EPP;

Saját „7-es cikkelye” lehet a Néppártnak, Orbán örömére

Az EPP „demokrácia-követelményrendszerének” felállítása annyiban kedvezne Orbán Viktornak, hogy a Fidesz mellett más tagpártok ellen is vizsgálat indulhatna.

Saját jogállamiság-védő mechanizmust alkothatnak tagpártjaik számára az Európai Néppártban (EPP), ez lehet egy kompromisszumos megoldás a Fidesz maradása érdekében – értesült a Népszava német forrásból. Információink szerint az ötlet lényege az lenne, hogy az EPP kidolgoz egy olyan „demokrácia-követelményrendszert”, amit aztán minden tagpártra egységesen alkalmaznának, különös tekintettel, ha az adott szervezet éppen kormányon van.

A procedúra hasonlítana ahhoz a 7. cikkelyes eljáráshoz, amelyet az Európai Parlament indított a magyar kormány ellen a jogállami normák megsértésének veszélye miatt. Részletek még nem ismertek, így az sem tisztázott, hogy az Európai Néppárt mely testülete végezné ezeket a saját „jogállami vizsgálatokat”, bár, ha valóban kidolgoznak egy ilyet, akkor minden bizonnyal a választmány lesz az. Ez a testület dönthet egyébként majd a Fidesz tagságáról is.

Ez a terv összefüggésben, átfedésben lehet a Welt am Sonntag információjával, amely szerint a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – azért, hogy a jelenleg felfüggesztett Fidesz EPP tagságát megmentő kompromisszum szülessen – „viselkedési etikai kódex” kidolgozását kezdeményezte a tagpártok számára. Részletek még itt sem ismertek.

Egy ilyen megoldás sok szempontból kedvezhet Orbán Viktornak. Az Európai Néppártnak jócskán vannak tagjai olyan EU-n kívüli országokból, ahol rendszeresen felmerül, hogy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, az igazságszolgáltatást és a sajtó szabadságát. Márpedig egy mindenkire egyformán érvényes „mechanizmus” vagy „etikai kódex” esetében a Fidesz könnyen mondhatná: mások tagságát is vonják vizsgálat alá. Szerbiában, Montenegróban vagy éppen Bosznia-Hercegovinában a csatlakozási folyamat részeként rendszeresek az uniós vizsgálatok és bírálatok a jogállamiság épségét firtató ügyekben, miközben mindhárom országban kormányon vannak EPP-tagpártok. Nem véletlen, hogy a magyar kormány támogatja azt a német-belga közös kezdeményezést, ami az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanács illetékességébe helyezné a jövőben az egyes tagállamok jogállamisága helyzetének vizsgálatát. A terv kritikusai szerint ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ha volnának is problémás ügyek, az Európai Tanács tagjai maximum „elbeszélgetnének” azokról, de komoly szankcióktól senkinek nem kellene tartania. Többek között azért nem, mert valószínűleg minden kormányfő fejében az járna, hogy „ma neked, holnap nekem”.

Egy saját jogállami mechanizmus az európai gyűjtőpártok közötti politikai csatározásban is jól jöhetne az EPP-nek. Így ugyanis hirdethetnék: ők annyira figyelnek a jogállamiságra, hogy készek akár saját portájukon is rendet tenni, tagpártjaikat megregulázni. Nem véletlen, hogy az európai jobboldal – éppen a Fidesz ügyei kapcsán – rendre felhozza: bezzeg az Európai Szocialisták Pártja nem lép fel Málta munkáspárti kormányával szemben a miniszteri szintig jutó korrupciós ügyek és Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságírónő meggyilkolása miatt. Az EPP legutóbb tavaly december 9.-én adott ki ezzel kapcsolatban egy dörgedelmes közleményt.

A már idézett Welt am Sonntag szerint Orbán Viktor február 10-én eleve azért tárgyal Berlinben Angela Merkel kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a CDU főtitkárával, hogy a maradás lehetőségeiről-feltételeiről tárgyaljon. A német lap értesülései alátámasztani látszik lapunk korábban közölt információit is, miszerint Orbán és Merkel többek között gazdasági kérdéseket is megvitat majd. Mivel ezen a területen hagyományosan problémamentes a viszony, a téma napirendre tűzése azt is jelezheti: a szervezők pozitívan kommunikálható ügyeket is fontosnak tartottak a napirendre venni.