Százezreknek fájó ötletek: nem összevonás kell, hanem béremelés

Publikálás dátuma
2020.02.06. 06:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Bár a kormány tagadja, hogy tudatosan szellőztette meg a minimálbérrendszer átalakításának a tervét, elemzők nem tartják kizártnak, hogy ha idén nem is, de a közeli jövőben lép valamit a kabinet. Most még a V4-országok közt is az utolsók vagyunk.
„A kormány nem tervezi a minimálbér-rendszer átdolgozását, nem foglalkozik a minimálbér és a garantált bérminimum összevonásának lehetőségével sem, ilyen javaslatot a foglalkoztatáspolitikáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium nem készít és nem ismer.” Ezt a választ kaptuk a tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának elküldött kérdésünkre, hogy tőlük származik-e a kormány napilapjában néhány hete megjelent javaslat a kétfajta minimálbér átlagértéken történő egységesítéséről. Ezzel a lépéssel a bruttó 161 ezer forintos idei minimálbér és a 210 600 forintos garantált bérminimum helyett 199 ezer forint körül lenne idén a minimálbér. A minisztériumi cáfolat arra nem tért ki, hogy készek-e egyáltalán tárgyalni a kérdésről, de január 28-án Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Hír Tv-ben úgy fogalmazott: nem zárkóznak el a szakszervezetek minimálbér-követeléseinek tárgyalásától, amelynek része egy harmadik minimálbér bevezetése a diplomások számára. Az ügy pikantériája, hogy tegnap Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Népszavának nyilatkozva a nevére vette az összevonás ötletét, bár korábban aláírta a harmadik minimálbértípust követelő levelet is. Nem csak ezért fogadták kétkedve a kormányzat távolságtartó hozzáállásáról szóló hírt megkérdezett szakértőink. A Policy Agenda kutatási igazgatója, Belyó Pál szerint napirenden van a kérdés, megérett a helyzet a minimálbér-rendszer módosítására, bár ebben az évben szerinte még nem lesz döntés a kérdésről, s ezt gondolja több érdekvédelmi vezető is. A Pénzügyminisztérium korábbi államtitkára, Katona Tamás azért nem zárja ki, hogy mégis a kabinet terveit szellőztette meg a Magyar Nemzet, mert a jelenlegi minimálbér megemeléséből az államnak jelentős járulékbevétele keletkezne. Palkovics Imre kijelentette, kész beadni a javaslatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF). Elképzelése szerint a jelenleg garantált bérminimumon lévők pénzéből nem vennének el, de az új munkaszerződésekben már az egységes bérrel számolnának, ami újabb bérnövekedést indítana el. A Munkástanácsok elnöke szerint a lépést indokolná az is, hogy most nagyjából 250 ezren vannak a legkisebb béren bejelentve, míg a garantált béresek száma majdnem eléri a 800 ezret, a nemzetközi statisztikákban mégis csak az alacsonyabb érték jelenik meg. A lépéssel Magyarország a V4 csoport utolsó helyéről az élre kerülne - tette hozzá. A többi nagy szakszervezeti tömörülés vezetője hajlandó lenne tárgyalni a rendszer átalakításáról, de számos buktatót látnak az eddig megismert ötletben. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint azt nem támogatnák, ha majdnem 800 ezer munkavállaló helyzete romlana az összevonás miatt. Mészáros Melindával, a Liga vezetőjével együtt ő is kiemelte, hogy Európa más országaiban is működik többféle bérminimumot tartalmazó rendszer, van, ahol ágazati, máshol területi alapon is vannak eltérések, nem az összevonás a megoldás, hanem a béremelés. Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke úgy számol, ez a megoldás a közszférában a dolgozók kevesebb mint 1 százalékának hozna csak bérnövekedést és a jelenlegi, alacsony keresetet garantáló állami bérrendszeren belül felerősítené a meglévő aránytalanságokat. Akkor lehet a jelenlegi minimálbér kontra garantált bérminimum szerkezet átalakításán gondolkodni – tette hozzá -, ha az állam előtte rendezi a közalkalmazottak bérét.

