Tizedelésre ítélik a nagyvárosokat: a települések pénzéből osztogatna Varga

Publikálás dátuma
2020.02.06. 06:00
A multik ismét jól járnak, a települések veszítenek
Fotó: MERCEDES MANUFACTURING HUNGARY
Akár tízszázalékos bevételkiesést is jelenthet az iparűzési adó átszabása. Budapest például évente 37-38 milliárdot bukna.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács a testület hétfői ülésén állt elő a helyi iparűzési adó (hipa) átalakításának tervével, amelynek részleteit Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette. A javaslatok szerint 2021. decembertől eltörölnék a hipa feltöltési kötelezettséget, vagyis a cégeknek nem kellene országos szinten több mint százmilliárd forintot befizetniük az önkormányzatoknak  adóelőlegként, hanem azt elég lenne csak 2022 májusában az adóbevallások benyújtásakor megtéríteni. Ez az intézkedés országos szinten egyszeri 80-100 milliárdos átmeneti kieséssel járna az önkormányzatok számára. A javaslatok között szerepel az is, hogy az értékcsökkenési leírás (amortizáció) levonható legyen az adóalapból, de a tanács tárgyalt arról is, hogy a vállalkozások a kutatásfejlesztésre fordított költségeik ötszörösét vonhassák le az adóalapból. A Pénzügyminisztérium (PM) lapunk kérdésére nem válaszolt arra  kérdésre, hogy a javaslat mekkora bevételkieséssel járna az önkormányzatok számára, illetve arra sem, h Pedig nem kevés pénzről van szó. A Főpolgármesteri Hivatal lapunkkal megosztott számításai szerint, a feltöltési kötelezettség eltörlése a főváros és a kerületek esetében egyszeri 40 milliárd forintos átmeneti bevételkieséssel járna, míg a két kedvezmény bevezetése ezen felül éves szinten további 37-38 milliárdos mínuszt jelentene. Idén a fővárosban összesen 321 milliárd forintnyi helyi iparűzési adóbevételre számítanak, vagyis a főváros esetében a bevételek tartósan bő 10 százalékkal csökkennének. Az eltérő cégsűrűség és -szerkezet miatt országos szinten ennél kisebb mértékű lehet az adókiesés, ám 2021-ben az egyszeri hatás miatt ennek a duplája lenne a bevételcsökkenés. A városháza számaiból kiderül, hogy a nagyvárosok, vagyis több millió ember járna rosszul a Pénzügyminisztérium javaslatával, miközben abból a multik profitálnának – nyilatkozta a Népszavának Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere szerint nehéz a javaslatban nem észrevenni a politikai szándékot, ami káros és igazságtalan. Ilyen javaslatot az önkormányzatokkal való egyeztetés nélkül nem fogadhat el a kormány, erre Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett – mondta Karácsony. A főpolgármester szerint nehezen magyarázható, hogy a kormánynak rendszerint az önkormányzatok egyetlen érdemi bevételét jelentő iparűzési adóval kapcsolatban vannak ötletei, pedig a magyar adórendszer ennél átfogóbb felülvizsgálata sem lenne indokolatlan. Karácsony Gergely úgy vélte, ideje lenne akár a többkulcsos szja megvitatásának is, és szerinte nem a multikat kell támogatni kedvezményekkel, hanem versenyképes bérekre lenne szükség Magyarországon. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként éppen azzal indokolta a helyi iparűzési adó kedvezményeinek átalakítását, hogy ennek az adónak a szerkezete a kilencvenes évek óta változatlan. Lassan tíz év kormányzás után tehát éppen most jött el a pillanat arra, hogy Pénzügyminisztérium ezt kérdést napirendre vegye. A PM pontosan egy évvel ezelőtt publikálta adóváltoztatási javaslatai tartalmazó versenyképességi programját, ám a 90 oldalas anyagban a hipa említés szintjén sem szerepel. Októberben viszont az önkormányzati választás után megváltoztak az erőviszonyok, akkor több nagyvárosban is az ellenzék került többségbe. Márpedig a iparűzés adó jelentős része a nagyobb településeken képződik és a pénzügyminiszter által is támogatott javaslat épp ezen településeket érintené.  

