Előfizetés

Megingott Merkel helyzete

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.11. 08:30

Fotó: Gregor Fischer / AFP
Vezéráldozatot követelt a múlt heti türingiai válság: Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, nem kíván kancellárjelölt lenni, és hamarosan le is mond a kereszténydemokraták elnöki tisztségéről.
Tegnap délelőtt robbant a politikai bomba. Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, nem kíván Angela Merkel örökébe lépni, azaz nem lesz német kancellár a nagykoalíció 2021-ben lejáró mandátuma után sem és hamarosan távozik a CDU éléről. Az egykori saar-vidéki miniszterelnök indoklásában kifejtette, tisztázatlan a CDU elnöksége egy részének a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) tömörüléshez, illetve a Balpárthoz fűződő viszonya. Mint fogalmazott, ő ellenzi az együttműködést mindkét párttal. Ezzel egyértelműen a türingiai válságra utalt, hiszen múlt héten a tartományi parlamentben a CDU képviselői együtt voksoltak az AfD-vel és az FDP-vel arra, hogy a szabaddemokrata Thomas Kemmerich legyen a tartomány miniszterelnöke. Ez hatalmas botrányt idézett elő Németországban. Kemmerich hétvégén bejelentette ugyan lemondását, de még nem körvonalazódik, hogy előrehozott választást írnak-e ki, vagy új kormány türingiai kormány alakul az eddigi miniszterelnök, a balpárti Bodo Ramelow vezetésével. Mivel a Balpártnak, az SPD-nek és a Zöldeknek nincs meg az abszolút többsége, ezért az eddigi miniszterelnök,, Ramelow csak akkor tudna stabilan kormányozni, ha a CDU is besegít neki. Csakhogy a kereszténydemokratáknál sokan hallani sem akarnak a Balpárttal való együttműködésről, sőt, több keletnémet CDU-s politikus nem tartaná ördögtől valónak az AfD-vel való együttműködést. Kramp-Karrenbauer tehát a türingiai válsággal indokolta távozását, s nem is kérdés, hogy a kiváltó ok ez volt. Ám a kereszténydemokrata párt élén eddig eltöltött 14 hónapban sok öröme nem lehetett. Kezdetben több gesztust tett a CDU jobbszárnyának, amit épp az a mérsékelt csoport vett rossz néven, amely a pártelnöki székbe segítette őt. Akadtak meggondolatlan kijelentései is. Például amikor megválasztásának idején azt közölte, hogy nem akar tárcát magának, mert a pártvezetés egy embert kíván. Aztán telt múlt az idő, egyre csökkent a népszerűsége, e folyamatot azonban úgy akarta megoldani, hogy tavaly áprilisban elvállalta a hadügyi tárcát, miután az addigi védelmi minisztert, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének választották meg. (A hadügyi tárcáról nem mond le Kramp-Karrenbauer, Merkel továbbra is a csapatában szeretné látni.) Kramp-Karrenbauer tegnapi lemondásakor azt is megemlítette, nem lehet szétválasztani a CDU elnökségét a kancellári tisztségtől. Ebben sok igazság rejlik. Eleve rendkívül nehéz lehet Angela Merkel örökébe lépni, hiszen nem egyszerű német kancellár, hanem Európa első számú és megkérdőjelezhetetlen vezetője. A CDU elnöke mindig csak másodhegedűs volt Merkel mögött. Ennek is szerepe volt ebben, hogy a múlt heti türingiai válság egyértelműen azt mutatta meg: nincs tekintélye a keletnémet tagszervezetek körében. Több kereszténydemokrata keletnémet politikus nem talált kivetnivalót abban, hogy múlt szerdán a szabaddemokrata Kemmerichet a szélsőjobboldali AfD és a CDU támogatásával