Itt a Brexit napja: inkább fellélegzés, mint üdvrivalgás

Publikálás dátuma
2020.01.31. 06:00

Fotó: YVES HERMAN / AFP
Rövid távon kevés változást fognak érezni a britek az alkotmánytörténeti lépés után.
Sajtónyilatkozatok, kormányzati és agytrösztöktől származó tájékoztatások alapján, nem is beszélve a baráti-családi beszélgetésekről úgy tűnik, kevés brit köszönti ujjongva az Európai Unióból távozás péntek éjfélkor bekövetkező pillanatát. A bizonytalan jövőre való tekintettel indokolatlan üdvrivalgásokra leginkább a nagy többséggel a kilépésre szavazott észak-angliai településeken kerülhet sor. A skótok, északírek, londoniak jelentős része érez 43 hónappal a referendum után is haragot és csalódottságot, de a 60 milliós szigetországban leginkább érvényesülő hangulat alighanem a fellélegzésé, amiért lezárul egy hosszú, nehéz, megosztó fejezet. Matthew Flinders sheffieldi politológus nyilatkozata jól összegzi a helyzetképet: "Kétségtelenül brit alkotmánytörténeti pillanat érkezik el, de ehhez képest nagyon is tompa puffanással ér földet".    A következő tizenegy hónapban kevés változást fognak érzékelni a britek. Az Egyesült Királyság része marad az egységes piacnak és a vámuniónak, alkalmazkodnia kell a közösség szabályaihoz, hozzá kell járulnia az EU költségvetéséhez, ám a szerdai brüsszeli ceremóniát követően nem vesz részt a döntéshozatalban, nem képviselteti magát az Európai Parlamentben. Miközben sok szó esik az Egyesült Királyságba való bevándorlásról és az új, az ausztráliai pontozásos rendszeren alapuló munkavállalási lehetőségekről, de főleg korlátozásokról, sokan látnak a Brexitben bizonyos szociális vandalizmust, ami megakadályozhatja számukra, hogy az EU többi 27 tagországában éljenek és dolgozzanak. 
Őszinte és komoly aggodalom forrása magának az "Egyesült" Királyságnak, az uniónak a fennmaradása. A jövő szempontjából nem kell messzebbre menni, mint az elmúlt napokig, amikor mindhárom részleges autonómiát élvező tartomány nemzetgyűlése félreérthetetlen jelét adta, hogy nem támogatja a Brexitet. Wales volt Anglia mellett az egyetlen országrész, amelyik (52,5-47,5 százalék arányban) az EU-tagság felfüggesztése mellett szavazott. Az i napilap emlékeztet: 2016 óta a közvélemény maradás-pártivá vált. Amikor a cardiffi népképviselet január 21-én visszautasította a kilépési törvényt, attól tartva tette ezt, hogy - Boris Johnson és kormánya ígéretei ellenére - a Senedd és a többi decentralizált intézmény önállósága megsínyli a Brexitet. Skócia a "maradás bástyájának" számít azóta, hogy 2016-ban 62 százalékban állt ki az EU-hoz tartozás folytatása mellett. Nicola Sturgeon, az edinburgh-i kormány feje naponta ismétli meg, hogy a skótokat szándékuk ellenére "rángatják ki" Európából. A referendum óta 50 százalékkal emelkedett a skót függetlenség támogatóinak aránya. Sturgeon politikája középpontjába helyezte a 2014-es népszavazás megismétlését, amit Boris Johnson máris visszautasított, alkotmányos ütközések perspektíváját felvillantva Westminster és Holyrood között. Észak-Írország közel négy éve 56-44 százalékos arányban voksolt a brüsszeli kapcsolat megőrzése mellett, de a helyzet azóta csak bonyolódott az északír-ír határral kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A koronahű unionisták meggyőződése, hogy végeredményben előre is gyűlöletes határt vezetnek be az Ír-tengeren. A december 12-i választáson megerősödött nacionalisták az ír újraegyesülést eredményező népszavazásban bíznak. Az egymással szemben álló két oldal érdekei ebben az egyben, a Brexit elvetésében találkoztak.