A náddal együtt a Balatont is kiirtják: eszement ütemben nő az illegális építkezések száma

Publikálás dátuma
2020.02.05. 21:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az elmúlt években több mint hét hektárnyi nádast vágtak ki a Balaton-parton, ezzel pusztulásra ítélve a helyi élővilágot is.
Négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat az ingatlanok tulajdonosai; az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele pedig tavaly is irtást végzett az aratás helyett - írja az MTI.  Az új légi fotók elemzései alapján Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus a Balatoni Szövetség (BSz) szerdai balatonfenyvesi elnökségi ülésén felhívta a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a megbontott, megrongált nádas minősége romlik, erodálódik, és "ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz". A tó mintegy 1200 hektárnyi nádasának a vízminőség és a partvédelem mellett jelentős a szerepe a vízi élővilág megőrzése miatt is - hangsúlyozta.
A szakember elmondta, a 2019 augusztusi fotók alapján 7,5 hektárnyi nádast irtottak ki a négy évvel korábbi állapothoz képest.

 Több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár és Szántód határa, valamint Fonyód partjairól, és ezer négyzetméternél nagyobb területről pusztították ki a növényt Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Szárszó, Zamárdi, Siófok, Balatongyörök, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében is.
A balatoni nádasokat jelentősen károsítják az illegális stégek, bejárók, feltöltések is, amelyekből már öt éve is 1700-at számláltak - a friss összesítés erről még csak részben készült el. Pomogyi Piroska példaként Balatongyörök légi fotóin mutatta be, hogy a 6 kilométeres partszakasszal rendelkező település előtti nádasokban már négy éve is 91 illegális stég, bejáró, feltöltés látszott, amelyek száma 2019-re 36-tal nőtt. A szakember javasolta, hogy a tóparti települések webkamerák segítségével, tanösvények létesítésével, tájékoztató táblákkal hívják fel a figyelmet a nádasok fontosságára. Hozzátette, a helyben élőknek és az üdülőknek is érezniük, tudniuk kell, hogy az ő felelőségük is a balatoni nádas megvédése, és ha kell, tegyenek feljelentést. 
Szerző

„Hagyományőrző szervezetként” alakult újra a Munkásőrség

Publikálás dátuma
2020.02.05. 21:22
Munkásőrök, dobtáras géppisztolyokkal 1972-ben
Fotó: Wikipedia
Soraikba „nem ijedős fiatalokat várnak”, akik szívesen ápolnák a munkásmozgalmi hagyományokat.
 Az „Ellenforradalom 1956” avagy „Kommunista oldal” elnevezés alatt futó Facebook-oldal röpítette világgá a hírt néhány napja, hogy civil szervezetként hivatalosan is újjáalakult a Munkásőrség – mutat rá cikkében a Magyar Hang. A régi-új szervezet – amely Munkásőr Társaság néven fut – soraiba várja mind az egykori munkásőröket, mind a „nyomdokaikba lépni kívánó, nem ijedős fiatalokat”. Az első összejövetelüket márciusban fogják tartani „a Párt ökleként” is emlegetett szervezet tagjai.
Önmagukat így jellemzik honlapjukon:
„A Hagyományőrző Munkásőr Társaság eszmeiségében baloldali, munkásmozgalom történeti hagyományok ápolására, és humanitárius célok megvalósítására törekvő civil szervezet.     A Munkásőrség története iránt érdeklődő jó szándékú magyar baloldali, és a baloldali eszmei irányzatokkal szimpatizáló állampolgárok társadalmi egyesülése, amelynek célja a munkásmozgalmi hagyományok ápolásával, az 1957-1989 között működő Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozásával, gyűjtésével és publikálásával hozzájárulni a magyar és egyetemes történelem gyarapításához, mind színvonalasabbá tételéhez.”

Mint a lap emlékeztet, 1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt, melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. Vélhetőleg ezért is hangsúlyozzák a szervezők a Facebook bejegyzésükben, hogy civil szervezetként alakítják azt újra. A társaság honlapján látható egyenruhások ugyanakkor jól látható vörös csillagot viselnek, ami tiltott önkényuralmi jelképnek számít. Az ügyre a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István is felfigyelt, aki az Alkotmányhivatalhoz fordult, kérve: kísérjék figyelemmel a Munkásőr Társaság tevékenységét. Tényi hozzátette, szerinte Magyarország Alaptörvényével, a hatályos jogrenddel ellentétes, ha a Munkásőrség utódaként alakul civil szervezet.
Szerző