Orbánék hazudnak atomügyben

Publikálás dátuma
2020.02.04. 08:00

Fotó: Peter Steffen / AFP
Orbán Viktor és köre - így például Áder János - saját szélsőséges atomügyi álláspontjuk alátámasztásul meghamisítva idézik nagyhírű intézmények összetett szakmai véleményét.
"Az Európai Parlament is fogadott el ilyen határozatot, és az Európai Tanácsnak is van már olyan dokumentuma, amely világossá teszi, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni Európában" - fogalmazott Orbán Viktor január eleji sajtótájékoztatóján. Néhány nappal azelőtt Áder János szinte szó szerint ugyanígy védte az atomerőművet: "ezt mondja az ENSZ Tudományos Tanácsadó Testülete, ezt mondja az OECD, ezt mondja a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy ma atomenergia használata nélkül a párizsi klímacélokat nem tudjuk teljesíteni. A miniszterelnökök legutóbbi, karácsony előtti tanácskozásán lényegében bekerült a záródokumentumba, hogy az atomenergia használata nélkül ezek a célok már nem valósíthatók meg. Tehát most már úgy néz ki, hogy ebben konszenzus van." Sajnálatosan megállapítandó, hogy a kormányfő és a köztársasági elnök kijelentései nem érintkeznek a valóság halmazával. Sarkosságuk az avatatlan szemlélőben is kétkedést szülhet. Brüsszel, meghazudtolva önmagát, immár teljes mellszélességgel kiállna az atomenergia mellett? A világ leghitelesebb intézményei úgy vélnék, hogy atomenergia nélkül nincs légszennyezés-mentesítés, nincs jövő? Hogy (csak az EU-n belül) az atommentes osztrákok, olaszok, dánok, görögök, portugálok, írek és baltiak a vesztükbe rohannak, az atomblokkjaikat leállító németek és spanyolok megőrültek, illetve a további lépésekkel bizonytalankodó csehek, lengyelek, szlovákok, bolgárok, románok, szlovének, horvátok és svédek nem látnak a szemüktől? Hogy a jelenleg zajló francia, brit, szlovák és finn bővítés évtizedes csúszásával, megtöbbszöröződő költségvetésével, kétséges hasznával vonzó példa? Hogy az EU mostantól mindenkit atomenergiára kötelez?
Nem, természetesen mindez hazugság. A magyar kormány nemzetközileg szinte teljesen elszigetelt, sarkos álláspontjánál a valóság jóval árnyaltabb.

Az elmúlt évek során a nagyobb, független elemzők a 2011-es fukusimai balesetet követő elfordulásból kétségkívül a kisebb-nagyobb fokú elfogadás irányába mozdultak el. Ám ez valamennyiük esetében komoly belső feszültségeket tükröz. Általános álláspont, hogy a teljes szén-dioxid-mentesítés mindent felülíró céljának elérésére csak jobb híján fogadják el a nukleáris eljárást. Egy újabb baleset ezt a kényes egyensúlyt is romba döntené. Ám még a magukra valamit adó, vállalt atomlobbisták se állítják, hogy ne lenne atommentes jövő. Csak szerintük az sokkal drágább. Kérdés, mire gondolhatott a költő. Nézzük sorra. Az Európai Parlament tavaly november 28-i állásfoglalásának 59. (!) pontja elfogadja, hogy az atomenergia szerepet játsszon a célok elérésében és biztosítsa az áramtermelés jelentős részét. Hulladéka miatt viszont olyan stratégiát sürgetnek, ami figyelembe veszi a fenntarthatóság javítását célzó fejlődést. A láthatólag feszült, toldozott-foltozott vélemény nyilvánvalóan nem zárja ki az atommentes jövőt. Igaz, a kormányhű sajtó ezt néhány napra rá egy laza mozdulattal már úgy fordította, mintha a testület osztaná azt a "nemzetközileg elfogadott tényt", miszerint az atomenergia nélkülözhetetlen a szennyezés megszüntetéséhez. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács december közepi ülésén egy érdemi döntés született: a legutolsó ellenállók közül Orbán Viktor (érthetetlen) gáncsoskodásának leszerelésével, valamint Lengyelország (érthető) kifogásainak kezelésével beláthatóvá vált a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesítés. Mégis atomügyben születtek a legellentétesebb nyilatkozatok. Orbán Viktor többrétegű közleménye szerint nem győztek, de "esélyt teremtettek" céljaik eléréséhez, ami között ott szerepel az atommentes jövő kizárása. Az Európai Tanács zárónyilatkozatának 6. pontja a végén ehhez képest úgy fogalmaz: "néhány tagállam jelezte, használ atomenergiát is". Ennyi. De a kormányfő által nem említett Európai Bizottság se látszik átállni Orbánék pártjára. Az új elnök, Ursula von der Leyen az Európai Tanács ülése előtt közzétett "Zöld Megállapodása" egy szót sem veszteget az atomenergiára. Az azóta elindított uniós pénzügyi alapból tilos az atomenergia támogatása. A Miniszterelnökségen érdeklődtünk, hogy Orbán Viktor hol olvasta az általa e szervezeteknek tulajdonított véleményt, de nem kaptunk választ.