választották meg tartományi kormányfőnek. Ez pedig arra utal, hogy a CDU-nál egyre erősebbekké válnak azok a hangok, amelyek szerint a párt túl centrista politikát folytat, így elengedhetetlen egy „jobbra át”. Ez azonban valóságos öngyilkossággal érne fel. Amikor például Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) volt elnöke radikális, szélsőséges kijelentéseket tett a menekültválság kapcsán, és keményen bírálta Merkel bevándorláspolitikáját, zuhanni kezdett pártja közkedveltségi mutatója. Kramp-Karrenbauer népszerűsége is azért esett már a kezdet kezdetén, mert gesztusokat tett a jobbszárnynak. Tény azonban az is, hogy a pártelnöknek kezdettől fogva rendkívül nehéz dolga volt, mert nem számíthatott a CDU erős embereire. A 2018-as pártelnökválasztás után ugyan elásták a csatabárdot Frierdrich Merz-cel, akit hajszállal szorított a második helyre, utóbbi azonban – jó ismerői szerint is – folyamatosan arra törekedett, hogy megkaparintsa a kancellári széket. Merz Kramp-Karrenbauert nem bírálta ugyan, Merkelt azonan annál inkább, ami szintén arra utal, hogy ambícióit nem adta fel. A CDU elnökhelyettesére, Armin Laschetre sem számíthatott, aki a háttérben keverte a kártyákat és keltette a hangulatot a kereszténydemokraták első embere ellen. Markus Söderrel, a testvérpárt, a CSU elnökével is különös volt a viszonya. Bár azt hangoztatták, nem viszik a közvélemény elé az uniópártok esetleges vitáit, amint ez Seehofer CSU-elnöksége alatt történt, mégis volt kettejük között némi rivalizálás amiatt, mert Söder alaposan elgondolkodna egy esetleges kancellárjelöltségen. Sokakat megdöbbentett, hogy idén, év elején Söder a kormány átalakítását követelte, amire Merkel határozott elutasítással válaszolt. Mint a Süddeutsche Zeitung megjegyzi, érdekes az, hogy Kramp-Karrenbauer egyik legnagyobb korábbi ellenfele, a CDU elnökségéért 2018-ban szintén induló Jens Spahn a többiekkel szemben beállt a sorba és Kramp-Karrenbauer szekerét tolta. Spahn, aki korábban a CDU jobbszárnyának radikális szószólója volt, mérsékelt politikus lett, s ez népszerűségének is igen jót tett. Kramp-Karrenbauer ugyan csak az év második felében távozik a CDU éléről, a nagykoalíció munkáját azonban aligha segíti, hogy a kereszténydemokratáknál ismét megkezdődik a helyezkedés a pártelnöki, egyúttal a kancellári tisztségért. Sokadszorra merül fel a kérdés, mi lesz a nagykoalícióval? Marad-e a helyén Angela Merkel a 2021-es választásig? Mennyire gyengíti meg a kancellár pozícióját az, hogy kudarcot vallott az az általa felállított szisztéma, amely szerint szétválasztható a kancellári tisztség a pártelnökségtől? Minden attól függ, kit választanak meg a következő CDU elnöknek. Ha Friedrich Merzre esne a választás, akkor meg lennének számlálva Merkel, illetve nagykoalíciójának napjai. A kancellár rendre rendkívül élesen állt ki az AfD-vel való mindenfajta együttműködés ellen. Akadnak azonban a pártban olyan vélemények, amelyek szerint ő tehet az Alternatíva felemelkedéséről amiatt, mert túlságosan szociáldemokrata politikát folytatott. Mindenesetre a Süddeutsche Zeitung úgy véli, Kramp-Karrenbauer távozásával Merkel 2021 végéig tartó kancellári megbízatása is valószínűtlenebbé vált. Ez a bizonytalanság igen rossz hír Európának, egy sor uniós projekt várólistára kerülhet.