Válás negyvenhét év után

Utolsó formális gesztusként az Európai Parlament ütötte rá bélyegét az Egyesült Királyságnak a 2016. június 23-i népszavazáson eldöntött kilépésére az Európai Unióból. Ahogy ebből az alkalomból Dominic Raab külügyminiszter kijelentette: "Új fejezet kezdődik a független, szuverén Britannia életében, a valóban globális szigetország jó hatással lesz a világra". A közösség ötletét a második világháborúból nehezen ocsúdó kontinensen Sir Winston Churchill is felvette, "valamiféle Európai Egyesült Államokban" gondolkozva. Ennek ellenére az Egyesült Királyság nem tartozott az 1957-es római szerződés alapján létrejött Európai Gazdasági Közösség hat alapító tagjához. A csatlakozási tárgyalások 1961-ben vették kezdetüket. Legendák szerint Harold Macmillan kormányfő könnyekben tört ki, amikor Charles de Gaulle francia elnök először 1963-ban először vétózta meg a belépést, amit négy évvel később megismételt. A David Cameron nevéhez fűződő végzetes referendum nem az első, sőt talán nem is az utolsó volt a témában. Az ellentmondásos viszony jegyében az Edward Heath által 1973. január 1-jén levezényelt csatlakozást követően már 1975 nyarán szavazhattak a választópolgárok az EGK-hoz tartozásról, amit akkor 67 százalékban támogattak. A kapcsolat jelentősen megváltozott Margaret Thatcher 1979-es hatalomra kerülése után. A magát Európa királynőjének tekintett politikus bravúrosan harcolta ki az Egyesült Királyságnak az EGK-költségvetéshez nyújtott hozzájárulás mintegy 70 százalékának visszatérítését. A "vaslady" dicséretére legyen mondva, hogy legalábbis Boris Johnsonnál jobban értékelte a 300 milliós EGK-piac kereskedelmi jelentőségét. A végeredményben a péntek este 11 órás búcsúhoz vezető hosszú út az 1993-as maastrichti egyezménnyel, az Európai Unió új síkra emelésével indult be. Hiába intézte el John Major kormányfő az euró bevezetéséből való kimaradást, a Konzervatív Párt euroszkeptikus szárnya támadásba lendült. Az 1997 és 2010 közötti munkáspárti kormányzás hasonlóan csekély lelkesedést mutatott a közös pénznem iránt, de annál aktívabb szerepet játszott az Unió bővítésében. A munkaerő korlátlanul szabad beáramlása, a bevándorlási számok elszabadulása a Brexit "győzelmét" elősegítő három alapvető tényező egyikévé vált. 
A referendum David Cameron kezdeményezése volt Nigel Farage UK Függetlenségi Pártjának a 2014-es európai parlamenti választáson elért sikere után. Megígérte az EU-ellenes szárnynak, hogy ha a 2015-ös westminsteri voks a Konzervatívokat emeli hatalomra, a nép határozhat a tagság jövőjéről. A "kilépők" 52 százalékos többsége mindenkit, első helyen a rosszul taktikázó Cameront váratlanul érte. A tisztes lemondást választó tory vezetőt követő Theresa May 2017-ben kisebbségbe jutott kormánya, majd a helyére került Boris Johnson egyaránt sikertelenül próbálta átvinni a parlamenten a Brüsszellel kötött kilépési egyezményt. A kocka a december 12-i újabb előrehozott választás fölényes tory győzelmével fordult meg. 80 fős többségével a volt londoni főpolgármester a "kemény" Brexitet valósítja meg, melyben sem az egységes piacnak, sem a vámuniónak nem lesz helye az év végéig tartó átmeneti időszak után.

