Megemlékezés az újjáéledő antiszemitizmus árnyékában

Publikálás dátuma
2020.01.23. 18:50
Frank-Walter Steinmeier
Fotó: RONEN ZVULUN / AFP
Izrael állam történetének legnagyobb diplomáciai eseménye a Jeruzsálemben zajló Holokauszt Világfórum. A rendezvény egy órás csúszással kezdődött Putyin különprogramja miatt.
Az auschwitzi haláltábort felszabadító Vörös Hadsereg egyik katonájának egykori leveléből felolvasott részlettel kezdte megnyitó beszédét Reuven Rivlin izraeli államfő a jeruzsálemi Jad Vasem emlékközpontban rendezett Holokauszt Világfórumon. A leghírhedtebb náci koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés a zsidó állam történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseménye volt, amelyen 47 ország magasrangú vezetője jelent meg. Rivlin kiemelte, hogy a holokausztot is előidéző antiszemitizmus máig továbbélő krónikus betegséggé vált. Az antiszemitizmus újjáéledésének veszélyét hangsúlyozta a március 2-i megismételt előrehozott választásra készülő Benjamin Netanjahu is. „A zsidó emberek megtanulták a leckét a holokausztból: azt, hogy nem vehetjük félvállról a megsemmisítést ígérő fenyegetéseket”, mondta az ügyvivő miniszterelnök, emlékeztetve hallgatóságát, hogy a második világháború idején a világ hátat fordított a zsidóságnak. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nincs nemzetközi egység „a világ legantiszemitább rezsimje”, a nukleáris fegyver előállítására és a zsidó állam megsemmisítésére törekvő Iránnal szemben. Netanjahu Izrael nevében köszönetet mondott a rendezvény nagy hiányzójának, Donald Trump amerikai elnöknek és az Egyesült Államokat képviselő Mike Pence alelnöknek „a teheráni zsarnokokkal szembeni harcukat”.
A Moszkvával is szoros kapcsolatot ápoló politikus ugyanakkor Vlagyimir Putyint sem hanyagolta el. Maga a Jad Vasemben zajló központi megemlékezés is egy órás csúszással kezdődött az orosz delegáció azt megelőző különprogramja miatt. A csak csütörtökön reggel érkezett Putyin először kétoldalú megbeszélést folytatott Netanjahuval, majd a jeruzsálemi Sacher parkban együtt avatták fel a leningrádi ostrom emlékművét. Netanjahu itt úgy fogalmazott, „Soha nem felejtjük el, hogy a Vörös Hadsereg nyitotta meg Auschwitz kapuit”. A Jad Vasemben Putyin közös felelősségnek nevezte a második világháború borzalmaira való emlékezést és az antiszemitizmus elleni harcot, s azt emelte ki, hogy az egykori haláltáborokat nemcsak a nácik működtették, „hanem a csatlósaik is a különböző országokban”. Az orosz elnök ezzel burkoltan Lengyelországnak is üzent. Andrzej Duda lengyel elnök ugyanis azért mondta le részvételét a világfórumon, mert számára a rendezők nem biztosítottak megszólalási lehetőséget, míg a második világháború kirobbantásáért Lengyelországot is felelősnek nevező, a Molotov-Ribbentrop paktum ilyen irányú jelentőségét tagadó Putyinnak igen. A lengyel vezetés attól tartott, hogy az orosz elnök a világfórumot is e hamis történelmi propaganda eszközeként használja. A központi ünnepségen a külföldi meghívottak közül csak Mike Pence, Vlagyimir Putyin, Emmanuel Macron francia és Frank-Walter Steinmeier német elnök, valamint Károly herceg brit trónörökös kapott szót. Mike Pence amerikai alelnök szintén az iráni veszélyre hívta fel a figyelmet, arra, hogy Irán az egyetlen állam, amely tagadja a holokausztot és ígéretet tett arra, hogy hazája mindig kitart a zsidóság mellett. A rendezvény apró incidensei sem kerülték el a világsajtó figyelmét. A sort Macron elnök szerdai kirohanása nyitotta, aki azzal került rivaldafénybe, hogy az Óvárosban található, francia állami tulajdonban lévő Szent Anna templomba bementek az őt kísérő, és biztonságát szavatoló fegyveres izraeli biztonságiak. Macron kiabálva tessékelte ki őket a templomból, majd tegnap délelőtt nyilvánosan bocsánatot kért. Az amerikai-orosz feszültség is felszínre került, egy Kreml-közeli portál jóvoltából, amely arról tett közzé videót, amint a központi ünnepségre megérkező Putyin kezet nyújt Károly hercegnek, majd levegőnek nézve halad el Mike Pence alelnök mellett. 

