Gyűlöletexport egy percben: két Srí Lanka-i migránspék tartja lázban Gyergyóditrót és a nemzetközi médiát

A magyarországi közszolgálati média pánikkeltése határon túl is eredményes, de az eset összetettebb, mint első látásra tűnik.

A történet a következő: A római-katolikus Gyergyói-medence egyik legnagyobb településén, Gyergyóditróban működő 96 alkalmazottat foglalkoztató pékség két Srí Lanka-i pékmestert alkalmazott egy nemzetközi munkaerőközvetítő ügynökség révén. Egyikük budhista, a másik katolikus. A helyiek egy része fellázadt, az idegenek eltávolítását követeli és azt, hogy a vállalkozó kérjen bocsánatot, amiért nem készítette fel a községet a vendégmunkások érkezésére. A pékség tulajdonosa, atrocitástól tartva, a két vendégmunkást átköltöztette a szomszédos Gyergyószárhegyre.

A lázadók létrehoztak egy Migránsmentes Ditrót akarunk elnevezésű zártkörű facebook csoportot. Szószólójuk a település római katolikus segédlelkésze lett. A 150-200 fős csoportosulás a lelkész vezetésével a szerdai községi tanácsülésre is bevonult követelésével, de a polgármester közölte, a tanácsnak nincs hatásköre eljárni a kérdésben, nincs ráhatása arra, hogy kit alkalmaz és milyen üzletpolitikát folytat egy magánvállalkozás. A kedélyek csillapítására az RMDSZ-es településvezető azt javasolta, szombaton rendezzenek lakossági fórumot, ahol átbeszélhetik a problémát. A szerdai megmozdulás résztvevői közül többen kifejtették a kolozsvári maszol.ro portálnak, hogy sértette őket a pékség tulajdonosának az a kijelentése, miszerint új kultúrák megismerése csak gazdagíthatja a községet.

Időközben az eset nemzetközi médianyilvánosságot kapott, és egyre többen kezdték követelni, hogy szólaljon meg az RMDSZ és a katolikus egyház.

Péntekre megjelent az RMDSZ állásfoglalása, miszerint a ditrói pékek legális munkavállalók, akik után munkaadóik adót fizetnek. Ezek az emberek dolgoznak, betartják az ország törvényeit. A szövetség elfogadhatatlannak tart mindennemű gyűlöletkeltést, ami más emberek vagy embercsoportok ellen irányul csupán a bőrük színe miatt vagy azért, mert más nyelvet beszélnek. Sürgősen véget kell vetni a félretájékoztatásnak és uszításnak, az RMDSZ helyi vezetői ezen dolgoznak: "tájékoztatnak és mediálnak” áll a közleményben.

Az egyház részéről péntekig nem jelent meg hivatalos álláspont, mindössze a Gyulafehérvári Érsekség égisze alatt működő romkat.ro honlapon két egymásnak ellentmondó írás – az egyik tovább mélyíti a félelmet és szítja a feszültséget, a másik a kereszténység, a katolicizmus és Ferenc pápa tanítására emlékeztet. Pénteken Jakubinyi György nyugalmazott érsek, apostoli kormányzó közleményben szögezte le: "Sajnálatos módon Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik. Egyházunk magatartása világos: a Szentírás figyelmezteti a választott népet, hogy jól fogadják az idegeneket, mert ők is bevándorlók voltak Egyiptomban; az Úr Jézus főparancsa a szeretet, a keresztényt ezen felül az ellenségszeretet is jellemzi; mennyivel inkább kell a keresztényeknek keresztény testvéreiket befogadni, sőt másvallású embertestvéreinket is!, Szent István királyunk Intelmeiben figyelmezteti fiát, Szent Imrét, hogy fogadja be az idegeneket, mert az egynyelvű ország gyenge. " Az érsek felhívásában arra kérte az "érintett gyergyóditrói közösséget, és minden más, hasonló helyzetben levő közösséget, hogy az indulatok helyett az emberiesség, a józan ész, és mindenekelőtt a keresztény szeretet és türelem elveit tartsák szem előtt, a békére törekedjenek. Egyházunk hivatalos képviselői, papjai pedig a közösség szolgálatát értelmezzék úgy, mint amely a felszított indulatok lecsillapítására, s nem szítására vonatkozik, és a párbeszéd útjára vezet, nem a gyűlölködés és megosztás irányába".