Manipulációból jeles

Orbánék trükkje a manipulációtudomány NER-körökben készségszinten művelt szalmabábu-érvelése. A megállapításnak létezik valóságalapja, a hivatkozott, nagy hírű szervezetek valamikor - akár apró betűvel - tényleg tettek közzé hasonlót. De véleményüket - nem véletlenül - sosem sarkították annyira ki, amiként azt Orbán, zöld köztársasági elnöke és más lekötelezettjei rájuk hivatkozva teszik.

Felix Bubenheimer

Az EU semleges

Az Európai Bizottság nem akadályozza, de nem is támogatja a tagállamok atomenergia-fejlesztéseit - nyilatkozta lapunknak Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság budapesti képviseletének sajtófőnöke. - Van-e az Európai Bizottságnak olyan álláspontja, hogy nukleáris energia nélkül nem valósítható meg a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesség? - Nincs. A testület az alapszerződésekkel összhangban úgy látja, minden tagállam maga dönti el, alkalmazza-e az atomenergiát áramtermelésében vagy sem. Tudomásul vesszük, hogy a tagállami döntések alapján az atomenergia továbbra is szerepet játszik az energiaelőállítás karbonsemlegesítésében. - Pontosítják-e ebbéli álláspontjukat a 2050-es klímasemlegesség kapcsán? - Az Ursula von der Leyen által decemberben kihirdetett Európai Zöld Megállapodás a tiszta energiára való átállásban a megújulók alapvető szerepét hangsúlyozza. Atomenergiára nem utal. Az Európai Bizottság alapvetően a megújuló- és hatékonyságnöveléstől, a fogyasztáscsökkentéstől, a kutatás-fejlesztéstől és a szén-dioxid-kibocsátás hatékony árazásától várja a kibocsátás mérséklését. Az ehhez szükséges beruházásokat, valamint azoknak a felkarolását, akik számára az átmenet különös nehézségeket hoz, az uniós költségvetés is jelentős forrásokkal támogatja. - Amikor Orbán Viktor decemberben hozzájárult a 2050-es közös klímasemlegességhez, látott esélyt arra, hogy az EU bátorítsa a nukleáris energia felhasználását. Ez hogy áll? - Az Európai Bizottság bátorítja az átállást a karbonmentes energiatermelésre. A Méltányos Átállást Támogató Alap pénzügyi támogatást is nyújthat majd ehhez. A bizottsági terv szerint ugyanakkor a keretből nem fedezhető atomerőművek építése-bontása. Az alap főképp a szén- és lignitbányászat megszüntetése miatti esetleges társadalmi feszültségek enyhítését célozza. De ez még egy javaslat.

