Előfizetés

Újra éheztettek a tranzitzónában, megint a strasbourgi bíróságnak kellett közbelépnie

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.04. 17:59

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A 28. áldozat súlyos beteg felesége és kislánya maradékain élt egy hétig. Az éheztetések miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is folyik a magyar kormány ellen.
Újabb tranzitzónás éheztetést akadályozott meg a strasbourgi bíróság - írja közösségi oldalán kedd délután a Magyar Helsinki Bizottság. A magyar hatóságok általi szisztematikus éheztetésnek a 28. áldozata egy afgán férfi. Ő egy hétig, az Emberi Jogok Európai Bíróságának felszólításáig nem kapott ételt; addig
csak terhes és súlyos beteg feleségétől, illetve kislányától kapott enni ezeken a napokon, az ő maradékaikon kellett élnie.

Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást folytat a kormány ellen, mert embereket éheztet a tranzitzónában, írja a közlemény. Hozzáteszik, 2018 augusztusa óta 18-szor történt ez meg. Mindegyik esetben a strasbourgi bírósághoz fordultak a jogvédők, és az mindegyik esetben felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul adjon enni az embereknek. A Helsinki Bizottság azt írja: "nem nyugodhatunk addig, amíg a kormány be nem látja végre: elemi kötelessége a tranzitzónákban fogva tartott emberek élelmezése is".

Kisorsolták a Bocuse d'Or magyar döntőjének zöldségét

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.04. 16:52

Fotó: Pixabay
A barna csiperkegomba, a csicsóka, a karfiol, a cékla és a káposzta közül az utóbbi lett a szakácsverseny hazai versenyének plusz alkotóeleme.
A versenyt szerdán rendezik meg a Sirha Nemzetközi Élelmiszeripari és HoRaCe szakkiállítás keretében. Hamvas Zoltán, a Bocuse d'Or Akadémia és a Sirha Budapest elnöke elmondta, a keddi hivatalos megnyitón volt először együtt mind a hat csapat. Még egyszer átnézték a szabályzatot, pontosították a részleteket, majd megtörtént a plusz alapanyag kisorsolása is. Ezután a versenyzők a METRO standján kialakított piacon bevásárolták a szükséges friss alapanyagokat; zöldségeket, gyümölcsöket.
Idén először különdíjjal jutalmazzák azt a csapatot, amelyik leginkább környezettudatosan készíti el a versenyfogásokat. "A zsűri szigorúan figyelni fogja, ki mennyi műanyagot, vákuumzacskót, fóliát vagy papírt pocsékol el, milyen tisztítószereket, vegyszereket használ. Ez bele fog számítani a konyhai pontokba is" - mondta Hamvas Zoltán.
A Bocuse d'Or magyarországi döntőjének győztese képviseli majd az országot a világ legjelentősebb szakácsversenyének májusi európai döntőjén Tallinnban.
A Bocuse d'Or versenyek két témája közül a hús idén a fürj és a kacsamáj, a másik téma a hal, amely a budapesti versenyen a pisztráng lesz. Az egyes témákhoz választott élelmiszerek Tallinnban még változhatnak.
A Bocuse d'Or selejtezőjét jelentős előnnyel Veres István nyerte, második helyen Palágyi Eszter, a harmadikon pedig Haraszti Zsolt végzett. A verseny történetében először két olyan séf szerepel az első két helyen, aki jelenleg vagy a közelmúltban Michelin-csillagos étterem konyháját vezette. A döntő további három résztvevője között van Csik Gábor, Huszár Tibor és Kelemen Roland.

Tovább szűkülhet az önkormányzatok mozgástere

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.02.04. 16:28

Fotó: Népszava
A helyi iparűzési adó szabályainak átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a testület ülését követő sajtótájékoztatóján (amelyre a Népszavát ismételten elfelejtették meghívni).
Az MTI tudósítása szerint a testület az értékcsökkenés, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírását is javasolja az adóalapból, valamint ezen adónemnél is megszüntetnék az év végi adófeltöltési kötelezettséget. Varga Mihály szerint az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei, tegyük hozzá, ezzel együtt az önkormányzatok bevételei is. Az iparűzési adó ugyanis az önkormányzati források között jelentős tétel, tavaly összesen 827 milliárd forint bevétel folyt be ebből az adónemből, ezért egyeztetést kezdenek az önkormányzatokkal a javaslat részleteiről - közölte a pénzügyminiszter. Jelenleg az iparűzési adó az önkormányzatok legfontosabb adóbevétele, a források mintegy harmadát teszi ki. Az iparűzési adóbevételek nem egyenlően oszlanak el, azok nagyobbrészt a nagyobb településeken képződnek, a legtöbb értelemszerűen a fővárosban, ahol tavaly 288 milliárd forintot értek el, 2020-ban pedig már 316 milliárdot szednek be belőle. Vagyis az iparűzési adóból adott kormányzati kedvezmény épp azoknak a városoknak fájhat legjobban, amelyek egy részében az összefogás (ellenzéki) pártjai kerültek hatalomra tavaly ősszel. Nagy kérdés, hogy a kormány valamilyen módon kompenzálja-e az adóbevételtől eleső önkormányzatokat, ez lehet egyeztetések legfontosabb pontja. Mint emlékezetes, a kormány már korlátozta az önkormányzatok mozgásterét, hiszen tavaly ősszel előírta, hogy a iparűzési adóbevételeket elsősorban a helyi tömegközlekedés finanszírozásra kell fordítani – így kívánja a kormány az állami költségvetési finanszírozást minimalizálni.  A változást jelentene az is, hogy míg a jelenlegi szabályozás szerint az amortizációt nem számolhatják el a vállalatok az iparűzési adóban, a jövőben lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból. Ez mintegy  850 ezer vállalkozást érintene, és a PM szerint segítené a beruházások bővülését. A kutatás-fejlesztési költségek levonhatóságáról szólva a miniszter kifejtette: a jelenlegi kedvezményt az ötszörösére emelnék, ami jelentősen erősítené a kutatás-fejlesztési tevékenységet, javítaná a vállalatok termelékenységét és ezzel a gazdasági növekedést. Mintegy 1800 olyan vállalkozás van, amely ilyen típusú kedvezményt igénybe tudna venni - jelezte Varga Mihály. A pénzügyminiszter arra számít, hogy idén módosítják a törvényt, és még 2020-ban vagy jövő január 1-jétől életbe léphetnek a kedvezmények.