Komolyabb, több méteres árhullám érkezik a Dunán

Publikálás dátuma
2020.02.03. 15:41

Fotó: Népszava
Eddig azonban olyan alacsony volt a vízszint, hogy nem okoz problémát. Legalábbis a jelenlegi előrejelzések szerint.
Több métert emelkedik néhány nap alatt a Duna vízszintje a teljes magyarországi szakaszon. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint például Nagybajcsnál (az első hazai mérőállomásnál) a két nappal ezelőtt 70 centiméteres szint után 7-én, pénteken reggel a másodfokú készültséget majdnem elérve 530 centiméter felett tetőzik az árhullám. Budapesten 8-án, szombaton dél körül várható a tetőzés várhatóan 590 centiméteres szinttel, így egy hét alatt csaknem 5 méteres szintemelkedés várható. Ez azonban nem éri el a 620 centinél életbe lépő első fokú készültséget, és a rakpartok lezárásától sem kell tartani. Arra ugyanis csak 645 centi vízállás felett van szükség.
Az önmagában azért jelentősnek számító vízemelkedés azonban igen alacsony mederteltségű folyóba érkezik, amelyben bőven van helye a többletvíznek - közölte az Országos Vízügyi Felügyelet. Az OVF tájékoztatása szerint az árhullámot a fontos vízgyűjtő területeken sokfelé hullott területi átlagban is számottevő mennyiségű csapadék okozta. A meteorológiai előrejelzések szerint a csapadékos időjárás a következő 48 órában is folytatódik, a jelzett lehűlés miatt a keddtől hulló csapadék már vegyes halmazállapotúnak ígérkezik. A jelentős (három nap alatt területi átlagban a Duna bajor, osztrák területein, a Tisza kárpátaljai részein, valamint a Szamos és a Körösök vízgyűjtőin 60-70 millimétert is meghaladó mennyiségű) csapadék, helyenként kiegészülve a meleg idő miatt keletkező, nem túl jelentős mennyiségű olvadékvízzel, sokfelé számottevő vízszintemelkedést okozott, illetve várhatóan okoz majd a következő napokban. A Tisza vízrendszerén a Túr, a Szamos, a Bodrog, a Körösök vízrendszerén, valamint a Tisza mentén szintén várható jelentősebb vízszintemelkedés. Ezek - a Fekete-Körös kivételével - várhatóan nem érik el az elsőfokú készültségi szinteket, de a Fekete-Körösön Antnál a hét második felében az elsőfokú szintet meghaladó tetőzés valószínűsíthető. Az OVF felhívja a figyelmet az előrejelzés bizonytalanságára is, mivel az előrejelzések jelentős mértékben a még le nem hullott csapadék előrejelzések alapján készültek.
Szerző
Témák
árvíz
Frissítve: 2020.02.03. 15:54

„Szégyellem magam” – üzente a béke nevében fröcsögő keresztények helyett Hodász atya

Publikálás dátuma
2020.02.03. 15:13
Résztvevők a Niedermüller Péter kijelentése miatt szervezett tüntetésen a VII. kerületi polgármesteri hivatal előtt
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Némák maradtunk, amikor a szegényeket, menekülteket és melegeket gyalázták, de kikérjük magunknak a „rémisztő képződmény” megnevezést? - kérdezi a katolikus pap.
Kíméletlen szembesítés a hit tükrében – így is lehetne nevezni azt az üzenetet, amit Hodász András, a népszerű katolikus pap tett közzé a Facebookon. Hodász atya egy magánbeszélgetéshez szólt hozzá, de a Népszavának engedélyezte, hogy nyilvánosan is idézzük szavait. 

