– Az első riasztástól számítva húsz perc alatt ért ki a járőr Csenyétére a múlt szombat este. A járőrök Méra községből indultak a helyszínre – mondta lapunk érdeklődésére a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság. E szerint viszont alig voltak pár perccel gyorsabbak annál, mint ahogyan – az útvonaltervezők szerint – egy átlagos és szabályos autós abszolválta volna a 25 kilométeres távot. Így a rendőrség közlése csak szaporította a megválaszolatlan kérdéseket a múlt heti tragédia kapcsán.
Mint arról többször beszámoltunk, szombat este rosszul lett és meghalt egy 49 éves roma férfi a borsodi Csenyétén: riasztották hozzá a mentőket, de ők csak a falu határáig mentek el, mert rendőri biztosítás nélkül nem akartak bemenni a beteghez. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közleménye szerint azért nem mentek be a férfiért a községbe, mert a segítséget kérők korábban fenyegetően léptek fel a telefonban, így rendőri biztosítást kértek, a járőrökre pedig várni kellett.
Noha az OMSZ nem közölt pontos adatokat, a szervezet nem cáfolta lapunk korábbi értesülését, ami szerint az első hívás 19 óra 11 perckor érkezett a segélyhívóra a mentőkhöz, akik ezzel nagyjából egy időben a rendőrség felé is jelezték, hogy a helyszín biztosítását kérik. Ezt követően 19 óra 21. és 19 óra 27. perc között négy alkalommal jött újabb hívás, végül a mentők 19 óra 37 perckor, az első riasztástó számítva 26 perc múlva érkeztek meg a faluhoz. Akkor pedig még nem voltak ott a rendőrök. A helyiek szerint is inkább fél óra telt el, mire a járőrök megérkeztek.
Kérdéseket vet fel a rendőrség által közölt húsz perces kiérkezési idő is. Csenyéte és Méra között ugyanis 25 kilométer a távolság. Vagyis ekkora távot tett meg 20 perc alatt a járőr – miközben a rendőrségnek tudnia kellett, hogy nagyon sürgős esetet kellene biztosítaniuk. Csak összehasonlításul: az útvonaltervezők 28-29 percesre becsülik az utat a szabályok betartása mellett. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy miért tartott legalább húsz percig a rendőröknek ez a táv. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője azt válaszolta: az adott útszakasz domborzati, időjárási, valamint út- és látási viszonyai ennél gyorsabb és biztonságosabb haladást nem tettek lehetővé.
Az eset rávilágított arra, hogy lassíthatja a segítségnyújtást, ha a mentőknek várniuk kell az őket biztosító rendőrökre. Ráadásul a jelek szerint az ilyen esetek egyre gyakoribbá válhatnak: Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója az egyik kormányközeli hírportálnak, a mandiner.hu-nak arról beszélt, évente 100-150 olyan esetről tudnak, amikor komolyabb agresszió vagy támadás érte a mentőket. A csenyétei eset és a mentőket ért fenyegetések miatt az OMSZ szóvivőjét megkérdeztük, hogy ilyen esetekben nem látnak-e rendszerszintű problémát, nem tartják-e szükségesnek új módszerek kidolgozását. Az felelte: „Nem.” A szóvivő közölte azt is: nem hozzák nyilvánosságra azt a hangfelvételt, ami alapján tudni lehetne, konkrétan milyen fenyegetés érte a mentőket a csenyétei esetnél.