Áder is erősen csúsztat

Áder János hivatala kérdésünkre mellékelte az államfői hivatkozás alapjául szolgáló dokumentumokat. Úgy vélik, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) "szerint atomenergiára olyannyira szükség van, hogy még növelni is kell a kapacitásukat". Az általuk elküldött címen ugyanakkor ilyen megállapítást nem leltük. A hosszú tanulmány egy sora szerint az általuk vizsgált előrejelzések többsége számol az atomenergia előretörésével. (Utóbbival cseng egybe a kormányhű sajtó akkori fordítása is.) Lapunk megkeresésére Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC üvegházgázok mérséklését és a klímaváltozás megfékezését vizsgáló III. munkacsoportjának elnökhelyettese, a CEU professzora megerősítette: az IPCC nem foglal állást egyes eljárásokról, csak kutatásokat összegez. Megjegyzendő: az IPCC-tanulmány hosszan idézi a hátrányokat, így a jelentős társadalmi-szakértői ellenállást, a hulladékügy megoldatlanságát, a lendület lankadását és a drágulást. Ürge-Vorsatz Diana szintén sokszínűen nyilatkozik. A 24.hu-nak éghajlati oldalról üdvözölte az atomenergiát, környezetvédelmi és etikai szempontból viszont megkérdőjelezte. A tavaly ősszel bemutatott, az ágazatról borús képet festő World Nuclear Industry Status Report 2019 előszavában azt veti fel, hogy bár az IPCC-forgatókönyvek általában támaszkodnak az atomenergiára, az iparág költséghatékonysága kérdéses. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mint hivatkozás értelmezése kissé összetettebb. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagja csak OECD-állam lehet. Ugyanakkor az OECD szakügynöksége az elfogultságát nevében is vállaló Nukleáris Energiaügynökség (OECD NEA). Az IEA hivatkozott állásfoglalása valóban "szükségesnek" nevezi az atomenergiát a párizsi klímacélok teljesítéséhez. A Portfolio tavaly novemberi konferenciáján ugyanakkor az IEA vezető közgazdásza, Varró László a jelentést a legkevésbé sem a derűs atompártiság jegyében mutatta be. Egyértelműsítette: nemrég frissített véleményük szerint a világ jó része a legolcsóbban atomenergiával válhat karbonmentessé. Ugyanakkor az IEA szerint a cél atomenergia nélkül is elérhető. Így nem tévednek az így döntő államok sem. "Adjunk egy utolsó esélyt az atomenergiának" - foglalta össze véleményét Varró László. Az OECD vállaltan atomlobbista ügynöksége - és nem az OECD - a hivatal által idézett véleményében szintén csak "fontos szerepet" tulajdonít a nukleáris energiának. De még az OECD NEA tavaly év elején Magyarországon bemutatott karbonmentesítési menetrendje is tartalmaz atom nélküli változatot. Igaz, azt kiugróan drágaként ábrázolják. Mindemellett legalább annyi tanulmány mutat az atomnál olcsóbb jövőképet, mint ahány kormányképviselő vagy Fidesz-közeli szakértő veti el ezt élesen. De a miniszterelnök és köre által tévesen idézett szervezetek sem állítják, hogy atomenergia nélkül elképzelhetetlen a szén-dioxid-mentesítés.

Szerző

A kormány nem akar részt venni az európai minimálbérről szóló konzultációban, megszervezi a DK

