Nat;Oktatás;

2020-02-01 07:41:27

Módosított Nemzeti alaptanterv: keresztényibb, nemzetibb, mint eddig

A „hagyományos értékrend” közvetítését az iskolának is hangsúlyosan fel kell majd vállalnia.

Péntek éjszaka végre megjelent a Magyar Közlönyben a Nemzeti alaptanterv (Nat) legnagyobb titokban összeállított, mintegy 160 oldalas módosítása, amit már idén szeptemberben, felmenő rendszerben tervez bevezetni a kormány. Első pillantásra az egyik legszembetűnőbb változás, hogy ha kismértékben is, de valóban csökken a diákok terhelése, ráadásul az eddigiektől eltérően évfolyamonként határozták meg a maximális heti óraszámokat: alsó tagozat első három évében hetente maximum 24 órájuk lehet a tanulóknak, 4. évfolyamon már 25, 5-6. évfolyamon 28, 7-8. osztályban heti 30 óra lehet a maximum. A 9-12. évfolyamokon a maximális óraszám 34 lesz.

A dokumentumban a jelenleg érvényben lévő alaptantervnél hangsúlyosabban jelennek meg a nemzeti-keresztényi hagyományokat hangsúlyozó szövegrészek a különböző műveltségi területek alapelvei között (míg a mostani Nat-ban összesen tízszer szerepel a keresztény szó, a módosítottban huszonhatszor). A nemzeti öntudatra, önazonosságtudatra nevelésnek kiemelten fontos területei a magyar nyelv és irodalom tantárgyak. Az irodalmi tananyagba valóban bekerült Wass Albert, Nyírő József és a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is; Wass Albertnek az Adjátok vissza a hegyeimet című regényét kell kötelezően elolvasni gimnáziumban, Herczeg Ferenctől pedig Az élet kapuját. A Biblia (legalábbis annak kerettantervben meghatározott részletei) is a kötelező olvasmányok között szerepel.

Kortárs szerzők nem kaptak helyet, a szöveg ezt azzal indokolja, hogy a tananyagban „csak lezárt, biztosan értékelhető életművek” szerepelhetnek. A pedagógusoknak ugyanakkor maximum 20 százalékban lehetőségük lesz eltérni a törzsanyagtól, feltéve, ha annak elsajátításához elegendő az órák 80 százaléka. 

A 9-12. évfolyamon a főbb témakörök között nagyobb hangsúlyt kapnak a magyarországi nemzetiségek, a határon túli magyarok és a magyarországi cigányság. Felső tagozatban, ahogy eddig is, megjelenik a hon- és népismeret is, ám a nemzettudat erősítése hangsúlyosabb szerepet kap. Mint a szövegben olvasható, „a globalizációs folyamatok térhódítása mellett egyre nagyobb szükség van arra, hogy a felnövekvő nemzedék stabil értékrenddel, erős gyökerekkel rendelkezzen, ismerje és becsülje nemzeti értékeinket, alakuljon ki benne a nemzethez tartozás tudata. A nemzeti és családi hagyományok, értékek elhalványulása, a nevelés folyamatának háttérbe szorulása miatt a hagyományos értékrend közvetítését, a szülőföldhöz kötődés megerősítését, a nemzeti értékek megismertetését az iskolának is hangsúlyosan fel kell vállalnia”.

A 8. és 12. évfolyamon jelenik meg az állampolgári ismeretek, amely egyrészt gyakorlatorientált információkat kíván közvetíteni (például hogyan kell használni az ügyfélkaput), másrészt civilizációs értékeket, mintákat is közvetít a tantárgy, amelyek erősítik a felelősségtudatot, „a nemzethez tartozás érzését”. A tanuló továbbá megismeri és megérti, hogy „a haza védelme nem csak a fegyveres erők feladata, hanem minden magyar állampolgáré”.

A korábbi sajtóhírekkel ellentétben a médiaismeret tantárgy nem szűnik meg, szeptembertől kötelezően választható tárgyként két évfolyamon is lehet majd tanulni. Megjelenik a digitális kultúra tantárgy is, a természettudomány elnevezésű integrált tantárggyal pedig lehetőség lesz kiváltani a kémia, fizika, biológia tárgyakat. Az idegennyelv oktatásban megkülönböztetik az élő és a klasszikus idegen nyelvet. Az első nyelv tanulását 4. évfolyamon, a másodikat 9. évfolyamon kell elkezdeni. A cél az, hogy középiskola végére a diák képes legyen elérni a B2-es nyelvi szintet, ami egy középfokú nyelvvizsgának felel meg, de legalább egy középszintű nyelvi érettségit (B1-es szint) tudjon teljesíteni.

A Pedagógusok Szakszervezete pénteken aggályait fejezte ki a Nat-módosítás kapcsán, szerintük a rendelet túl későn jelent meg ahhoz, hogy már idén szeptemberben biztonsággal be lehessen vezetni. Nincs idő új, alapos és jó minőségű tankönyvek kidolgozására, a tanárok felkészítésére, mindennek pedig a diákok fogják kárát látni.