A TASZ megpróbálja kiperelni Brüsszeltől az Elios-jelentést, hogy megtudjuk végre, mit írtak Tiborczékról

Sem a kormány, sem az Európai Bizottság nem akarja nyilvánosságra hozni, pedig a TASZ szerint a magyar állampolgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy megismerjék az adófizetők pénzéből megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatos visszaéléseket.

Nem adja ki az Európai Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az általa képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot - közölte a TASZ. A mai napig nem nyilvános Tiborcz István miniszterelnöki vej egykori tulajdonában álló Elios Nyrt. által megvalósított közvilágítási projektek vizsgálati jelentése.

A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, a kormány pedig inkább úgy döntött, hogy kiveszi a projektek számláit az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból, vagyis nem kéri annak EU-s finanszírozását, így a beruházás teljes egészében a magyar adófizetők pénzén valósult meg. Ezzel a magyar kormány azt érte el, hogy az EU ne foglalkozzon többé az Elios-üggyel, miközben az OLAF a nyilvánosságra került részadatok szerint több súlyos szabálytalanságot tárt fel, amelyek kapcsán fölmerült a bűncselekmények gyanúja is.

Az Eleven Gyál nevű civil szervezet mégis szeretett volna hozzáférni az OLAF-jelentéshez, mert a városukat is érintő beruházás óta a közvilágítás minősége sokat romlott, az utcák jóval sötétebbek lettek. Az Eleven Gyál az Európai Bizottságtól, az OLAF-ot felügyelő szervtől kérte a jelentés kiadását. Kérésüket arra hivatkozva tagadták meg, hogy az OLAF jelentéseit kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, akik utána maguk dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e azokat. Ám a magyar kormány a nagy botrányt okozó korrupciógyanús ügyben szinte semmiről sem tájékoztatja a nyilvánosságot, és a megfelelő büntetőeljárások sem indultak meg.

A TASZ szerint a magyar állampolgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy megismerjék az adófizetők pénzéből megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatos visszaéléseket. Ezen felül az Európai Unió összes polgárának és szervének nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy az OLAF által feltárt visszásságokat valódi, érdemi vizsgálat kövesse az adott tagállamban. A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait. A TASZ szerint azonban sérti az Eleven Gyál információszabadsághoz való jogát az OLAF-jelentések eltitkolása, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával – ezért a két civil szervezet az EU Bíróságán perelte be az Európai Bizottságot.