Publikálás dátuma
2020.02.04. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Különben a magyarok véleménye nem jelenik meg a vitában.
Konzultációt indít a Demokratikus Koalíció az európai minimálbérről: a kérdéseket kiküldték a szakszervezeteknek, a kamaráknak, az ipartestületeknek és több kutatóintézetnek, de online is bárki kitöltheti – jelentette be Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke. Mint mondta: az Európai Bizottság olyan fontosnak tartja az európai minimálbér ügyét, hogy a testület elnöke, Ursula von der Leyen január közepén konzultációt kezdeményezett róla. Úgy tűnik, a magyar kormány ebben nem kíván részt venni, így a magyarok véleménye nem tud megjelenni a vitában - fogalmazott az ellenzéki párt EP-képviselője. A brüsszeli testület első körben a vállalkozások és a szakszervezetek véleményét kéri ki, a konzultáció ezen szakasza hat hétig tart. Dobrev Klára tájékoztatása szerint a vélemények összegzése után a Bizottság legkésőbb szeptemberben áll elő javaslatával, a konkrét tárgyalások így ősszel kezdődhetnek meg az új szabályozásról. Az európai minimálbér kifejezés egyébként kissé megtévesztő, mert nem arról van szó, hogy minden tagállamban azonos összegű minimálbért kellene majd fizetni. A fő cél egy egységes kritériumrendszer felállítása, amely alapján a tagállamok meghatározhatnák saját minimálbérüket úgy, hogy az tisztességes megélhetést biztosítson a munkavállalóknak.  A jelenlegi elképzelések szerint az átlagkereset 60 százalékában állapítanák meg a minimálisan fizetendő bért. Ez Magyarország esetében nagyjából a jelenlegi, szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál kicsit magasabb összeget, bruttó 218 ezer forintot jelentene a mostani 161 ezer forintos minimálbér helyett. Hazánkban mintegy 1,1 millióan dolgoznak minimálbérért, de számos szociális és családtámogatási ellátás összegét is a legkisebb bérhez kötötten határozzák meg. A magyar minimálbér  az Eurostat januári adatai szerint továbbra is az egyik legkisebb az unióban. Magyarország e tekintetben – Bulgáriát, Lettországot és Romániát megelőzve - a tagállamok azon utolsó harmadába tartozik, ahol 500 eurónál alacsonyabb a legkisebb kötelező bér.    Az EU 27 tagállamából 21-ben van jelenleg központilag meghatározott minimálbér: ezek összege 312 eurótól (Bulgária) 2 142 euróig (Luxemburg) terjed, a magyar összeg 487 eurónak felel meg. Az sem mindegy ugyanakkor, mindebből mennyit vonnak el adó formájában. A legnagyobb mértékű, 41,5 százalékos elvonás Romániában terheli a legkisebb bért, Magyarországon 34 százalékot tesznek ki az adók és járulékok, a lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el. A DK a konzultáció során ezért többek között arról is kikéri az érintettek véleményét: az európai minimálbér szabályozásakor figyelembe kell-e e venni az eltérő adórendszerek hatásait, illetve bruttó vagy nettó meghatározásra van-e szükség. 
Szerző

Ingatlanszövetkezeti csalás felsőbb" kapcsolatokkal

Publikálás dátuma
2020.02.03. 20:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Immár csupán a névleges alapító, S. Szabina maradt a Vertical Invest név alatt futó, 17 évvel ezelőtti "ingatlanszövetkezeti" csalás egyetlen vádlottja - közli az Index. A mindaddig vagyontalan, óvónőnek készülő "üzletasszony" a Miss Universe Hungary szépségverseny 2002-es, akkor 24 éves második helyezettjeként ismerte meg az eljárásban is megjelenő háttérembert, Klivinyi Zoltánt. Az így nevére vett Vertical Investen keresztül, az akkor már ismert Baumag nevű "ingatlanszövetkezet" mintájára, alaptalanul mesés hozamígérettel tettek szert gyanútlan ügyfelek milliárdos befizetéseire. A piramisjáték-szerű üzlet 2003-as összeomlását követő büntetőeljárás során, 2008-ban egyszer már álltak bíróság előtt, ám az ítélet elől Kanadába szöktek, ahol - sikertelenül - politikai menedékjogért folyamodtak. Hazahozataluk után perújítást kértek, ahol S.-t nem jogerősen - a másod fokon eljáró Pécsi Ítélőtábla döntése miatt kétszer, másodszor épp a múlt héten - felmentették. A portál kutatásai szerint az eljárás során előzetesben is ülő Klivinyi írásban megnevezte valós háttérembereit, ám ez az irat "elveszett". Egy, a nyomozásban részt vevő, egykori XI. kerületi alosztályvezető pedig abbéli meggyőződését osztotta meg az ügyészséggel, hogy magas beosztású személyek - főképp rendőrök - akadályozták a nyomozást. Egyszer egy feltört irodájukban ismeretlenek elmozdítottak bűnjeleket. Miután a háttérből irányító "politikai elitre" vonatkozó alapos gyanúról írt feljegyzését államtitokká minősítették, Gergényi Péter akkori fővárosi rendőrkapitány az aktát a kerülettől áttetette a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. A csalás tényleges kiagyalói sose kerültek bíróság elé - állapítja meg az Index.
Szerző
Témák
csalás