Előfizetés

Magyar tudós is közreműködik a Nap vizsgálatában

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.12. 11:00

Fotó: HANDOUT / AFP
A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold hétéves projektjében Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora is részt vesz.
A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE közleményében. A tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek.
Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette, ahhoz ugyanis több éves fejlesztésre volt szükség, hogy a berendezések 520 Celsius-fokig bírják a hőséget. A február 10-én fellőtt Solar Orbiter hűtőtartományát végül szendvicsszerűen rétegezett titániumból készítették el, amelyet a SolarBlacknek nevezett, speciális, fekete színű anyaggal vontak be. Az űrjárművek borítását a fényvisszaverés miatt általában fehérre tervezik, de a fehér szín az ultraibolya sugárzás hatására elszürkül, ez pedig jelentősen megváltoztatja a szonda hőtulajdonságait, és hátrányosan befolyásolhatja műszereit. Különleges védőborítása miatt a Solar Orbitert a tudósok már el is nevezték Blackbirdnek, azaz fekete rigónak.
A rendkívüli hőség elviselésére alkalmas borításra azért volt szükség, hogy a Solar Orbiter képes legyen egészen közelről vizsgálni a Napot. A tudósok ugyanis arra kíváncsiak, hogy a Nap hogyan hozza létre és tartja működésben a Naprendszert körülölelő óriási védőbuborékot, a helioszférát, és miért változik ez a buborék időről időre. A Nap aktivitási ciklusának feltárásához a kutatók szerint a Nap sarkvidékei adhatnak kulcsot, a Solar Orbiter pedig az első űrszonda, amelyik erről a rejtélyes régióról képet adhat.
A hétéves misszióra felbocsátott Solar Orbiter előtt valamennyi Napot vizsgáló műhold az ekliptika mentén haladt, vagyis azon a síkon mozgott, amelyen a Föld kering Naprendszerünk központi csillaga körül. Most azonban felülről nézhetnek le a tudósok a Napra, és láthatják a pólusokat is. Ennek azért van jelentősége, mert csak a Nap globális mágneses mezejének kellően pontos modelljével lehet előre jelezni az űridőjárási eseményeket.
A Solar Orbiter mindeddig példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat arról a kapcsolatról, amely a Nap és a helioszféra eseményei között áll fenn. A mérések alapján a tudósok képet kaphatnak arról, mi köze van annak, ami a Nap felszínén történik, ahhoz, amit a Föld közelében megfigyelünk.
Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) csillagászprofesszora a projektben a SPICE Team tagja. A SPICE az a műszer, amely a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának 4. halmazállapotát. A műszer fontos szerepet játszik a napkitörések gócpontjainak, úgynevezett aktív régióinak feltárásában és azok kialakulásának előrejelzésében. Továbbá – a műhold egyedi pályájából adódóan – a SPICE kamera feladata a Nap felszínén kialakuló igen nagyszámú, kollimált mágneses plazmakilövellések fizikai körülményeinek vizsgálata.
A SPICE műszert az angliai Rutherford Appleton Laboratory (RAL) vezetésével nemzetközi konzorcium fejlesztette ki. A műhold február 10-i sikeres fellövését követően a RAL-ban a kutatók ünnepségen tájékoztatták a nyilvánosságot a napműhold küldetéséről. Erdélyi Róbert tudományos előadásában kiemelte: a műhold segít megérteni a Nap pólusaiból rendkívüli sebességekre, akár több ezer kilométer/szekundumra is felgyorsuló anyagáramlást, a napszelet, amely meghatározó faktora űridőjárásunknak.
A kutatók szerint az előzetes eredményekre már májusban lehet számítani, de az adatok teljes körű, tudományos feldolgozása várhatóan 2021 novemberében kezdődik.

Ülőtorna segíthet elkerülni az ülőmunka ártalmait

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.11. 15:15

Fotó: Adrian Weinbrecht/Cultura Creative / AFP
Sokszor a nap nagy részét rossz testtartásban töltjük, ezért munka közben is érdemes sokat mozgolódni.
Az irodai munka akkor sem csak nyolc óra ülést jelent, ha nem túlórázunk, hiszen ülünk, amikor munkába autózunk vagy tömegközlekedünk, de még este is ülve vacsorázunk és tévézünk. A hosszantartó rossz testtartás nemcsak derék-, hát- és gerincproblémát, hanem fejfájást is okozhat, de a sok ülés hatással lehet az emésztésre, az ereinkre és ízületeinkre is.
A sok ülés csökkenti az energiaszintet, ördögi körbe kerülhetünk: fáradékonnyá válunk, kevésbé tudunk koncentrálni. Csökken a mozgás iránti igény is, ezért ülőmunka esetén könnyen hízásnak lehet indulni. A test különböző részein ízületi és izomfájdalom, -feszülés alakulhat ki, a súlyosbodó, időnként akár elviselhetetlen mozgásszervi problémák akár betegállományba, pihenésre kényszeríthetnek.
„Előre helyezett fejtartással”, azaz, ahogy korábban fogalmaztunk: „dinótartásban” görnyedünk a monitor előtt egész nap, pedig így még lélegezni is nehezebb. A fej rossz pozíciója miatt feszessé válnak a nyakizmok, ami fájdalmat okoz a nyak-vállövi területen, hosszútávon pedig váll-, rágóízületi elváltozásokat, fejfájást is okozhat. Ülő helyzetben az álláshoz képest duplán terhelődnek a porckorongok is, ez a porckorongsérv és a különböző gerincbetegségek melegágya. Az ülőmunka a belső szervek és az érrendszer működésére is negatívan hat. Emésztési panaszok; puffadás, székrekedés jelentkezhet és sokszor fordul elő visszér és aranyér is, de bizonyos szívbetegségek és a stroke kialakulásának esélye is megnőhet.

