetbe vettek, akinek az élettársát is kihallgatták.
Egy ember előállítottak csütörtökön a kelet-franciaországi Epinal településen, miután egy épületben robbanószerkezeteket találtak. Az ügyben a párizsi terrorelhárítási ügyészség indított eljárást - jelezte a vádhatóság.
A robbanószerkezetet délelőtt fedezték fel a rendőrök a 32 ezres kisváros egyik belvárosi lakóépületében, ahova riasztották a kommandósokat és a tűzszerészeket. A környékbeli két iskolát kiürítették és az utcákat lezárták. Nicolas Heitz megyei ügyész is a helyszínre sietett, "tekintettel a talált tárgyakra". Megerősítette, hogy robbanószerkezetekről van szó, de több részletet nem árult el. Azt is jelezte, hogy a helyszínen egy férfit őrizetbe vettek, és az élettársát is kihallgatták.
Az épületben először a tűzszerészek, majd a kelet-franciaországi Nancy bűnügyi rendőrsége járt el. A hatóságok valamivel dél előtt feloldották a biztonsági intézkedéseket. A párizsi terrorelhárítási ügyészség délután jelezte, hogy terrorista bűnszövetkezet és terrorcselekménnyel kapcsolatos robbanószerkezetek készítése miatt vizsgálatot indított.

Jogi végzéssel a népirtás ellen

Publikálás dátuma
2020.01.23. 16:31

Fotó: DIBYANGSHU SARKAR / AFP
Egy - részben precedensértékű, részben jelképes - bírósági határozatnak örülhetnek a bangladesi menekülttáborokban összezsúfolódott rohingyák.
A főként muszlim népcsoport csaknem 700 ezer tagját üldözték el hazájukból a mianmari fegyveres erők a 2017 nyarán indított "tisztogató hadműveletek" során. A hágai Nemzetközi Bíróság csütörtökön arra kötelezte Mianmart, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a kisebbség védelmében, illetve ne semmisítsék meg a népirtásra utaló bizonyítékokat. "Már régóta ezért küzdöttünk: hogy minket is emberként ismerjenek el" - reagált a határozatra Yasmin Ullah, Kanadában élő rohingya aktivista. A Nemzetközi Bírósághoz a Mianmartól több ezer kilométerre található Gambia adott be keresetet, népirtás vádjával - Abubacarr Tambadout, a parányi afrikai ország igazságügyi miniszterét a túlélők beszámolói sarkallták cselekvésre. A testület az ügyben várhatóan csak évek múlva mondja ki az ítéletet, most csak gambiai kezdeményezésére hoztak ideiglenes rendelkezéseket. Tambadou mindenesetre a "nemzetközi jog diadalának" nevezte a döntést. A hágai bíróságnak ugyan nincs eszköze arra, hogy kikényszerítse az elrendelt intézkedéseket, de a testület - vagy bármelyik állam - felkérheti az ENSZ Biztonsági Tanácsát a határozat teljesítésének betartatására.