Így látták ők

Volker Rühe (CDU): Ismét egy személynek kell betöltenie a kancellári és a CDU elnöki tisztségét.  Otto Wulff (CDU, a Szenior Unió elnöke): Nem lett volna szabad múlt szerdán a CDU-nak együtt szavaznia az AfD-vel. Nem fordulhatott volna elő az, hogy a türingiai szárny az egész pártot megrendítse. Paul Ziemiak (a CDU főtitkára): Egységesnek kell maradnia a kereszténydemokrata pártnak, amely nem fordulhat akár jobbra, akár balra. Friedrich Merz (CDU, egykori frakcióvezető): a helyzet bölcs értékelésére van szükség, s nem elhamarkodott beszédre. Hubertus Heil (az SPD alelnöke): Elismerés Kramp-Karrenbauernek a döntésért. Nem szabad megengedni azt, hogy a koalíció munkáját belső pártcsatározások határozzák meg. Thomas Oppermann (SPD, a Bundestag alelnöke): Kramp-Karrenbauer megőrizhette volna a hidegvérét és a CSU elnökét, Markus Södert javasolhatta volna kancellárjelöltnek. Most Armin Lascheten a sor, ha nem törekszik a kancellári tisztségre, papírtigris marad. Bodo Ramelow (Balpárt, volt türingiai miniszterelnök): nem szabad engedi azt, hogy hónapokig cselekvésképtelen legyen Németország. Katrin Göring-Eckardt (a Zöldek frakcióvezetője): A CDU remélhetőleg megmutatja, hogy politikáját nem befolyásolja az AfD.

Már mozgolódnak az utódjelöltek

Annegret Kramp-Karrenbauer esetleges utódaként egyelőre két politikus neve kerül szóba. Friedrich Merzé és Armin Lascheté. Merz viszonya meglehetősen hűvös Angela Merkellel, hiszen 2002-ben épp a jelenlegi kancellár nyomására kellett lemondania a CDU frakcióvezetői tisztségéről. Talán némi revansvágy is volt benne, amikor 2018-ban úgy döntött, megpályázza a kereszténydemokraták elnöki tisztségét. Némiképp váratlan volt a bejelentése, mert 2009-ben visszavonult a politikától. Merzre egyfajta Messiásként tekint elsősorban a CDU konzervatív, üzletbarát szárnya, illetve mindazok, akik már alig várják, hogy Angela Merkel végre nyugdíjba vonuljon. Merz nem egyszer kifejtette, az Európai Unió és a NATO nagy híve. Armin Laschet afféle szürke eminenciás a CDU-nál. 2017 júniusa óta a befolyásos tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, egyúttal a kereszténydemokraták alelnöke. Szövetségi posztra ugyan nem pályázott, de hírek szerint egyre inkább kacérkodik a Berlinbe költözés gondolatával. Az uniós együttműködés elmélyítésének híve, elsősorban a terrorellenes, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az energiapolitika terén. Úgy véli, az Európai Bizottság elnökét közvetlenül kellene megválasztani. Merznél jóval liberálisabb, 2016-ban például hevesen ellenezte a burka tilalmát.
Spahn, Laschet és Merz
Fotó: FEDERICO GAMBARINI / AFP

Sokáig tagadták, de most elismerték: 109 amerikai katona sérült meg az iráni légicsapásokban