Kampányfogás

"Hazaküldöm a lányodat, minden rendben lesz”, mondta Jafa Iszakárnak Putyin, annak ellenére, hogy  az izraeli lányt tavaly októberben egy orosz bíróság 7,5 éves börtönbüntetésre ítélte. A 26 éves Naama Iszakát tavaly áprilisban tartóztatták le a moszkvai repülőtéren kábítószer birtoklásért, pontosabban néhány füves cigiért, amiről ő állítólag nem is tudott. Ügyében az izraeli kormányzat is többször közbenjárt már Putyinnál. A lány sorsát nagy figyelem és szolidaritás övezi Izraelben, a kampányban lévő Netanjahu az aggódó édesanyát ezúttal a Putyinnal folytatott kétoldalú megbeszélésére is meghívta.

Szerző
Témák
holokauszt Izrael
Frissítve: 2020.01.23. 19:41

Tragikus buszbaleset: két nyolcéves gyerek meghalt, többen súlyosan megsérültek Türingiában (videó)

Publikálás dátuma
2020.01.23. 17:45

Fotó: Swen Pförtner / AFP
Súlyos balesetet szenvedett csütörtök reggel egy iskolabusz a türingiai Eisenach közelében, két nyolcéves diák életét vesztette, öten súlyosan, tizenöten pedig könnyebben megsérültek - közölte a német rendőrség.
A sofőr szintén megsérült, sokkos állapotba került. A diákok a berkai általános iskola második osztályának tanulói. Az előzetes vizsgálatok szerint nincs arra utaló jel, hogy a jármű műszaki hiba, vagy a sofőr hibája miatt szenvedett volna balesetet. A busz reggel megcsúszott a síkos macskaköveken és hátrafelé legördült egy lejtőn, miközben többször átfordult tengelye körül és végül az oldalán állapodott meg - közölte Günther Lierhammer, a türingiai rendőrség vezetője Gothában. Hozzátette: a gyerekek kimentéséhez a buszt meg kellett emelni. Csütörtök reggel Felső-Bajorországban szintén balesetet szenvedett egy iskolabusz. Kilenc gyerek könnyebben, illetve közepesen megsérült, míg a sofőr súlyosan. A jármű eddig tisztázatlan okok miatt letért az útról Schnaitsee és Obing települések között és egy fának ütközött. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 18:02

Innen már nincs visszaút: az Egyesült Királyság "áthaladt a Brexit-célvonalon"

