A ferihegyi reptéren minden nyugodt, a WHO szerint egyelőre nincs ismert gyógymód a koronavírus kezelésére

Eddig több mint 24 ezer embert fertőzött meg, és csaknem ötszáz halálos áldozatot követelt a betegség.

Maszkot nem visel, mint mondja, nem tart attól, hogy megfertőződne, Európában főleg nem. Otthon azért megteszi a szükséges óvintézkedéseket. Mint meséli, a maszk mellett egyre többen kezdtek el védőszemüveget is viselni Kínában, lehet, hogy ő is ezt teszi majd, de még nem döntött.

A reptér egyébként éli a maga megszokott – hétköznap délelőtt lévén nyugodt, mérsékelten forgalmas – életét. Maszkos embert keveset látni, a reptér dolgozói közül is csak néhányan viselik. Egy takarítónőtől megtudom, egyedül nekik írták elő kötelezően viselését – ettől függetlenül közülük is van, aki nem vette fel.

- Csak nevetségesek lennénk tőle, és úgysem használna semmit – ezt már a vendéglátóhely pultosai mondták nevetve, amikor őket kérdezem a maszkkal kapcsolatban. Az utasfelvételi pultnál egy fiatal lány azt mondta, a maszkot ő is fölöslegesnek tartja. A cégtől kézfertőtlenítőt kaptak, azt többször is használja, egyébként pedig a kollégái közül is csak azok viselnek jellemzően maszkot, akik Kínából érkező járatokkal foglalkoznak. Úgy tudja, péntekig még érkeznek repülők közvetlenül Sanghajból.

Belefutok egy kínai légitársaság magyar alkalmazottaiba is, maszkot ők sem viselnek, azt mondják, semmilyen különleges intézkedést nem léptettek életbe a cégnél, saját tapasztalataik alapján nem is tartanák azt szükségesnek. Végül azért csak találkozom három lánnyal, akiken maszk van, méghozzá nem is hétköznapi darab. Dél-Koreából jöttek, európai körúton vannak, pár napot töltöttek Budapesten, most Párizsba mennek tovább. A maszkot azonban csak a reptéren vették fel, tájékozódtak, tudták, hogy Magyarországon nincs fertőzés, így a városban nem is tartottak semmitől.

A reptéren külön ellenőrzőkapukat állítottak fel a Kínából érkező járatok utasainak szűrésére. Valentinyi Katalin kommunikációs igazgató szerint eddig mintegy 900 embert vizsgáltak meg – mint ismert, Magyarországon még nem találtak fertőzött utazót. Az egészségügyi személyzet hőkamerákkal és elektronikus hőmérőkkel mindenkit egyenként vizsgál meg, ha valaki lázas lenne (ez persze bármitől, akár egy normál influenzától is előfordulhat), azt egyből egy elkülönítő helyiségbe viszik, a körülötte ülőket is értesítik és megkérik, hogy menjenek el orvoshoz. Az elkülönítőben a beteg csak addig marad, amíg a mentő elszállítja a Szent László Kórházba, ahol két hét karantén következik. Ez idő alatt kiderül, fertőzött-e az illető koronavírussal.

Lappangási időben is fertőzhet a koronavírus

„Nézetem szerint azt még korai kijelenteni, hogy a koronavírus már az előtt fertőz, hogy a tünetek megjelentek volna” - mondta Mark Woolhouse, az Edinburghi Egyetem professzora. A Kínából erről származó jelentések anekdotikusak, nem tudományosak, kevés eseten alapulnak, ezt megerősíteni csak az érintett betegek vírusainak genetikai térképe ismeretében lenne lehetséges. A terjedési módok megállapítása, a kezelés, vakcina hiányában a megelőzés egyetlen módja lehet. A vírus azonban aggasztóan nagy sebességgel terjed, a genetikai elemzéssel meg lehetne állapítani, milyen gyorsan mutálódik a vírus, nem lesz-e halálosabb.

