Recessziót hozhat a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.01.29. 18:42

Fotó: Népszava
A jegybank tudatosan gyengítheti a forintot, ellensúlyozandó a gyors magyar bérnövekedést, a koronavírus és a brexit is még komoly meglepetéseket okozhat a gazdasági növekedésben.
A Concorde Értékpapír Zrt. elemzőit is meglepte a forint év eleji gyengülésének sebessége, egész évre várták azt a 2-3 százalékot, amit három hét alatt hozott össze a piac, illetve az MNB tétlensége – derült ki a cég sajtótájékoztatóján. Moró Tamás, a cég vezető stratégája szerint a forintgyengülésnek több oka is van: elolvadt a fizetési mérleg többlete, a forint a világ legalacsonyabb reálkamatú devizája, amely kitűnő befektetési célponttá teszi. Moró szerint a jegybank azért hagyja gyengülni a forintot, mert így kompenzálhatja a magas béremelkedési ütem miatt kialakuló versenyképesség–romlást, és az is az MNB malmára hajtja a vizet, hogy ez a forintgyengülés nem gyűrűzött be az inflációba. Ugyanakkor a Concorde Értékpapír elemzői optimistán tekintenének világgazdaság és ezen belül a magyar gazdaság idei éve elé, ha nem ütött volna be a koronavírus-járvány. Azonban még nem lehet tudni, hogy a járványból lesz-e a gazdasági recesszió, de ha még két-három hét múlva is erről fog beszélni a világ, az letörheti az most induló világgazdasági fellendülést – mondta Gyurcsik Attila befektetési igazgató. A járvány a turizmus visszaesése miatt fékezheti a szolgáltató szektort, így ezen keresztül a növekedést, emiatt is reagáltak a tőzsdék eséssel az elmúlt napokban a koronavírussal kapcsolatos hírekre. Egy ilyen negatív forgatókönyv magyar gazdaság növekedési kilátásait is rombolhatja - tették hozzá. Ugyanakkor ha a világgazdaság megússza a koronavírus fertőzést, akkor  az unió gazdasága lehet a titkos favorit. A szakemberek a világgazdaság előtt álló nagyobb kockázatok közé sorolják a brexitet is, ugyanis a hétvégi kilépés utáni átmeneti időszakban, az év végéig kellene rendezni az EU és Nagy-Britannia kereskedelmi kapcsolatait. Az Unió egy szabadkereskedelmi megállapodást 5-8 év alatt szokott tető alá hozni, erre most lesz 10 hónap, így ne legyen senki meglepve, ha szeptember közepén újra kitör a "no-deal" válság – mondta Kovács Krisztián üzletfejlesztési igazgató.
Szerző
Frissítve: 2020.01.29. 20:08