Márciusban kezdődik az újabb alkudozás

Miután az EU két törvényhozó testülete, az Európai Parlament és az EU Tanácsa ratifikálta az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást, nem maradt más hátra, mint gyorsan elkezdeni a tárgyalásokat a Brüsszel és London kapcsolatait szabályozó szerződésről. Az egyezséget 11 hónap alatt tető alá kellene hozni, mert a Brexitet követő átmeneti időszak csak az év végéig tart, és a brit kormány nem kívánja meghosszabbítani. Addig gyakorlatilag alig valami változik a felek viszonyában, és a szűk egy év arra szolgál, hogy felkészüljenek az új érára. Brüsszelben többször figyelmeztettek rá, hogy a jövőbeni kapcsolatrendszerről rendkívül nehéz lesz ilyen rövid idő alatt megegyezni. A szigetország júliusig még megváltoztathatja az álláspontját, akkor kellene jeleznie uniós partnereinek, hogy mégiscsak több időre tart igényt a megállapodás elfogadásához. Közös döntéssel az átmeneti periódust két évre lehet prolongálni. London tárgyalópartnere a brüsszeli Európai Bizottság lesz, amely az EU-s tagállamok nevében lép fel a francia Michel Barnier irányításával. Az uniós ellenőrző és végrehajtó testület előreláthatólag hétfőn fogja a kormányok elé terjeszteni a tárgyalási megbízására vonatkozó javaslatot, amelyet ezután a huszonheteknek jóvá kell hagyniuk. Az eljárás néhány hetet vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy a tényleges megbeszélések március elején kezdődhetnek el a Csatorna két parta között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán az Európai Parlamentben megismételte, hogy a britek által remélt, tarifáktól és kvótáktól mentes szabadkereskedelmi megállapodás csak úgy lehetséges, ha az Egyesült Királyság érvényesíti a közösségi szabályokat, és nem próbál tisztességtelen versenyelőnyökhöz jutni. Azt is közölte, hogy Brüsszel szigorúan ellenőrizni fogja, hogy a szigetország tiszteletben tartja-e a kilépési megállapodásban foglaltakat. Boris Johnson brit kormányfő a decemberi választási kampányban azt ígérte a polgároknak, hogy a Brexit után nem lesz vámhatár Nagy-Britannia és Észak-Írország között, ami teljesen ellentmond az EU-val kötött egyezmény betűjének. Brüsszel álláspontja szerint először azokról a politikákról kellene dűlőre jutni Londonnal, amelyek esetében súlyos következményekkel járna a megegyezés hiánya. Az EU tárgyalási stratégiája ugyanaz lesz, mint a Brexit megállapodásról csaknem három évig tartott megbeszélések idején: megőrizni az EU egységét és az egységes piac integritását.  
Témák
Brexit

Nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a WHO a koronavírus miatt

Publikálás dátuma
2020.01.30. 21:20

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetését azonban nem javasolják.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította csütörtökön az új koronavírus által Kínában okozott tüdőgyulladás-járványt. A döntést Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója jelentette be a szervezet vészhelyzeti bizottságának genfi ülését követően. A szakértőkből álló független testület azt követően foglalt állást a nemzetközi vészhelyzet kihirdetéséről, hogy az összegyűlt bizonyítékok szerint már 18 országba terjedt át a vírus. A testület hangsúlyozta, hogy nem ajánlja kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetését. A genfi sajtóértekezleten Tedros úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetekben tanúi lehettünk, amint kialakul egy példátlan járvány, amelyre ugyanakkor példátlan válaszintézkedések születtek. "Szeretném leszögezni, hogy ez a bejelentés nem a Kínával szembeni bizalmatlanság kinyilvánítása" - mondta. "A legnagyobb aggodalmunk az, hogy a vírus átterjedhet gyengébb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokra" - tette hozzá. A vészhelyzetet elrendelésével feljogosították a WHO igazgatóját, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a tagállamok részére a járvány kezelésére, a vírus globális terjedésének megfékezésére. A WHO definíciója a vészhelyzetre egyébként olyan rendkívüli esemény, amely a betegség nemzetközi elterjedése révén közegészségügyi veszélyét jelent más államokra is, ezért megfékezése összehangolt nemzetközi fellépést igényel. Ezekre tehet ajánlásokat a szervezet nevében Tedros Adhanom Ghebreyesus.
Témák
koronavírus WHO
Frissítve: 2020.01.30. 21:59

