„Ez nem a nemzet alaptanterve”

Publikálás dátuma
2020.02.03. 07:00

Fotó: Népszava
Egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi a módosított Nemzeti alaptanterv. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.
A módosított Nemzeti alaptantervet (NAT) úgy, ahogy van, vissza kellene vonni. Ahelyett, hogy javítana az oktatási rendszeren, inkább tovább károkat okoz majd – nyilatkozta lapunknak Nahalka István oktatáskutató, miután péntek éjszaka nyilvánossá vált a NAT legnagyobb titokban összeállított, mintegy 160 oldalas módosítása, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. – A szeptemberi időpont is túl korai, ráadásul előbb még el kell készülni a helyi tantervekkel is. A rendelet erre április 30-áig adott időt az iskoláknak, miközben még nem ismerjük a kerettanterveket, az új NAT-hoz igazodó tankönyveket – mutatott rá Nahalka István. A NAT a köznevelés tartalmának elvi, szemléleti megalapozása, amely meghatározza az oktatás általános céljait, a műveltségi területeket, a fejlesztési feladatokat és célokat, a közoktatás tartalmi szakaszolását. Fontos lenne, hogy az iskolák és a pedagógusok elegendő időt kapjanak a felkészülésre. Ám az oktatáskutató szerint az időhiány a kisebb probléma: a módosított NAT tartalmával sokkal komolyabb bajok vannak. Az első, hogy a kormány – bár erre törvény kötelezi – nem végezte el a korábbi, 2012-es NAT felülvizsgálatát, így nem tudni, pontosan milyen tények, adatok alapján volt szükség a módosításra. Nahalka István szerint az egész folyamat koncepció nélkül zajlott. Igaz, 2018 augusztusában nyilvánosságra került egy NAT-tervezet, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére Csépe Valéria akadémikus professzor és csapata dolgozott ki, ám a kormány szerint nem volt elég „nemzeti”, így visszaküldték átdolgozásra. Az eredmény magáért beszél: míg a Csépe-féle koncepciónak semmilyen ideológiai elkötelezettsége nem volt, a most nyilvánossá vált végleges verzió egyoldalú, nacionalista beállítottságú, Nahalka István szerint egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi. – Például a történelem területén egyértelmű indoktrinációs szemlélet jelenik meg, vagyis egy ideológiának, egy világlátásnak rendeli alá az oktatást. A modern pedagógia nem ilyen. Különböző társadalmi alternatívákat, értékrendeket kellene bemutatni, a diákoknak pedig azt kellene megtanítani, hogyan alakítsák ki saját identitásukat. Az persze nem kifogásolható, hogy a NAT kötődik a magyar kulturális és pedagógiai hagyományokhoz, az viszont már baj, hogy a szöveg alapvetésében említést sem tesznek az európai, illetve egyetemes kulturális hagyományokról – vélekedett az oktatáskutató. Arra is felhívta a figyelmet: az új NAT-tal sem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése. Az eddigiektől eltérően évfolyamonként határozták meg a maximális heti óraszámokat: alsó tagozat első három évében hetente legfeljebb 24 órájuk lehet a tanulóknak, míg 9-12. évfolyamon a maximális óraszám 34 lesz. Nahalka István szerint ez azt jelenti, hogy a heti óraszámok átlagosan eggyel csökkentek, ellenben a tananyag sokkal több lett. Bár lehetőség lesz egyes természettudományi tantárgyakat – mint a biológia, kémia, fizika – összevonva tanulni, egyelőre nincsenek se mintatervek, se oktatási programcsomagok, sem pedig az integrált oktatásra felkészített tanárok. Az idegennyelv oktatás célkitűzései között pedig az szerepel: cél, hogy középiskola végére a diák képes legyen elérni a B2-s nyelvi szintet, ami egy középfokú nyelvvizsgának felel meg, de legalább egy középszintű nyelvi érettségit (B1-es szint) tudjon teljesíteni. – Középfokú nyelvvizsga a cél, de maga a tananyag tartalma meg sem közelíti a B2-es követelményeket – erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Népszavának. Szerinte az új NAT nem veszi figyelembe a diákok közötti eltérő tanulási folyamatokat sem. Kitért arra is, ez az alaptanterv sem kínál semmiféle megoldást arra, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban – ahol az iskolaidő jelentős részét a gyakorlati foglalkozások teszik ki – hogyan lesznek alkalmazhatók a NAT-ban felvázolt tananyagkövetelmények. – Ezt a NAT-ot nem lehet az egész nemzet alaptantervének tekinteni – fogalmazott. 