Kicsit javult a kamara megítélése

Publikálás dátuma
2020.01.29. 16:31

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ez már csak azért is jelentős, mert az utóbbi egy évet leszámítva főként a belháborúi miatt került a fegyelem középpontjába a szervezet.
Javult a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megítélése a vállalkozók körében, az elégedettségi mutató 2,6-ról 2,9-re nőtt az 5-ös skálán - ismertette Nagy Elek kamarai elnök szerdai tájékoztatóján. Ez már csak azért is jelentős, mert az utóbbi egy évet leszámítva főként a belháborúi miatt került a figyelem középpontjába a szervezet. Az elnök a közelgő kamarai választások előtt felemlítette azt is, hogy az elmúlt esztendőkben előtte négy elnököt "fogyasztott el" a BKIK, míg ő - aki közismert nagyvállalkozó és egy éve választották meg pozíciójára -, igyekszik stabilizálni a helyzetet. (Budapesten márciusban lesz a tisztújító közgyűlés, ahol Nagy Elek újra megméreti magát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarai választások után ősszel tartja meg a küldött-közgyűlést.) A BKIK elnöke lapunk érdeklődésére elismerte, hogy továbbra sem teljesen harmonikus az együttműködésük az MKIK-val, holott az ország legnagyobb tagkamarájaként a vállalkozók 42 százalékát képviselik. Így is csak közvetve tudják véleményezni, ha egyáltalán mód nyílik erre, a kormányzat őket érintő jogszabálytervezeteit. Azonban Nagy Elek eredményről is be tudott számolni: közösen küzdenek a Keleti pályaudvar körüli taxishiénák ellen. (A BKIK elnöke a Főtaxi Zrt, tulajdonosa is.)
Javult a kötelező regisztrációs díjfizetési fegyelem is, a BKIK 360 ezret meghaladó tagságának 90 százaléka évről-évre határidőre befizeti az 5000 forintos hozzájárulásokat. Akik viszont elmaradnak - a kumulált tartozás mintegy 200 millió forint -, azoknál az adóhatóság, illetve követeléskezelők kopogtatnak.  Mint ismeretes 2020-tól jelentősen csökkent az OKJ választható szakmáinak száma: a 760-ból  kevesebb, mint 200 maradt. Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni. Ezzel kapcsolatban a BKIK elnök kifejtette, hogy ez a döntés kedvezőtlenül érinti a vállalkozói szférát. A  kamara ugyanakkor elvégzi a mesterképzést és olyan speciális tanfolyamokat indít,  mint a közösképviselő-képzés, vagy az autószerelőknek meghirdetett továbbképzés hibrid- és elektromos járművekre. A BKIK elvégeztetett egy lakossági közvéleménykutatást a vendéglátóhelyekkel kapcsolatban, amelyet tanulságul a szakma rendelkezésére bocsátott. Kiderült, hogy egy vendég átlagosan legfeljebb 4500 forintot hajlandó egy főételért fizetni, de 52 százalékuknak ez is sok, negyedüknek, pedig 3000 forint alatti ár az elfogadható. Egyébként 80-90 százalékuk ragaszkodik a kedvenc helyeihez. Negyedüknek van valamilyen speciális étkezési igénye. A BKIK elnöke elégedetlen a vállalkozók számáról szóló statisztikákkal, úgy véli nincsenek összehangolva a NAV, a KSH és a Cégbíróság adatai. A budapesti kamara lépéseket tesz az egységesítés irányába.
Szerző
Témák
BKIK
Frissítve: 2020.01.29. 20:07

Lassabban drágulnak a lakások

Publikálás dátuma
2020.01.29. 14:48

Fotó: Népszava
Jóval lassabban emelkedtek a lakásárak 2018 és 2019 harmadik negyedéve között, mint a korábbi években.
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy kisebb összegekért lehetne hozzájutni a lakóingatlanokhoz; ez legfeljebb a községekre lehet igaz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb lakásárindexéből. Az adatok alapján országos átlagban az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 14,8 százalékra mérséklődött az éves drágulási ütem. A fővárosban ez éves alapon 18,9 százalékos, a vidéki nagyvárosokban pedig 20,5 százalékos árnövekedést jelentett. A községekben viszont minimális, 0,2 százalékos lakásár-csökkenés volt tapasztalható. Az ország valamennyi régiójában még emelkedtek az árak, ám lassult a drágulás üteme: a legintenzívebb éves árdinamikát a közép-dunántúli, az észak-alföldi, a dél-alföldi és az észak-magyarországi városok mutatták, ahol 20 százalék feletti volt a drágulás. A nyugat-dunántúli régióban 17,5, a dél-dunántúli régióban 16,6, a közép-magyarországi régióban pedig 15,9 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. Negyedéves összehasonlításban sokkal kedvezőbb a kép, hiszen még jobban kirajzolódik az áremelkedés lassulása. A tavalyi második és harmadik negyedév között az országos lakásárak 1,3 százalékkal emelkedtek, Budapesten mindössze 1,2 százalékkal, a vidéki városokban pedig 3,7 százalékkal kellett többet fizetni. A községekben 3,6 százalékkal csökkentek is az árak.      
Szerző