Publikálás dátuma
2020.01.23. 16:42
Brit zászlók az EP strasbourgi üléstermében
Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP
Boris Johnson a "gyűlölködés és a megosztottság éveinek lezárásában" reménykedik a kilépési törvény teljes parlamenti elfogadása és királyi jóváhagyás után.
Nem bízhatnak többé csodában az Európai Unióban elfoglalt brit tagság egykori hívei. A Lordok Háza a hét közepére minden ellenállását feladta a kilépési törvény módosításával kapcsolatban, tudomásul véve, hogy a Konzervatív Párt 80 fős alsóházi többsége miatt egyáltalán nem tudják megakadályozni a Brexit megvalósulását és egyhamar nem lesz módjuk blokkolni a kormány döntéseit. A Downing Street 10.-ből származó információk szerint II. Erzsébet áldását követően Boris Johnson várhatóan napokon belül aláírja a Brüsszellel létrejövő szerződést, többek között ígéretet téve a 39 milliárd fontos kiválási kötelezettségeinek kipengetésére. Az ezt követő technikai lépés, hogy az Unió legfelső vezetői szignálják a megállapodást, melyről a jövő héten még az európai parlamentben is szavazásra kerül sor, végül Dominic Raab külügyminiszer ratifikálja hivatalból a törvényt. Ahogy Boris Johnson még szerda este fogalmazott, az Egyesült Királyság "áthaladt a Brexit-célvonalon", azaz egyelőre nincs visszaút. A kormányfő egyben reményének adott hangot, hogy ezzel "lezárulnak a gyűlölködés és a megosztottság évei". Február 1-jével indul az év végéig tartó átmeneti időszak, melynek ideje alatt a szigetországban változatlanul érvényben maradnak az EU szabályai, ám sem Brüsszelben, sem Strasbourgban nem védik többé brit képviselők az Egyesült Királyság érdekeit. Egyidejűleg megkezdődhetnek a kereskedelemről, biztonságról és számos más témáról folytatott részletes tárgyalások. A Downing Street 10. magabiztos lakója, akinek a kezében az utóbbi időben minden arannyá válik, rendületlenül bízik abban, hogy az év végére megszületik az EU-val a szabadkereskedelmi egyezmény. Január 31-én este 11 órakor, amikor a szigetországban valóra válik a Brexit, a szigetország lakói, hozzáállásuk fényében másképp és másképp fogják megélni az esemény jelentőségét. Az Európa-párti "i" napilap "hamisítatlan történelmi pillanat közeledtéről" ír csütörtöki számában. Úgy véli, "körülbelül az ország fele nemzeti felszabadulásként éli meg a Brexit napját, amikor Nagy-Britannia lerázza Brüsszel béklyóit, végre egy teljesen független jövő elé nézhet, korlátozások nélkül működhet együtt globális kereskedelmi partnerekkel és a gazdaságot megszabadíthatja az Európai Unió szklerotikus szabályaitól". Ám az ország másik fele "nemzeti megaláztatásnak tekinti az ország döntését, hogy szegényebb, elszigeteltebb legyen, kevésbé szívélyesen üdvözölje az újonnan érkezetteket, önként feladja a nagyobb befolyásért folytatott globális harcot és egy teljesen céltalan nosztalgiában élje ki magát". Akárhogyan is voksoltak 2016. június 23-án az emberek a népszavazáson, mindenki fellélegzik, hogy vége a vitáknak, vacakolásnak. A történelembe piros vagy fekete betűvel bevonuló történelmi nap közeledtével sem csitul a vita a bevándorlási politika reformjáról. Priti Patel belügyminiszter világossá tette a kabinet legutóbbi ülésén, hogy az alacsonyan képzett munkaerő beutazási esélyeit az sem javítja, ha hiányszakmákban kíván elhelyezkedni, például a szociális ellátásban, vagy az építőiparban. A volt nemzetközi fejlesztési miniszter figyelmeztetett, hogy az esetleges kivételezések aláásnák az új, "egyszerűbb és tisztességesebb" bevándorlási rendszert. Továbbra is érvényes, hogy a kormány háromféle vízumot fog bevezetni. Mint kés a vajon sétálnak be a "kivételes tehetségek", mint a "hegedűművészek, atomfizikusok és prímabalerinák". A szakképzett dolgozók, különösen az NHS ingyenes egészségszolgáltatásba igyekvők abban az esetben kapnak szabad bebocsátást, ha már konkrét állásajánlattal rendelkeznek és megfelelnek a kritériumoknak: angol nyelvtudásuk kielégítő, van végzettségük és készek az Egyesült Királyság bizonyos, új munkaerőre rászoruló régióiban, például Észak-Angliában dolgozni. A harmadik csoportba a szakképzetlen munkavállalók tartoznak, akik legfeljebb rövid lejáratú vízumhoz juthatnak átmeneti munkaerőhiánnyal küzdő területeken, de csak akkor, ha az ausztrál rendszer alapján megfelelő számú pontot tudnak felmutatni. A The Times napilap úgy tudja, a kormány márciusban hozza nyilvánosságra a bevándorlásra vonatkozó fehér könyvét.                         
Frissítve: 2020.01.23. 20:32