Ukrajna a kárpátaljaiakkal sem kivételez

Szijjártó Péter javaslatokkal érkezett Kijevbe, de az ukrán kormány nem akarja megváltoztatni a vitatott oktatási törvényt, vagy őshonosnak elismerni a magyar kisebbséget.

Az ukrán parlament csütörtökön a földreform helyenként dulakodással tarkított vitája közben is talált időt rá, hogy visszautasítsa azt a határozati javaslatot, amely a január közepén megszavazott oktatási törvény visszavonását kezdeményezte: mindössze 58-an szavaztak mellette. Razumkov házelnök most már átküldheti a jogszabályt aláírásra Zelenszkij elnöknek.

A törvényt, amely részletesen szabályozza az ukrajnai általános középfokú oktatást, súlyos jogfosztásként kénytelenek megélni mindazok, akiknek a többnemzetiségű országban nem az egyedüliként törvényesített államnyelv, az ukrán az anyanyelvük. Őket a jogszabály három csoportra osztja: az elsőbe az úgynevezett őshonos népek tartoznak, akik anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat, de nekik is kötelező lesz az államnyelvet is tanulniuk – ide jószerivel csak a krími tatárok tartoznak. A második csoportba sorolták azokat, akiknek az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelve az anyanyelvük, mint például a magyar kisdiákoknak: ők az első négy osztályban minden tárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Ötödiktől fölfelé azonban az óraszám húsz százalékában már ukránul folyik majd a tanítás, kilencedikre ez a szám hatvan százalékra nő. A mieinken kívül a lengyeleket, románokat és bolgárokat érinti ez a törvényhely. Még súlyosabb a helyzet a harmadik csoportba sorolt orosz és belorusz anyanyelvűek esetében: nekik az ötödik osztálytól végig nyolcvan százalék a norma.

Mindez a 2017-ben elfogadott, az ukrajnai oktatást általánosságban szabályozó kerettörvényből következik. A korábbi törvényi szabályozás alapján a kezdetektől az egyetemig bezárólag folyhatott anyanyelvű oktatás. Erre ezután már csak a magániskolákban lesz lehetőség, tegyük hozzá gyorsan: igen korlátozott lehetőség. A beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjének a Válasz Online munkatársával folytatott beszélgetéséből ugyanis kiderül, hogy a mintegy száz, magyarul is oktató iskolából mindössze öt olyan intézmény van, amely az ukrán jogrendszer alapján magánintézménynek számít: háromnak református, egynek-egynek a római és a görögkatolikus egyház a fönntartója. Csernicskó István professzor továbbá emlékeztetett rá, hogy ezzel az ukrán jogalkotó valójában csak saját nemzetközi kötelezettségvállalásának tesz eleget, hiszen az Európa Tanácsba való fölvételekor tudomásul vette és saját jogrendszerébe vonta egyebek közt azt is, hogy bármely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van rá, hogy saját magánoktatási és -képzési intézményt hozzon létre. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága is kiemelte ezt az ukrán kerettörvény véleményezésekor.

Az ukrán oktatási törvényből a magyar kisebbség számára (is) fakadó hátrányos következmények enyhítésére mostantól elsősorban kétoldalú tárgyalásokon adódik lehetőség. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Kijevben két javaslatot is előterjesztett: adják meg a kárpátaljai magyaroknak is az őshonos nép státusát, illetve ne azzal növeljék az ukrán nyelv részesedését az oktatásban, hogy fokozatosan egyre nagyobb terjedelemben oktatnak egyes tantárgyakat ukránul, inkább gyarapítsák az ukránnyelv-órák számát. Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter szerint egyik javaslat sem elfogadható. Egyrészt az ukrán törvények szerint őshonos népnek csak az tekinthető, amelynek Ukrajnán kívül nincs önálló állama, a magyar kisebbség ennek a követelménynek nem felel meg, ami pedig az ukránnyelv-órák számának növelését illeti, azzal nagyban nőne a tanulók terhelése, és ez nem áll szándékukban.

Ukrán részről most arra hivatkoznak, hogy a törvény elfogadásával eleget tettek a Velencei Bizottság feltételeinek. Az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálatának közleménye szerint Szijjártó Péter és Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok valamennyi, napirenden levő témáját, köztük az oktatási törvényt és a nemzeti kisebbség kérdését is megvitatta. A közlemény kiemeli, hogy Szijjártó Péter kifejezte Magyarország érdekeltségét a kétoldalú kapcsolatok javításában és a gazdasági együttműködés aktivizálásában. Vadim Prisztajko szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait, ezért arra számít, hogy Magyarország a továbbiakban nem akadályozza az ukrán–NATO-párbeszédet.

Szijjártó Péter a Facebookon arról írt, hogy az ukrán oktatási miniszter tanúk előtt ígérte meg neki: találkozik a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetőivel, és egyeztet velük a magyar javaslatokról. „Remélem, tartja a szavát. A jó viszonyhoz való visszatérés tehát továbbra sem rajtunk múlik.”