A marosvásárhelyi közszolgálati rádiónak nyilatkozva megszólalt a nagy tekintélyű Böjte Csaba atya is, aki azt hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni a gyergyóditróiak félelmét, erővel, ideológiai alapon nem lehet egy közösséget semmire kényszeríteni. Csaba testvér szerint a két Srí Lankai-i pék érkezése nem volt előkészítve, ez okozta a mindenki számára kínos helyzetet és hangsúlyozta, hogy a helyi lelkész meggyőződése szerint nem uszít, hanem „valóban a helyi közösség hangját és érdekét képviseli”. A dévai árvákat felkaroló szerzetes a média felelősségét hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: „bennem nagyon nagy feszültség van magával a sajtóval szemben, aki egy mantra szöveget ismételget, ahelyett, hogy segítene egy közösséget, hogy Isten akarata szerinti szép döntést hozzon”. Ő nem erőltetné, hogy „egy közösség akarata ellenére valamit lenyeljen, a kisebbség diktatúrája semmiképpen nem jó”, tette hozzá.

A Népszava megkereste az eset főszereplőit és helyiektől próbált tájékozódni a hangulat és a szombati lakossági fórum várható eredményéről.

„Rajtunk röhög a félvilág néhány lökött miatt. A település 5500 lelkes, a hőbörgők alig kétszázan vannak, de a médiából mégis az jön le, hogy egész Gyergyóditró megbolondult, hogy itt mindenki intoleráns, rasszista, kirekesztő nacionalista”, panaszkodott lapunknak az egyik helyi értelmiségi. „A népbutítás és agymosás iskolapéldája ez az eset”, fogalmazott egy másik, gyergyóditrói származású interjúalanyunk. „A magyarországi közszolgálati híradók egypercesei megteremtették a migráns mumust, akinek más a bőrszíne, a nyelve és vallása, és azért jön a keresztény Európába, hogy azt szőröstől-bőröstől felfalja. A történelmi tapasztalat pedig jó táptalajt biztosít az irracionális félelem fellángolására. A Székelyföld évszázadok óta zárt közösség, amely az utóbbi száz évben megtapasztalta az etnikai arányok megváltoztatását célzó erőszakos asszimilációs tendenciákat, itt minden „idegen” potenciális veszélyforrás nemcsak a munkahelyekre, hanem elsősorban a magyarságra nézve. Ha ezeket a zavaros érzelmeket és tudatlanságot ügyesen manipulálják, ha erre rátevődik – márpedig rátevődik – egy helyi vállalkozó és a lakosság egy része közötti évek óta lappangó bér és másjellegű konfliktus, akkor annak akár tragikus kimenetele is lehet”, vélekedett.

Köllő Csabát, a pékség tulajdonosát több napig többször próbáltuk utolérni, de telefonját nem vette fel. Az általunk megszólaltatott helyiek mindegyike úgy tudta, hogy a vállalkozó ellen az a leggyakoribb vád, hogy rosszul fizet és csúnyán beszél alkalmazottjaival. Korábban is dolgoztak külföldiek is a pékségben, de semmiféle megrázkódtatást nem okoztak. Igaz, akkor még a migránsoktól való félelem sem volt csúcsra járatva, az eddigi „idegen pékek” európai keresztények voltak.

Puskás Elemér polgármester csütörtökön a Népszavának nyilatkozva úgy fogalmazott, sajnos, olyan helyzetbe kerültek, amiből egyelőre nem tudja, miként lehetne kilábalni.

„Az a problémánk, hogy van néhány ember, aki bújtat. Sajnos, közöttük van az egyik helyi lelkész is. Az emberek nyilván felnéznek a papra, így annyira kiéleződött a helyzet, annyira félrevezették az embereket, hogy már nem tudom, mit lehet tenni”, fogalmazott. A településvezető szerint a vállalkozónak vannak konfliktusai, de ezek belső, az alkalmazásokkal kapcsolatos ügyek, amiket a polgármesteri hivatal nem lát át és nincs ráhatása sem. Állította, a „migránsoktól” való félelmet a már több éves magyarországi, főképp a közmédiából áramló migránsozás okozta. „Így most ha itt meglátnak egy színes bőrű embert, azonnal ugranak, hogy itt vannak a migránsok”. Pontos számot a polgármester sem tudott arra vonatkozóan hogy a községből hányan dolgoznak külföldön, de becslése szerint a lakosság mintegy 20 százaléka lehet.