Közel 2 százalékkal nőtt a hazai gázfogyasztás a 2018 októberétől tavaly szeptemberig tartó "gázévben" - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most közzétett összesítéséből. A csak terawattórában (TWh) közölt adatok szerint az érték 106 TWh-ról 108 TWh-ra ugrott, ami átváltási módszertantól függően 10-11 milliárd köbméternek felel meg. A változás azért szembeötlő, mert a tavalyi év - a 2013 óta tartó folyamatos, bár a 2007-es csúcspontot meg sem közelítő emelkedés után - még 4,5 százalékos visszaesést hozott. Az igények a hőmérséklet-hatás kiszűrésével is bővülést mutattak.
Ábrájuk tanúsága szerint az irányadó holland piaci gázár egy év alatt harmadára-negyedére (megawattóránként 27-28 euróról 7-8 euróra) zuhant, de a CCEGEX nevű hazai tőzsdei tarifa is közel harmadára (29-30 euróról 11-12 euróra) esett. Azt nem feszegetik, hogy ezt miért nem követte a lakossági tarifa. Sőt: szomorúan állapítják meg, hogy a háztartási gázdíj nem ösztönöz takarékosságra, miközben a tűzifa az elmúlt öt év során ehhez képest 40 százalékkal drágult.
A jelentést összefoglaló MEKH-közlemény ugyanakkor nem a fogyasztást és az árakat, hanem azt emeli ki, hogy az Ukrajna felőli orosz gázszállítások bizonytalanságai miatt teletöltötték a tárolókat. (Arra viszont nem térnek ki, hogy ez a döntés utólag feleslegesnek bizonyult.) Nőtt az erőművek felhasználása - állapították meg. A belföldi kitermelés az igények 15-17 százalékát fedezte. Az ország központi helyzetére jellemző, hogy a határainkon túlra szállított tüzelőanyag mennyisége megközelítette a belföldön elfogyasztottét. Mivel Románia belföldi kitermelésére többletadót vetett ki és az orosz Gazprommal sem kíván hosszú távú beszerzési szerződést kötni, keleti szomszédunk felé a szállítások a vezetékek teljes kihasználtsága mellett zajlanak.
