Svábhegy;Fővárosi Negyed;

2020-02-02 11:37:33

Puhatestűek kastélya

Nemrégiben derült ki, hogy a tavaly kikiáltási áron, 3,5 milliárd forintért eladott Svábhegyi Gyerekkórház ingatlanhagyatéka a NER-gépezeten átdarálódva Tiborc érdekeltségébe került. Az egykori Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetet egyik épületének, a Béla király útján álló Frivaldszky-Mauthner-Pálffy-villának története keretes szerkezetűen alakul: építtetője, Frivaldszky Imre zoológus a csúszómászók, csigák és puhatestűek szaktekintélye volt.Frivaldszky Imre természettudós, malakológus (a puhatestűekre szakosodó zoológus) gyűjtőútjain bejárta egész Magyarországot – 1822-ben Zsolnalitvára tévedt, melynek várában anno a 16. században afféle gazdasági igazgató – akkoriban úgy mondták, provizor – volt az egyik Frivaldszky-ős, aki 1538-ban nemeslevelet szerzett a családnak. A romjaiban is impozáns vár olyannyira felejthetetlen emléket hagyott a tudósban, hogy amikor 1838-ban, már vagyonos emberként telket vásárolt a Svábhegyen, annak mását szerette volna felépíttetni rá. Nem kisebb építészt bízott meg a tervezéssel, mint Ybl Miklóst, aki a lietavai vár mintájára meg is álmodta a tornyos, gótikus csodát, csak épp olyan áron, ami jócskán túl nyúlt Frivaldszky házassággal szerzett takaróján. Állítólag leskiccelte a tervet, és odaadta egy akkor még teljesen névtelen építészmesternek, bizonyos Brein Ferencnek, aki csak jóval később írta be magát az építészettörténetbe.

Az Ybl-től „lopott” tervek alapján elkészült Frivaldszky-villa igazi dobbantója lett Breinnek: kisebb módosításokkal későbbi felkérések során is elsütötte. Állítólag már a villa előterveit ismerve tervezte meg első önálló házaként számon tartott építményét is, azt a gyanúsan gótikus és tornyos csőszházat, mely a mai napig Kőbányán, a Kőér utcában álldogál. De vissza Frivaldszky-hoz: szenvedélyes puhatestű-gyűjtőként közel 200 nemzetközi levelezőpartnere volt, akiknek több ízben is beszámolt róla, mekkora meglepetés még számára is, hogy svábhegyi kertje a csigák és csúszómászók paradicsoma. Tizenhatezer darabos, európai hírű puhatestű-gyűjteményét 1864-ben a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyományozta, villáját pedig kicsivel később Mauthner Lipót kereskedőnek eladta. A Mauthner (Meitner) család 1908-ig lakta, lényegében érintetlenül az épületet – ekkor átkerült a Pálffyak tulajdonába. Mivel Pálffy Anna grófnő nem igen volt a gótika barátja, Grioni Antallal neoreneszánsz stílusban átterveztette a tornyos, romantikus kastélyt, melynek egykori részletei közül mára mindössze egy díszes, gótizáló kétszárnyú ajtó maradt meg a földszinten, a villanyórák szekrényeként elfalazott nyílásban. 1948 és 1988 között a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet Béla király úti telepének volt része – azóta kihasználatlanul áll és pusztul. Az évekig őrizetlenül álló épületből szinte minden mozdítható és értékesíthető anyagot elloptak. Az 1990-es évekig gondozott kertet mára felverte a gyom, a magról nőtt csemeték lassan terebélyes fákká lombosodnak, Frivaldszky szelleme azonban még mindig kísért: az ember bármerre lép vagy néz, meztelencsigák kísérik útját.