Kijátsszák a kínai tűzfalat, így jut ki információ a vuhani helyzetről

Publikálás dátuma
2020.01.30. 20:57

Fotó: HECTOR RETAMAL / AFP
A koronavírus tombolása miatt egyre kevesebb embert érdekel az, hogy komoly szankciókra számíthatnak, ha – a tilalmak ellenére – videókat osztanak meg a valós vuhani helyzetről.
A kínai internetcenzúra a leghatékonyabb a világon. A helyi kormányzat azzal indokolja a világháló szigorú felügyeletét és a kritikusnak ítélt bejegyzések, külföldi cikkek és videók törlését, hogy az országnak megvannak a maga szabályai. Első ízben egy 1997-es direktíva írta elő több pontban, mit szabad és mit nem, pedig ekkor az országban még csak mintegy 620 ezer internetes oldal létezett, melyek száma 2009-re már 338 millióra emelkedett. Az Arany Pajzsnak is nevezett tűzfal létrehozása az állambiztonsági minisztérium nevéhez fűződik. Hogy milyen monumentális programról van szó, jelzi, a 2000-es évek első felében mintegy 30 ezer szervezet dolgozott a kialakításán. Az internetes cenzúrát 2009-ben, a Tienanmen téri megmozdulások 20. évfordulója előtt terjesztették ki. Kemény szűrés alá vonták, majd elérhetetlenné tették a helyiek számára a Twittert, a Flickrt, a YouTube-t és számos blogot. Az Internet Világkonferenciáján, amelynek 2014-ben Vucsen adott otthont, Li Ko-csiang kormányfő kifejtette, a kínai kormánynak jogában áll szabályozni az internetet. Hszi Csin-ping pártfőtitkárrá, majd 2013-as elnökké választása óta folyamatosan szigorítják a cenzúrát. 2017 óta minden VPN-szolgáltatónak (sokáig ezen, külföldi IP-címet biztosító szolgáltatással kerülték meg a megszorításokat) Kínában regisztrálnia kell magát. Számos internetes oldalt eleve blokkolnak, például azokat, amelyek a Falunkung szektával foglalkoznak, nyugati hírforrásokat, a CNN-t, a BBC Newst, a Yahoo-t, azokat az oldalakat, amelyek Tajvannal hozhatóak összefüggésbe, vagy amelyek vallási utalásokat tartalmaznak, továbbá amelyek a dalai lámához köthetőek, és még sokáig folytathatnánk a sort. A tilalom időnként bizarr méreteket ölt. 2017-ben például betiltották a Micimackó szót, mivel ez Hszi Csin-ping elnök gúnyneve. Hogy a koronavírus kapcsán mikor lépett életbe az internetes cenzúra, ezt egyelőre nehéz nyomon követni. Annyit tudni, hogy amikor két személy már január elején felhívta a figyelmet a vírus terjedésére, letartóztatták őket álhírterjesztés miatt. A megosztások számától is függ, hogy valakit börtönbe zárhatnak-e. (Arról nincs hír, hogy a letartóztatottakat azóta rehabilitálták-e.) A rendőrség, vagy a titkosrendőrség ugyan megfenyegette a kórházi dolgozókat is, még családtagjaikat se tájékoztassák arról, mi zajlik a kórház falain belül, mégis egyre inkább az lehet az érzésünk, hogy a kínai Arany Pajzs rég állt utoljára ekkora kihívás előtt. A lakosság ugyanis egyre elégedetlenebb a hatóságok fellépésével, az egyoldalú tájékoztatáshoz szokott helyiek nem hisznek a koronavírussal kapcsolatos kormányzati kommunikációnak. Múlt hét második felében több sokkoló felvétel is napvilágot látott a Weibón, amelyek a vuhani kórházakban készültek. Ezekből derültek ki, milyen áldatlan állapotok dúlnak egyes egészségügyi intézményekben. A kóorházak előtt is a betegek kígyózó sora áll, az intézményben pedig szintén több százan várakoznak arra, hogy megvizsgálják őket. A kórház padlóján holttestek feküdnek. Egyes kórházi dolgozók hisztérikus sírásban törnek ki: nem bírják tovább. A kínai tűzfal ezúttal tehetetlennek bizonyult. Hiába törlik le a felvételt hamar a Weibóról, ha a Twitterre sikerül feltenni, onnan – a sok megosztásnak köszönhetően – már lehetetlen eltávolítani. Természetesen komoly bátorság kell ezen felvételek internetre való felrakásához, ám sokan alighanem úgy voltak vele: a halállal kell szembenézniük, őket már cseppet sem érdekli az, milyen szankciókra számíthatnak a hatóságok részéről. Egy fiatalembernek hétfőn sikerült kijátszania a tűzfalat, videofelvételt tett fel a netre „Segélykiáltás Vuhanból” címmel. Azt közölte, semmi sem utalt arra, hogy január 23-án karantén alá helyezik a várost, senki sem figyelmeztette őket a veszélyre. Az emberek közül kevesen viseltek maszkot, még a játéktermekben sem. Ez a felvétel is azt igazolja, nem lehetetlen áttörni az Arany Pajzsot, s bizonyos eszközökkel lehet értesülni a hongkongi South China Morning Post beszámolóiról. Létezik ugyanis egy az országban betiltott szoftver, amellyel mindez lehetővé válik. Helyi források is megerősítették a New York Timesnak, hogy a kínai internetes tűzfal rég nem látott kihívás előtt áll függetlenül attól, hogy a koronavírus terjedésének kezelésével kapcsolatos kritikus cikkeket és kommenteket törlik, s a kormányzat, illetve az internetes szolgáltatók figyelmeztették az embereket arra, mire számíthatnak, ha „álhíreket és híreszteléseket” terjesztenek. Ezek az intelmek azonban most különösen kontraproduktívak. Csak az emberek dühét fokozza már csak amiatt is, mert eleddig vírus terjedése miatt még nem léptették működésbe a tűzfalat. Még a 2002-es SARS vírus terjedésének idején sem volt tapasztalható ez a szigor, akkor teret engedtek a kritikus újságcikkeknek is. Xiao Qiang, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója szerint Peking a szokásos utat választja: tovább szigorít a cenzúrán. A jelek valóban erre utalnak, a helyi hírközlő eszközöket arra intették, csak olyan információkat közöljenek a koronavírus terjedése kapcsán, amelyeket hivatalos csatornákon keresztül kapnak meg. Feladatuk továbbá a „pozitív energiák” közvetítése. Azonnal törlik azokat a közléseket, amelyek megkérdőjelezik, hogy valós adatokat közöl-e a hivatalos média a fertőzöttek számáról. Természetesen nem maradhatnak a világhálón a vezetés alkalmasságát firtató posztok sem. Egy kiszivárgott levél szerint a helyi hatóságok semmit sem bíznak a véletlenre, már nyolc ember került rács mögé „álhírek terjesztése” miatt. A kínai Kiberbiztonsági Adminisztráció, az internet ellenőrzéséért felelős legfontosabb hivatal múlt vasárnapi ülésén úgy foglalt állást, az a cél, hogy „jó körülményeket” biztosítsanak a kormányzat számára a koronavírussal szembeni fellépésben – írta a Wall Street Journal. Ugyanakkor az internet, például a Kínában népszerű chatszolgáltatás, a WeChat, a kormányt is segítheti, hiszen ezen keresztül oszthatnak meg olyan információkat az emberekkel, mit tegyenek kritikus helyzetekben.

