Szerdán még marad a viharos szél, de hamarosan kicsit jobbra fordul az időjárás

Publikálás dátuma
2020.02.12. 07:31
Teherautó halad el egy szélzsák mellett a nagy erejű szélben az M60-as autópályán, Belvárdgyula közelében 2020. február 10-én
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Több megyében is elsőfokú figyelmeztetések vannak érvényben.
Már csak egy szeles napot kell kibírni, de az eddigiekhez képest az sem lesz vészes – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Reggel, délelőtt többnyire derült vagy gyengén felhős, napos idő várható, majd a déli óráktól megnövekszik a felhőzet, és elszórtan záporeső is kialakul, az Északi-középhegységben hózápor, délnyugaton egy-egy zivatar is előfordulhat. Az északnyugati, nyugati szelet sokfelé erős, az ország északi felének egy részén viharos lökések kísérik. A szél miatt Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Baranya és Nógrád megyében zivatarok miatt figyelmeztetnek. 
A hőmérséklet szerda délután 6 és 11 fok között alakul, késő estére 0 és +6 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban is gyakran változó felhőzetre, valamint csapadékra számíthatunk, de a viharok egy ideig most elkerülnek.
Szerző

Abszurd fejlemény a Hyperjet-ügyben

Publikálás dátuma
2020.02.12. 07:30

Fotó: A HYPERJET.HU FACEBOOK-OLDALA
A rendőrség mindent rendben talált annál a szupermotorcsónaknál, amely az innovációs tárca szerint nem rendelkezett az összes engedéllyel.
„A személyszállító kishajó üzemeltetője a Balatonra vonatkozó üzemeltetési engedélyt mostanáig nem kért és nem kapott” – írta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára még tavaly novemberben. „A Balatoni Vízi-rendészeti Rendőrkapitányság a hajót többször ellenőrizte, amelyek során szabálysértést nem észlelt” – írta az idén január végén Pintér Sándor belügyminiszter. Az ITM és a belügy is ugyanarról a hajóról fogalmazta meg álláspontját, vagyis, ami egyikük szerint jogszerűtlen, az a másikuk véleménye alapján előírásszerű. A Hyperjet-ügy még a múlt nyáron robbant ki. A tavalyi főszezonban megjelent a Balatonon a 24 személyes, Hyperjet nevű, látványos száguldásra, hirtelen manőverekre, helyben fordulásra, és akár 90 kilométeres tempóra képes, 880 lóerős, több tonnás, vízsugárhajtású hajó. Bár turisztikai szakemberek szerint szükség van újfajta attrakciókra a tavon, az önkormányzatok, a vitorlázók és a nyaralók egy része szerint a Hyperjet természeti károkat okoz, zajos és balesetveszélyes. Többen kifogásolták, hogy bár a motorcsónakokat és más belső égésű motorral hajtott kishajókat már több, mint harminc éve kitiltották a tóról, a Hyperjetet – amelynek tulajdonosa 1999 óta rendelkezik engedéllyel közforgalmú személyszállításra – mégis működtethették a nyáron.
A kétségek miatt Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője a hajózásért is felelős Információs és Technológiai Minisztériumhoz fordult, hogy a motorcsónakot üzemeltető vállalkozó engedélyeiről tájékozódjon. A tárca többször is határozottan állította: a vállalkozó nem kérte ki a Balatonra szóló üzemeltetési engedélyt az illetékes fővárosi kormányhivataltól. Mindezek után lepett meg mindenkit válaszával Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint a hajót többször ellenőrizte a nyáron rendőrség, és mindent rendben talált. Ez azért is különös, mert Vadai Ágnes egy újabb kérdésére Schanda Tamás államtitkár január végén azt írta, hogy rendőrségi feladat is „az engedély nélkül üzemeltetett járművek kiszűrése.” Megkerestük a két minisztériumot, hogy megtudjuk, mivel magyarázzák a tárcák közötti jogértelmezés-különbséget. A Belügyminisztérium nem válaszolt, csak azt közölte, hogy – illetékesség hiánya miatt – továbbküldte kérdéseinket az ITM-hez. Az innovációs tárca a minisztériumok közötti „jogértelmezési vitáról” nem nyilatkozott, de részletesen indokolta álláspontját. Mint írták, a vízi-közlekedésről szóló törvény alapján a korlátozás alá eső területen – ilyennek minősül a Balaton is – „belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak csak a hajózási hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel közlekedhet.” Ilyen engedélyt pedig nem kért, így nem kapott az üzemeltető, akinek jelezték is a hiányosságot. Másként érvelt lapunknak Koller Tibor, aki egyéni vállalkozóként működteti a Hyperjet-et. – Abban igaza van a tárcának, hogy kishajó és csónak csak a hajózási hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel közlekedhet. Csakhogy a Hyperjet nem kishajó. 24 embert tud szállítani, márpedig a 12 fősnél nagyobb hajókat személyhajónak sorolja be a törvény. Az üzemeltetési engedély feltételeit szabályozó 2003-as kormányrendelet alapján pedig a személyhajó nagyhajónak számít. Így nem volt szükség a minisztérium által említett engedélyre, elegendő volt a közforgalmú személyszállításra vonatkozó hajózási engedély. Vagyis a hajózási hatóság figyelmen kívül hagyta a mentesítésünket, így jogszerűen működtünk tavaly nyáron.
Koller Tibor érveléséről többször is megkérdeztük az ITM-et, de a minisztérium nem válaszolt megkereséseinkre.
A vállalkozó igaza alátámasztására megjegyezte: a Balatoni Hajózási Zrt. ugyan nem hatóság, de kikötő-üzemeltetőként van felhatalmazása, hogy a nála parkoló hajók engedélyét ellenőrizze, ezt velük is megtette, és nem emelt semmiféle kifogást. Arra a kérdésünkre, hogy az idén nyárra megkérik-e mégis a tárca által emlegetett engedélyt, a Hyperjet tulajdonosa úgy reagált: szeretnék elkerülni a további vitákat, így ez is előfordulhat, de meglehet, hatósági állásfoglalást kérnek az ügyben.
Az innovációs minisztérium nem indított vizsgálatot az ügyben, de még decemberben azt közölte: „a hajózási hatóság megteszi a szükséges lépéseket”, ha az idei balatoni hajózási szezont az engedély hiányában kezdi meg az üzemeltető.
Szerző
Témák
Balaton hyperjet