Számonkérte az eddigi hallgatást

Az atya a Niedermüller Péter sokakat sértő megjegyzése miatt összehívott Erzsébet körúti fideszes tüntetésre utalt. Pár sorában azonban ott van mindaz, ami egy igazi hívő számára elborzasztó lehet a keresztény szellemiséget lerúgható klumpaként viselő NER-ben,  felidézi az összes, a hit nevében elkövetett kormányzati visszaélést és a keresztény egyházak cinkos hallgatását is.
"Némák maradtunk, amikor a háború elől menekülő emberek ellen hónapokon át zajlott a félelem- és gyűlöletkeltés. Nem szóltunk, amikor azokat, akik saját nemükhöz vonzódnak, egy vezető politikus másodrangú állampolgárnak nevezte. Aztán pedofilnak. (Hodász a témában korábban úgy nyilatkozott hogy a melegség bizonyos esetekben döntés kérdése, és ha valaki akar, lehet heteroszexuális is - a szerk.) Akkor se lehetett hallani a hangunkat, amikor egy egész népcsoportra akasztották rá a “bűnöző/ingyenélő” címkét. Aztán szegény sorsú embereket ültettek a vádlottak padjára elítélve őket azért, mert szegények. És mi cinkosul, némán hallgattunk. Amikor országos lapok listázták - azaz bélyegezték meg - különböző szempontok alapján honfitársaink tucatjait, köztük barátainkat is, alkalmat adva újra a kirekesztésre, gyűlöletre, bűnbakképzésre, ismét csak elfordítottuk arcunkat.”
„Egyszer aztán valakinek volt mersze minket rémisztő képződménynek nevezni. És akkor történt valami: felháborodtunk, és kimentünk az utcára, hogy kikérjük magunknak. Most mondjátok meg őszintén: kik vagyunk mi? Minek hívnátok minket? Szégyellem magam.”

Köpködéssel a kirekesztés ellen

Kérdés, hogy Hodász atya szekunder szégyene jelent-e bármit azok számára, akik lökdösődve, verekedve tüntettek a gyűlölet és a kirekesztés ellen Budapesten. A Fidesz és a Fidelitas rendezvényén ugyanis megrángatták, leköpték a HVG és a 444.hu tudósítóit, egy ellentüntetőt – mert azok is voltak – pedig mikrofonrúddal vertek fejbe, nyilván a keresztényi megbocsátás jegyében. A képmutatás csúcsa mégis az lehetett, hogy Bayer Zsolt szólalt fel a gyűlölet elleni rendezvényen – Bayer, aki 2011-ben még sajnálkozott, hogy nem ásták el az összes Cohent, Cohn-Benditet és Schiffet annak idején az orgoványi erdőben. Hogy erre még lehetett lapot húzni, azt bizonyítja a Hír TV humorosnak szánt bejegyzése is.  
A Bayer-showban, majd a Facebookon is reklámozták a rasszista gyomorforgató karikatúrát, amin Niedermüller kirúzsozott, ágyékkötős fekete és melltartós muszlim férfiaknak örül.
Szerző

Orbánnak az uniós költségvetés eszmei, szellemi, elvi alapjaival van baja és nincs egyedül

Publikálás dátuma
2020.02.03. 14:35

Fotó: FRANCISCO SECO / AFP
A kohézió barátaival együtt kevesli a szegényebb országoknak szánt pénzeket.
Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést, alapkoncepciója ugyanis nem sportszerű, és olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába kívánnak pénzeket átcsoportosítani - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, miután megbeszéléseket folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével hétfőn. A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel. Közölte, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. Szavai szerint a menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: "csodát kell hozzá tenni". Tájékoztatása szerint a tanács elnökével folyatott megbeszélések többségét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének kérdése tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel. Elmondta, Magyarország még nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait, a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban. Kifejtette, az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népesedésük 20 százalékát teszi ki Európának. Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik - húzta alá. Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés "eszmei, szellemi, elvi alapjaival". Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is - mondta. "Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is" - fogalmazott. Orbán Viktor azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat. Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja - tette hozzá a miniszterelnök. A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.
Szerző