Összeesküvés-elméletek a közösségi oldalakon

Mi idézte elő a koronavírus létrejöttét? Valóban a helyi halpiacon képződött, ahol élő állatokat is lehetett vásárolni? Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot erről. Az egyik az, hogy a kórokozó egy vuhani laboratóriumból szabadult el. Mint a Daily Mail és más médiumok is írták, itt található egy vegyi labor, ahol SARS-hoz, illetve ebolához hasonló kórokozókkal kísérleteznek. 2015-ben építették, s a kínai hatóságok 2017-ben akkreditálták. Egyes körök szerint a laboratórium biztonsága nem garantált, s az Egyesült Államok már három éve figyelmeztette Kínát arra, hogy gyilkos vírusok szabadulhatnak el. A laboratórium 30 kilométerre található a halpiactól. Ugyanakkor Richard Elbright, a Rutgers Egyetem professzora hozzáteszi, nincs ok arra, hogy azt feltételezzék, a laboratóriumból került ki a kórokozó. Egy igen vad feltételezés szerint Peking szándékosan, vegyifegyverként vetette be saját népe ellen a vírust, hogy így csökkentse a lakosság létszámát. Ez már csak azért is abszurd, mert az egyke-politika miatt Kínának amúgy is súlyos demográfiai következményekkel kell szembenéznie. Akadnak olyan feltételezések is, amelyek szerint ultrajobboldali, oltásellenes körök állnak azon híresztelések mögött, melyek szerint a most megjelent koronavírust már évekkel ezelőtt, laboratóriumban fejlesztették ki. Ennek nem mond ellent, hogy a fent idézett kínai vegyilabor-tézist az ultrakonzervatív Washington Times karolta fel. Mint a Neue Zürcher Zeitung írja, az elmélet különösen az amerikai szélsőjobboldali QAnon mozgalom körében vált népszerűvé. Ennek hívei azonban nem a kínai hatóságokat, hanem Bill Gatest látják a vírus elterjesztése mögött. Gates amúgy is rendszeresen az oltásellenesek céltáblája. Ezen híresztelés terjesztői azt állítják, hogy a vírus a Bill és Melinda Gates által alapított Pirbright Intézettől került ki. Ám semmi sem igazolja, hogy a koronavírus megjelenéséhez bármi köze lenne a milliárdosnak. Mivel álhírről van szó, a Facebook törli a közösségi oldaláról ezeket az „információkat”. A TikTok közösségi oldalakon terjedt el az a szóbeszéd, amely szerint kínai tudósok a winnipegi mikrobiológiai laboratóriumból lopták el a vírust, méghozzá tavaly nyáron, két kínai kém révén. Eric Morrisette, a kanadai egészségügyi ügynökség szóvivője azonban a CBC közszolgálati televíziónak elmondta, minden alapot nélkülöznek ezek az állítások. A TikTokon egyébként az erről szóló videót 350 ezer alkalommal tekintették meg, a Facebookon pedig 6000-en olvasták el az erről szóló cikket.