Felújítják a Képviselői Irodaházat

Publikálás dátuma
2020.02.12. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté
Várhatóan még idén kiírják a közbeszerzést a budapesti Jászai Mari téren található Képviselői Irodaház teljes körű belső felújítására – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint a munkák akár már jövőre elkezdődhetnek és nagyjából két évig tartanak majd.
A Fehér házként is ismert épület évtizedek óta nem esett át jelentősebb felújításon – számos helyen még mindig a Kádár-kor jellegzetes fekete műbőr, párnázott ajtajai láthatók, és az irodabútorok nagy része is bőven a 1970-es, 1980-as éveket idézi. Az épületben – amelyet 1950-ben az ÁVH vett birtokba, majd 1957-től a Belügyminisztériumé lett, 1962-től pedig a pártközponté - dolgoznak az országgyűlési képviselők, a frakciók, a parlamenti bizottságok nagyjából fele, valamint a hozzájuk tartozó alkalmazottak is. A zsúfoltság már a felújítás megkezdéséig is enyhülni fog, az országgyűlési bizottságok apparátusa ugyanis elköltözik a Parlament félemeletére. Eddig itt az Országgyűlés Hivatalához tartozók dolgoztak, ők azonban átkerülnek a múlt héten átadott Kossuth téri Szabad György irodaházba. A rendszerváltást követő első parlament elnökéről elnevezett épület helyén 2017-ig az egykori Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a székháza állt. Az eredeti tervek szerint csak a homlokzatot építették volna át, de kiderült, hogy „a tartószerkezet a vártnál rosszabb állapotban van”, így az egészet lebontották és újraépítették a Hültl Dezső 1928-as tervei szerint. A munkálatok összesen - áfa nélkül - 12,9 milliárd forintba kerültek. A kilencezer négyzetméteres alapterületű Szabad György irodaházba az Országgyűlés Hivatalának háromszáz dolgozója költözött-költözik be, az épület földszintjén pedig hamarosan megnyílhat egy étterem és kávézó is. Az épületet egy alagút köti össze a Parlamenttel. A Népszavának egyébként több parlamenti képviselő is azt mondta: korábban úgy tudták, hogy ők költözhetnek majd a Szabad György Irodaházba. Az Országgyűlés sajtóirodája megkeresésünkre azt közölte, ilyen terv sosem létezett, és ugyanezt erősítette meg lapunknak a Parlament egyik alelnöke is. A félreértést az táplálhatta, hogy korábban a hivatalos parlamenti közlésekben is következetesen „képviselői irodaháznak” nevezték az épületet. Jelenleg egyébként a Parlament félemeletén is több átalakítás zajlik. Mint ismert, ide száműzték a sajtószobát is, miután az újságírók mozgásszabadságát drasztikusan korlátozták az épületben. A közeli Balassi Bálint utcában álló Tisza Lajos Irodaházban kapott új helyet az Országgyűlési Őrség is. (Mint korábban lapunk megírta, a Parlament épületében elég áldatlan állapotok uralkodtak, nem volt például zuhanyzó és megfelelő öltöző a nők számára) Itt alakították ki Kövér László házelnöki rezidenciáját is, a beruházás összesen 2,9 milliárd forintba került.