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.11. 06:41

Fotó: - / AFP/ Iraqi Military
Trump még Davosban is azt mondta, halott róla, hogy néhány katonának fája a feje.
Százkilenc amerikai katona szenvedett könnyebb agysérülést a januári iráni támadásban Irakban - jelentette be hétfőn kiadott közleményében a Pentagon. A sérültek közül 76 katona már vissza is tért a szolgálatba. Az iráni Forradalmi Gárda elitalakulata 2020. január 8-án hajtott végre rakétatámadást két olyan iraki katonai támaszpont ellen, ahol amerikai katonák is tartózkodtak. Ez megtorlás volt Kászim Szulejmáni tábornok haláláláért. A Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát dróntámadással likvidálták az amerikaiak. Washingtoni illetékesek akkor azt állították, hogy amerikai katonák nem sebesültek meg, és hasonlóképpen nyilatkozott Donald Trump amerikai elnök is, aki azt állította, hogy Washington éppen ezért nem indít megtorló akciót Teherán ellen. Január közepén jelentek meg az első hírek arról, hogy mégis voltak sérültek amerikai katonák között, de az első információk csak "agyrázkódásról" szóltak. Donald Trumpot a davosi Világgazdasági Fórumon is megkérdezték erről, ám az elnök annyit mondott: hallott róla, hogy néhány katona "fejfájástól szenved", de szerencsére nincs komolyabb bajuk. Január végén az amerikai védelmi minisztériumban tartott sajtókonferencián Mark Esper miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője már azt mondta, hogy 34 katonát ápolnak traumás agysérüléssel. Ez általában súlyos agykárosodást jelent, de Esper és Milley hangsúlyozta, hogy "enyhe sérülésről" van szó, amelynek alig volt tünete, ezért nem diagnosztizálták azonnal. A tárca szóvivője akkor azt mondta, hogy 16 katonát Irakban, kilencet Németországban, egyet Kuvaitban ápolnak, nyolc sérültet pedig hazaszállítottak az Egyesült Államokba. Ezt követően jelentette be hétfői közleményében a Pentagon, hogy összesen 109 katonánál állapítottak meg könnyebb agysérülést. A tárca nem kívánt további kommentárt fűzni az információhoz. A Pentagon adatai szerint 2000 óta mintegy 408 ezer katonánál állapítottak meg traumás agysérülést (TBI). Ez az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ szakemberei szerint "az agy normális funkcióinak elakadását jelenti", oka leggyakrabban a fejet ért ütés, erős rázkódás vagy légnyomás.

Ezer fölött a koronavírus áldozatainak száma

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.11. 06:23

Fotó: Xiong Qi / Xinhua News Agency
Egyetlen nap alatt száznál többen haltak meg.
Ezer fölé emelkedett a koronavírus okozta betegség halálos áldozatainak száma Kínában - közölte kedden a Nemzeti Egészségügyi Bizottság. Tájékoztatása szerint hétfőn 108 újabb haláleset történt az országban, és ezzel a halottak száma 1016-ra nőtt. Egy nappal előtte, vasárnap 97-en haltak bele a kórba. A fertőzöttek száma egy nap leforgása alatt 2478-al emelkedett, összesen 42 638 fertőzöttről tudnak már a hatóságok, és 3996-an gyógyultak meg. A halottak és a fertőzöttek zöme továbbra is az ország középső részén fekvő Hupej tartományból való, ahonnan elindult a járvány. Hupejben hétfőn a nap végére 103 haláleset és 2097 fertőzés történt. A halottak száma ezzel ott 974-re emelkedett. A kínai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) közölte, hogy elkezdték egereken tesztelni a koronavírus ellen kifejlesztett, mRna kódjelű oltást. Hangsúlyozták, hogy ez csak az első lépés a szer hatásainak vizsgálatában: a későbbiekben nagyobb állatokon, így majmokon is kipróbálják a vakcinát, hogy majd biztonsággal tudják tesztelni embereken is, amennyiben hatékonynak bizonyul. A világon számos kutatóintézet és gyógyszeripari vállalat keresi a vírus ellenszerét, Kínán kívül ugyanis 24 országban jelent meg az újfajta koronavírus. A japán hatóságok kedden bejelentettek, hogy evakuálni akarják a Tokió mellett Jokohama partjainál veszteglő, karantén alá helyezett Diamond Princess üdülőhajó fedélzetén lévő idős utasokat, mert leginkább rájuk jelent veszélyt a kór. Sokan közülük stresszes állapotba kerültek a karantén okozta bezártság miatt. A hajó utasainak közel 80 százaléka hatvan évnél idősebb, 215-en már túl vannak a nyolcvanon, 11-en pedig 90 évesnél is idősebbek. Az óceánjáró fedélzetén 2666 utas és 1045 fős legénység tartózkodik, összesen 56 országból, és mindnyájuknak két hétig a kabinjaikban kell maradniuk. A fertőzöttek száma helyi idő szerint keddre 65-tel, 135-ra nőtt. A Hongkongból érkezett Diamond Princess üdülőhajót Tokiótól délre, a jokohamai kikötő közelében horgonyozták le, miután kiderült, hogy a korábban Hongkongban kiszállt utasok egyike megfertőződött a vírussal.