Magyartanárok: rosszfajta múzeum lesz az egész

A Nemzeti alaptantervnek a nemzeti minimumot kellene tartalmaznia, keretrendszerként kellene működnie, ez azonban rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra van – nyilatkozta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja.  A tantervben megjelenő szerzők közül csak néhányat emelt ki: Herczeg Ferenc például olyan súlyú író lett, mint Arany János, kötelező életművel, regénnyel. Wass Albert úgyszintén, ez viszont két szempontból is problémás: egyrészt nyilvánvalóan ideológiai megfontolásból került az alaptantervbe, másrészt a műveinek esztétikai minősége elmarad a többi oktatott szerzőétől. Megjegyezte: az is kérdéses, hogy miért kellene kötelezően például Sylvester Jánost vagy középiskolában Romhányi Józsefet olvasni. Ugyanakkor az alaptanterveben nincs benne Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas író. Schiller Mariann szerint egyébként jobb lenne, ha nem konkrét szerzők szerepelnének a tantervben, hanem a tanároknak lenne döntési lehetőségük. – Ha betartják, ami a NAT-ban szerepel, a tanár csak végrehajtó marad – erről Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos vezetőtanára beszélt lapunknak. Szerinte míg a tanterv azt hirdeti, hogy változatos módszerekkel lehet dolgozni, addig az óraszám szűkössége és a témák, művek sokasága csak látszólagos tanítást tesz lehetővé. – Olyan szövegekről beszélünk majd, amit a gyerekek alig olvasnak; ez persze ma is komoly probléma. Rosszfajta múzeum lesz az egész, mintha bemennénk a Szépművészeti Múzeumba, és négy óra alatt bekukkantanánk minden terembe, de alaposan egyetlen képet sem néznénk meg – mondta. Keisz Ágoston nevetségesnek tartja, hogy kortárs vagy mai szöveg nem szerepelhet a tananyagban. – A tanterv azt ígéri, hogy „lezárt és biztosan értékelhető életművek” szerepelnek a törzsanyagban, ehhez képest bekerült Herczeg Ferenc és Wass Albert, akiknek a személye és életműve megosztja a tanárokat. A tanterv nem mutatja meg, hogyan működik az élő irodalom, a folyóiratkultúra, a vita. Ráadásul egyetlen kerettanterv készül valamennyi iskolatípusnak, az általános iskoláknak, a gimnáziumoknak és a szakgimnáziumoknak (technikumoknak). Olyan, hogy egyetlen kerettantervet adtak volna ki iskolatípustól függetlenül, nem volt talán még a Kádár-rendszerben sem – fogalmazott. Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke pedig úgy vélekedett: a NAT-ban is megjelenő „kultúrharcos logika” kettészakítja a társadalmat, ami ellentétes az alaptanterv feladatával, küldetésével – részben éppen ezért mélyen nemzetellenes. - Csepregi Evelyn

Árpád-kor: csak a győztes csatákat kell tanítani

– Az új NAT kiemelten kezeli a hadtörténetet és a honvédelemet, pedig ezek a rendszerváltás óta egyik tantervben sem kaptak ekkora hangsúlyt – vélekedett Miklósi László. A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az anyagban nagyon erősen megjelenik egyfajta kötelező értékrend, ennek következtében egyes helyeken tendenciózusan eltorzítja a történelmet. Például az Árpád-korból csak a győztes csatákat kell tanítani, a veszteseket nem. A törökkel folytatott háború magyar katonáit, harcosait hősökként emlegeti a szöveg, vagyis automatikusan minősíti is őket, nem hagyja meg a szabadságot, hogy a diák jusson el a megfelelő következtetésekre. Jellegzetes, hogy a holokauszt előzményinek kapcsán nem nevesíti a deportálások fogalmát – ugyanakkor a Szovjetunió és az 1950-es évek tárgyalásánál deportálásoknak nevezi az emberek Gulagra szállítását. Vagyis a deportálás fogalmát a NAT a kommunista típusú rendszerekhez köti. A Horthy-korszakot a Trianon utáni „talpra állás” időszakaként minősíti a szöveg, a Kádár-rendszert pedig leegyszerűsítve diktatúrának nevezi, miközben ezt fontos lenne árnyalni. – A legérdekesebb az általános iskolai témakörök közül az utolsó, amelynek a címe: „Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései". Ez vajon a nemzethalál-vízió valamiféle felújítása?” – sorolja a példákat a problémás részekre Miklósi László, aki szerint mindez akár egy „hagymázas múltszemlélet” irányát is erősítheti a történelemtanításban, amely szerint mi mindig jók voltunk, nekünk mindig igazunk volt. – Az állampolgári ismeretek bevezetőjében a fő célok között kiemelt helyen áll a normakövető magatartásra való nevelés. Az alattvalóvá nevelés lenne a feladat? – teszi fel a kérdést. - F. Szabó Kata