Számvetés

Az iparűzési adó az önkormányzatok legnagyobb a kormánytól független bevétele. A 2019-es költségvetés szerint a 3200 önkormányzat 2952 milliárd forintos kiadásának közel harmadát fedezte a 827 milliárdos iparűzési adóbevétel. Ezen felül még mintegy 200 milliárdnyi vagyonadót szegnek be a települések különböző ingatlan- és gépkocsiadók formájában, a hiányzó szűk 2000 milliárdot pedig a költségvetésből és uniós forrásokból kapják.

Szerző

Felülvizsgálják az uniós gazdaságirányítást

Publikálás dátuma
2020.02.05. 18:54
Paolo Gentiloni
Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Felül kell vizsgálni az EU gazdaságirányítási szabályrendszerét, mert túl bonyolult, és olykor még a pénzügyminisztereknek is nehézséget okoz a megértése. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok államadósságának és költségvetési hiányának korlátot szabó stabilitási és növekedési paktum, és a hozzá kapcsolódó gazdaságirányítási csomag több más okból “nagyjavításra” szorul, ezért nyilvános vitát indított ezek jövőjéről. A csaknem egy évig tartó felülvizsgálat célja annak kiértékelése, hogy a gazdasági felügyeleti szabályrendszer mennyire hatékonyan járult hozzá a fenntartható államháztartás és gazdasági növekedés biztosításához, a makrogazdasági egyensúlyhiányok elkerüléséhez, a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásához és a tagállami gazdasági teljesítmények közelítéséhez. Az Európai Bizottság várja minden érdekelt fél — az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és a tudományos intézmények — véleményét a gazdasági kormányzás működéséről. A felülvizsgálatot jövőre jogszabályi javaslatok követhetik. A brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testület értékelése szerint a költségvetési keretrendszer elősegítette a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítását és az államadósság csökkentését, bár az utóbbi szintje néhány tagállamban még mindig magas. Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a szabályok előmozdították az uniós országok gazdasági teljesítményének közelítését és a költségvetési politikák szorosabb összehangolását az euróövezetben. Ugyanakkor az államháztartás nem vált növekedésbaráttá, mert a tagállamok konjunktúra idején is rendre a kiadások növelését forszírozták a tartalékolással és a beruházások védelmével szemben. Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos értésre adta, hogy Brüsszel olykor túl szigorúan bánt a költségvetési deficit és az államadósság küszöbértékeit veszélyeztető országokkal, ahelyett, hogy a kormányok súlyosabb mulasztásaival foglalkozott volna. A most induló konzultáció egyik érdekes témája lehet a zöldberuházások kezelése. Megoszlanak a vélemények arról, hogy célszerű-e a klíma védelmét szolgáló befektetéseket figyelmen kívül hagyni a deficit kiszámításánál.