„A terjedés hatásosabb megakadályozására az eddigieknél jobb megelőző higiéniai intézkedések szükségesek, legfőképpen kézmosás, amely a fő terjedési módot akadályozná, talán már a tünetmentes fázisban” - ezt már Bill Keevil, a Lancasetri Egyetem tudósa mondja. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a maszkviselés hamis biztonságérzetet ad, a mikrorészecskéken utazó vírusok átjutnak a kis réseken is. Kutatásaik szerint a mostani koronavírussal rokon 229E vírus négy napig él meg üveg-, porcelán-, acél-, műanyag felületeken, ezek fertőtlenítése tehát szükséges.

David Heymann, a Londoni Higiéniai és Tropikus Betegségek Iskolája professzora szerint a vírusfertőzés akkor tud terjedni, ha a betegek vérében vagy bizonyos szerveiben elég magas a kórokozók száma, ilyenkor a fertőzés már akkor is lehetséges, ha a tünetek még nem jelentkeznek. Azt már tudni, hogy testi kapcsolat révén terjed a vírus, és egyre több a bizonyíték, hogy cseppfertőzés útján is fertőz, de ezt még vizsgálni kell. A Science Media Center (Tudományos Média Központ) által megkérdezett többi tudós szerint is alapvető fontosságú meghatározni, képes-e a tünetek jelentkezés előtt fertőzni a vírus. Ha igen, az egyrészt meglepő lenne, másrészt nagy aggodalomra adna okot. Néhány más koronavírus fajta képes erre, de az új vírus esetében ez még megerősítésre szorul. A SARS esetében a megegyezés szerint csak a tüneteket mutató betegek fertőztek, kivétel az influenzásak voltak, de ők is csak egy nappal a vírus okozta tünetek megjelenése előtt adták tovább a koronavírust. A cseppfertőzés lehetséges, de a köhögő, tüsszentő emberek már betegnek tekinthetők. Sheng Jifang, aki igazgatói és helyettes vezetői pozíciókat tölt be egy kínai egyetemen és egy állami laboratóriumban, azt mondja, előfordult, hogy tüdőgyulladásos esetben már a lappangási periódusban is fertőzött a vírus, de hogy a megfertőzöttek mikor mutatták a tüneteket - változó volt.

Példaértékű tudományos összefogás

Követendőnek mondható az az összefogás, amellyel a világ kormányai, tudósai, kereskedelmi alapú vállalkozásai megpróbálnak válaszolni az új koronavírus okozta járvány kihívásaira, és úgy tűnik hamarosan elkészül a vakcina. Az amerikai székhelyű Gilead Sciences Inc., amely a HIV és a hepatitis C elleni gyógyszereket fejlesztette, a vuhani Kínai-Japán Barátság Kórházzal szövetkezve a Remdesivir nevű antivírus gyógyszert teszteli embereken. Ez ritka példája a gyógyszergyártás területén magánvállalatok és állami intézmények közötti együttműködésnek. Vészhelyzetben az ilyen gyógyszerpróbák kikerülhetik az egyébként évekig tartó engedélyezési folyamatokat, hogy bebizonyítsák, a gyógymód nem ártalmas az emberekre. A Remdesivir széles spektrumú antivírus gyógyszert az ebola ellen fejlesztette ki a cég, és azt a fehérjét blokkolja, amely a vírus szaporodását teszi lehetővé. A kínai kutatók már folyamodtak is helyi engedélyezéséért, de mivel nem kínai a találmány, kérdéses megkapja-e a jóváhagyást. Több más cég és szervezet is részt vesz a gyógyszerfejlesztésekben, köztük a houstoni Baylor Orvosi Egyetem csapata is, ők már előállítottak egy SARS-vakcinát, amely a genetikai hasonlóság alapján alkalmassá tehető az új vírus elleni védekezésre is. Az Egyesült Királyság kormánya 26 millió dollárt adományozott a nemzetközi, magán és közösségi szervezetek alkotta CEPI-nek, a Járványellenes Innovációs Koalíciónak, amely 2017-ben alakult vakcinák kifejlesztésére. Reményeik szerint 16 héten belül kísérleti állapotba kerülhet egy új szer. A CEPI igazgatója szerint ez ilyen esetben merész határidő, ugyanakkor tudósok figyelmeztetnek, hogy új vakcinák kifejlesztése minimum egy évig tart. A Johnson & Johnson’s is jelezte, hónapokon belül elkészülhet a vakcinájuk, de ennek kereskedelmi forgalomba kerüléséig is eltelhet egy év.