Drámaian csökkent az állszíjas pingvinek száma az Antarktiszon

Publikálás dátuma
2020.02.12. 10:06

Fotó: Laura Grier/robertharding / AFP
Egyes kolóniákhoz már akár 77 százalékkal is kevesebb madár tartozik, mint az 1970-es években.
„Amit láttunk, valóban drámai. A tápláléklánc alapvető építőköveivel történik valami. Kevesebb élelem áll rendelkezésre, ezért a pingvinek idővel egyre kevesebben és kevesebben vannak, a kérdés pedig az, hogy így megy-e tovább” – mondta el Steve Forest biológus, természetvédelmi szakértő, aki a Stony Brook-i Egyetem és a Northwestern Egyetem kutatócsoportjával együtt nemrég tért haza egy, a klímaváltozás antarktiszi hatásait vizsgáló expedícióról. A tudósok a Greenpeace két hajóján, az Esperanzán és az Arctic Sunrise-on utazva január 5. és február 8. között dolgoztak a térségben, ahol kézi eszközökkel és drónokkal mérték fel a károk nagyságát.
A csőre alatt futó vékony fekete csík miatt állszíjasnak nevezett pingvinfaj a Csendes-óceán déli szigeteinek és az Antarktiszi-óceán partjainak lakója, világítórákot eszik. Az Elefánt-szigeten, az állszíjas pingvinek egy fontos élőhelyén nagyjából 60 százalékkal csökkent a számuk az 1971-ben végzett utolsó számlálás óta, így ma már kevesebb mint 53 ezer szülőpár tartozik a kolóniához – állapította meg az expedíció. „Noha sok tényező játszhat szerepet, minden bizonyíték, ami a kezünkben van, arra mutat, hogy a klímaváltozás számlájára írható a populáció csökkenése” – magyarázta Heather Lynch, a Stony Brooks ökologusa és evolócióbiológusa.
A Meteorológiai Világszervezet múlt héten közölte, hogy egy antarktiszi kutatóbázison az eddigi legmagasabb hőmérsékletet, 18,3 Celsius-fokot mértek a feljegyzések kezdete óta.
Szerző

Hazatért az első telelő gólya

Publikálás dátuma
2020.02.11. 15:09
Illusztráció
Fotó: NICOLAS MAETERLINCK / AFP
Suri idén "belehúzott" és a korábbi éveknél két nappal előbb érkezett vissza Vassurányba.
Megérkezett és berepült fészkébe Suri, a vassurányi fehér gólya – írta a madár Facebook-oldala alapján a Sokszínű Vidék. Nagy valószínűséggel ez a madár érkezett haza elsőként a telelésből, mert tavaly és tavalyelőtt is ő tért vissza először. 2018-ban és 2019-ban is február 13-án landolt a Vas megyei településen, idén „belehúzva” két nappal korábban landolt.
Két éve a helyiek attól tartottak, a gólya nem éli túl a februári hideget, ezért minden nap élelmet: halat és csirkét vittek a madárnak. Az érkezését bejelentő poszthoz fűzött kommentekből látszik, az üdvözlések mellett sokan remélik, hogy idén nem veszélyeztetik fagyos napok a madarat.
Szerző
Témák
fehér gólya

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában, mint tavaly ilyenkor

Publikálás dátuma
2020.02.11. 09:22

Fotó: Gustavo Basso/NurPhoto / AFP
284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonas-vidéken az év első hónapjában. A januári érték az elmúlt öt évben nem volt ilyen és várhatóan tovább is fog emelkedni – közölte a brazil űrkutatási hivatal (Inpe).
A fakitermelés az évnek ebben az időszakában általában lelassul, mivel az esős évszak miatt nehezebben érhetők el ezek a területek. Ahelyett azonban, hogy a kitermelés mértéke az elmúlt évekhez hasonló szintre süllyedt volna, továbbra is jelentős maradt – írja a BBC.com.
Az Inpe műholdfelvételek kiértékelésével gyűjt adatokat az erdőirtásról. Ezek segítségével valós időben követi az erdők változását. A számok arról is felvilágosítással szolgálhatnak, hogyan változik az év során - augusztustól júliusig a hivatalos fakitermelés mértéke. 
A 2018-2019-es szezonban az Inpe szerint 9763 négyzetkilométernyi erdőt pusztítottak el. Ez 42 százalékkal volt nagyobb a korábbi adatok alapján jósolt mértéknél. Ennek alapján az amazóniai fakitermelés mértéke 2020-ban tovább fog emelkedni. Az erőteljes növekedés Jair Bolsonaro brazil elnök 2019-es hivatalba lépésével esett egybe. A klímaszkeptikus elnök enyhítette az Amazónia természeti kincseinek kiaknázására vonatkozó szabályozásokat.
Szerző