Fizethetünk éjjel-nappal: nagy változás jön a bankolásban

Publikálás dátuma
2020.02.05. 14:49

Fotó: Shutterstock
Egy hónapon belül elindul az azonnali fizetési rendszer, ami nemcsak felgyorsítja az utalásokat, de bankszámlaszám helyett elég lesz akár egy mobilszámot is megadni.
Március 2-án elindul a hazai pénzforgalmi rendszer történetében mérföldkőnek számító azonnali fizetés, ami több ponton is megváltoztatja az eddigi bankolást. Az ügyfelek számára ezek közül az egyik leginkább érzékelhető változás az lesz, hogy a belföldi forintutalások 5 másodpercen belül megjelennek majd a célszámlán, és erről az utaló fél is visszaigazolást kap. Mindez nem csak munkaidőben lesz így, hanem a nap 24 órájában, hétvégén és ünnepnapokon is, feltéve, ha 10 millió forint alatti összegről van szó. Az efölötti összegeket a régi metódus szerint vezetik át a bankok, vagyis ez esetben például hétvégén nem érkezik meg célszámlára a pénz. Az ügyfelek persze a 10 millió feletti összeget részletekben is utalhatják, így ebben az esetben is tudnak élni az azonnali fizetési rendszer előnyeivel. Az 5 másodpercen belüli jóváírást minden banknak biztosítania kell március 2-ától, mint ahogyan azt is, hogy az ügyfelek úgynevezett másodlagos azonosítót regisztráljanak a bankszámlájukhoz, és annak segítségével utaljanak – mondta el egy háttérbeszélgetésen Schreiber Réka, az Erste Bank központi operáció vezetője. A másodlagos azonosító lehet e-mail cím vagy mobiltelefonszám, amelyet a számlavezető banknál regisztráltatni kell (az ügyfél hiába adott meg korábban ilyen elérhetőségeket a banknak, kifejezetten regisztrálni kell az adott számlához az azonosítót, mivel egy másodlagos azonosítóhoz csak egy bankszámla tartozhat). Ha ezt megteszi az ügyfél, akkor a bankszámlaszám helyett elég csak a mobilszámát megadnia annak, akitől utalást vár. A bankszámlaszámokat ugyanis sokkal bonyolultabb megjegyezni, míg saját e-mail címét és telefonszámát jó eséllyel mindenki fejben tartja. A másodlagos azonosító jól jöhet, ha például egy baráti társaság egy éttermi számla kifizetésén osztozik: egyikük rendezi a végösszeget, a többiek pedig neki utalják el azonnal a rájuk eső részt. Egy nagyobb társaság esetében mindezt tovább egyszerűsítheti az azonnali fizetési rendszer egy másik újdonsága, a fizetési kérelem. Ezt annak lehet elküldeni, akitől a pénzt meg szeretnénk kapni, ha pedig a másik fél azt elfogadja egy gombnyomással, akkor máris beérkezik a pénz a számlára. A jövőben ily módon a közműcégek is beszedhetik a különböző szolgáltatások díjait, de akár a mesteremberek is kérhetik így az elvégzett munkájuk árát az ügyfeleiktől. Ez azonban még inkább a jövő zenéje, a fizetési kérelem lehetőségének biztosítása ugyanis nem kötelező eleme az azonnali fizetési rendszernek. Mint Bek-Balla László, az Erste digitális csatornák és contact center igazgatóság vezetője megjegyezte: a bankok készültsége e téren eltérő, hiszen a pénzintézetek most főként a rendszer stabilitására fordították energiáikat, illetve a másodlagos azonosító és az 5 másodperces átvezetési idő van most előtérben. Az Ersténél egyébként lesz lehetőség a fizetési kérelmek indítására: még tesztelik annak rendszerét, de a lehető legrövidebb időn belül szeretnék bevezetni. Az azonnali fizetési rendszer lehetőséget nyújtana az úgynevezett QR-kódok széleskörűbb használatára is. Bek-Balla László szerint ez egy igazán „készpénzgyilkos” eszköz lehetne. A kiskereskedők vagy a piaci árusok ugyanis gyakran hivatkoznak arra, hogy nem éri meg nekik kiépíteni az elektronikus fizetéshez szükséges rendszert. A kereskedő bankszámlájához tartozó QR-kódot azonban ki lehetne nyomtatni, az ügyfelek pedig azt leolvasva azonnali utalással kiegyenlíthetnék a vásárlás összegét. Ez egy teljesen ingyenes lehetőség lenne egy kereskedő számára, hogy lehetővé tegye vásárlóinak az elektronikus fizetést. Ahhoz persze, hogy az ilyen típusú vásárlások gördülékenyen menjenek, még rengeteg banki fejlesztésre is szükség van. A szürkegazdaságban mozgó cégeknek pedig nem is igazán érdekük az elektronikus fizetési megoldások bevezetése, hiszen azokon keresztül sokkal jobban nyomon követhető a pénzmozgás és így az adófizetési kötelezettség is. A Magyar Bankszövetség ezért is javasolta nemrégiben, hogy egy bizonyos árbevétel felett kötelező legyen a cégeknek biztosítaniuk ügyfeleik számára az elektronikus fizetés lehetőségét.  

Nem lesz drágább az utalás

Az azonnali fizetési rendszer a magyar bankszektor valaha volt legnagyobb egyszeri beruházása, a hozzá kapcsolódó fejlesztésekre a pénzintézetek 30-40 milliárd forintot költöttek, az Erste is több milliárd forintot szánt rá. Az utalások díja ennek ellenére nem emelkedik majd. 

Szerző
Frissítve: 2020.02.05. 15:09