Szerző

Orbán nélkül is stabil a kormánypárti tábor

Publikálás dátuma
2020.02.03. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A lakosság 58 százaléka úgy gondolja, hogy a Fidesz látszólag igyekszik majd együttműködni az ellenzéki önkormányzatokkal, de közben törvénymódosításokkal mindent elkövet, hogy csökkentse ezeknek a településeknek a mozgásterét.
A Publicus Intézet január végi - a Népszava megrendelésére készített – felmérésében már visszaköszön a kormányzati megkötés, hogy az iparűzési adóbevételeket közösségi közlekedésre kell fordítani, de az a felismerés is, hogy egy nyíltan ellenséges hozzáállás a kormánypártoknak is ártana. Mindössze a megkérdezettek tizede számít kiéleződő ellentétekre. Saját hívei természetesen nem báránybőrbe bújt farkasnak tartják a Fideszt, a tábor majdnem fele szerint a párt elfogadta a választók akaratát és igyekszik együttműködni az ellenzék vezette kerületekben és kisebb településeken is. A politikai térfél másik oldala azonban annyira bizalmatlan a kormánnyal szemben, hogy például nincs egyetlen Momentum szimpatizáns sem, aki hinne az önzetlen együttműködésben, s a DK hívei között is alig találni ilyet. Ahogy azt a Publicus felmérésének egyes adatait már ismertető szombaton közzétett írásunkban is olvashatták, a Fidesz-KDNP vártnál gyengébb őszi választási szereplését a megkérdezettek többsége az egészségügyi ellátás romló színvonalával magyarázza, s csak ezután sorolja az okok közé a kormányzati korrupciót, az elhibázott kommunikációt és kampányt, valamint a sikeres ellenzéki összefogást. A kutatás második része a felbukkant társadalmi gondok oldaláról közelítve arra keresi a választ, hogy a közvélemény szerint mi a legnagyobb probléma 2020 elején az országban. Akárhogy teszik fel a kérdést, immár minden más bajt megelőz az egészségügy helyzete, az emberek 66 százaléka gondolja így. Csak kevéssel több mint a megkérdezettek harmada sorolta fel a gondok közt a szegénységet, s ennél is kevesebben a korrupciót és az oktatás minőségét. Akkor is ez lett az eredmény, ha úgy fordították meg a kérdést, hogy mi az a probléma, amelyet a leggyorsabban kezelni kellene a kormánynak. A válaszadók 46 százaléka sorolta első helyre az egészségügyet, s messze lemaradva 17 százalék gondolta úgy, hogy enyhíteni kellene a szegénységen. 
A részletes adatokból ugyanakkor néhány furcsa eredmény is kiolvasható, például az, hogy legkevésbé a nyugdíjas korosztály panaszkodik az egészségügyi ellátásra, miközben nekik van a legtöbbször szükségük segítségre, de az átlagnál kevésbé kritikusak a nyolc általánost végzettek és a kisvárosokban élők is. Egyértelműen kiderül az is, hogy a még nem nyugdíjas korú, de nem aktív emberek, vagyis a megváltozott munkaképességűek, rokkantak, a családtagjukat otthon ápolók az átlagnál jóval elégedetlenebbek, kritikusabbak a kormány intézkedéseivel, a gondokhoz való hozzáállásával szemben. A Fidesz-tábor megszokott módon stabilnak mutatkozik, hiszen amikor arra a kérdésre kellett felelniük, hogy ha nem Orbán Viktor vezetné a pártot, akkor is erre a tömörülésre voksolnának-e, a kétharmad biztosan vagy valószínűleg igennel felelt. Érdekesség, hogy az ellenzéki táborban is vannak, akiket csak a miniszterelnök/pártelnök személye taszít és nem a Fidesz. A vezetőcsere esetén még a szocialista hívek 10 százaléka is elgondolkodna egy esetleges átszavazáson, míg a DK és Momentum híveinek túlnyomó többsége kizártnak tart egy ilyen átfordulást. Ez az arány a szocialistáknál 50 százalék. Igaz, legerősebben a szocialisták és a DK szavazói bíznak abban, hogy a 2022-es parlamenti választást egy közös miniszterelnök-jelölttel induló ellenzéki összefogás megnyerheti. A fideszesek szerint azonban egy ilyen forgatókönyv gyakorlatilag elképzelhetetlen.
Frissítve: 2020.02.03. 12:21

Titok, mennyi vámot fizettek az orosz metrókocsik után

Publikálás dátuma
2020.02.03. 06:00

Fotó: Jani Martin
Lassan döcög a hármas metró kocsitenderének kivizsgálása, miközben a NAV sem ad ki adatokat.
A kért adatok vámtitoknak minősülnek, így azokat a NAV harmadik személy részére még anonimizált módon sem adhatja ki – válaszolta a Népszava megkeresésére a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017-es törvényre hivatkozva. Lapunk azt szerette volna megtudni, hogy pontosan mennyi vámot és általános forgalmi adót fizetett be az orosz Metrowagonmash az M3-as vonal 222 felújított metrókocsija után a magyar államnak, illetve hogy új vagy felújított szerelvényekként vámolták-e el a metrókocsikat.
A hivatkozott jogszabály szerint a vámeljárások során a NAV tudomására jutó valamennyi adat, így például a közreműködők köre, a határozat fizetési kötelezettséget érintő része, a vámeljárás alá vont áru jellege, állapota egyaránt vámtitoknak minősül. A megfizetett adóról sem kaptunk információt, holott a NAV minden évben nyilvánosságra hozza a legnagyobb adótartozók szégyenlistáját. Így újra rákérdeztünk az adóhatóságnál ezekre az adatokra, de egyelőre nem kaptunk választ. A NAV a vámmal kapcsolatban általánosságban annyit írt, hogy ilyen esetekben - amikor az Európai Unió területéről „árufeldolgozási műveletek elvégzése, például javítás céljából” harmadik, azaz unión kívüli országba visznek ki és hoznak vissza árukat - a passzív feldolgozás vámeljárását alkalmazzák. Ez a különleges eljárás csak vámhatósági engedély birtokában végezhető, amelynek megszerzéséhez egy vám-árunyilatkozatot kell benyújtani.
Az orosz Metrowagonmash helyett vélhetőleg a BKV tette ezt meg. Bár az orosz gyártóval kötött vállalkozási szerződés értelmében minden adó és vámkötelezettség a Metrowagonmash-t terhelte. A BKV a Népszava korábbi kérdésére válaszolva elismerte, hogy a vámkezelés lebonyolítására és az áfa kezelésére az orosz cég közvetett vámjogi képviselőt vett igénybe, amely nem más volt, mint maga a BKV. A főváros metrótendert kiíró és lebonyolító, a beérkezett kocsikat átvevő közlekedési cége, amely a legvégsőkig tagadta, hogy rozsdásodnának a szerelvények, akárcsak azt, hogy felújított helyett újak. A Népszava azon kérdésére is kitérő választ adtak, miszerint a visszahozott szerelvényeknek pontosan hány százalékát tették ki az újonnan beépített, illetve kicserélt alkatrészek: „A pontos adatokat a felújítást végző vállalkozó ismeri, az ő hatásköre volt az, hogy mely elemeket cseréli ki újra, ez akár metrókocsinként is eltérő lehet.”
A vámérték meghatározása viszont a külföldön hozzáadott érték alapján történik. Így ennek összegéből, az elvámolt tételekből fény derülhetett volna arra, hogy behozott orosz szerelvényeknek hány százaléka új. A NAV azonban csak annyit írt, hogy tarifális szempontból, nincs különbség az új és használt termékek között. Passzív feldolgozás esetén a behozatalkor a kivitt áru vámtarifaszámát kell feltüntetni a vám-árunyilatkozaton, nem pedig az áruba beépülő anyagok, termékek vámtarifaszámát külön-külön tételsoron.
Így továbbra is féltve őrzött titok, hogy az orosz metrókocsikban mennyi maradt meg a régi, kiszállított szerelvényekből. Mint arról a Népszava korábban beszámolt a BKV Igazgatóságának legutóbbi ülésén egy véletlen elszólásból derült ki, hogy a Metrowagonmash cég a kocsiszekrényeket is újragyártotta. Így minden nagyobb alkatrész új a szerelvényekben. Karácsony Gergely főpolgármester január elején a járműbeszerzés valamennyi jogi, műszaki, pénzügyi részletére kiterjedő vizsgálatra kérte fel a BKV felügyelőbizottságát (fb). A városvezető akkor abban bízott, hogy két hónap elegendő lesz a vizsgálat lefolytatására, de ez minden bizonnyal kevés lesz. A felügyelőbizottság elnöke korábban több hónaposra becsülte a vizsgálathoz szükséges időt. Az fb. egyébként január végi ülésén nem támogatta az előterjesztésben ajánlott könyvvizsgáló cég megbízását miután kiderült, hogy a társaság jogi partnere a BKV által gyakorta foglalkoztatott ügyvédi iroda és félő volt, hogy a műszaki kérdések tisztázására egy BKV-val szintén kapcsolatban álló céget bíznak meg alvállalkozóként. Az fb. végül úgy döntött: közbeszerzési eljárás keretében választják ki a vizsgálatot lefolytató céget. A kiírás tartalmáról a következő ülésen döntenek.
Szerző