Mit tehetünk?

Válasszunk olyan irodaszéket, amelynek a háttámláját és az ülő részét is külön lehet állítani, szabályozható a magassága is, és próbáljuk a testhelyzetünket munka közben is rendszeresen változtatni – tanácsolta Farkas Ildikó, a Duna Medical Center gyógytornásza. Vannak olyan gyakorlatok, amelyeket mély levegőt beszívva ülés közben, többször ismételve elvégezhetünk.

Medencekörzések

Húzzuk hátra mindkét vállunkat, zárjuk a lapockákat, majd lazítsunk. Kezünket tegyük tarkóra, könyököket húzzuk hátra és egyenesítsük ki a hátunkat. Az egyik könyökünket húzzuk hátra, és fordítsuk a törzset is. Hajtsuk előre a fejünket, majd vissza. Billentsük jobbra majd balra fejünket. Végezzünk vállkörzéseket. 

Meetingtorna

Szorítsuk talpunkat többször erősen a talajhoz. Emeljük lábujjhegyre a lábunkat, majd engedjük le a sarkunkat. Ismételjük többször. Végezzünk bokakörzést. Váltva nyújtsuk ki a térdeinket az asztal alatt bokakörzés. Emeljük fel váltva a lábainkat, míg a térdünk el nem éri az asztal alját. Feszítsük meg a farizmainkat, és tartsuk úgy 10 másodpercig. 

A munka utáni edzésre, az energiaszint növelésére Farkas Ildikó a dinamikus mozgásokat ajánlja. Futással, kerékpározással, úszással vagy bármilyen kardiojellegű sport rendszeres végzésével serkenthetjük a test vérkeringését. Ennek köszönhetően javul az állóképesség, de a mindennapok is könnyebben viselhetővé válnak. 

Kutatják, miért kerüli el a gyerekeket a koronavírus

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.11. 11:14

Fotó: Sunil Pradhan/Anadolu Agency / AFP
A gyerekeknek még az erős az immunrendszere, ezért a tudósok szerint jobban véd, de ha meg is kapják, enyhe tünetekkel átvészelik a fertőzést.
A tudósok arra a jelenségre keresik a magyarázatot, miként lehet, hogy a gyerekek könnyebben "megússzák" a betegség súlyosabb következményeit és kevesebb tünettel kell megküzdeniük. Az új típusú koronavírus (nCoV-2019) megjelenése óta több mint 900 embert ölt meg, a fertőzöttek között azonban elenyésző a gyerekek száma. Nagyon kevesen betegek annyira, hogy diagnosztizálják náluk a vírust. A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint a betegek átlagéletkora 49 és 56 év között van. Egyelőre nem teljesen tisztázott, mi az oka, hogy a gyerekeket elkerüli a betegség. Hasonló jelenség figyelhető meg egyébként a SARS- és a MERS-vírus esetében is.
"Nem értjük teljesen a jelenséget, de lehetséges, hogy a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbségből adódik. Az egyik feltételezés az, hogy sokkal aktívabb a velük született immunválasz, vagyis a kórokozók csoportjait célzó korai reakciójuk" – fejtette ki Andrew Pavia, a Utah-i Egyetem szakértője. Ha az nCoV-2019 vírusnak kitett gyerekek veleszületett immunválasza erősebb, akkor sokkal könnyebben győzik le a fertőzést és csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk.
Krys Johnson, a philadelphiai Temple University College of Public Health kutatója kifejtette: nem arról van szó, hogy a gyerekeknél nem jelentkeznek tünetek, hiszen vírusos tüdőgyulladásuk is lehet. De mivel 
immunrendszerük annyira erős, nem gyűri le őket annyira a betegség, mint a felnőtteket.

Ez hasonló ahhoz, hogy a felnőtteknek 25-ször nagyobb esélyük van arra, hogy meghaljanak bárányhimlőben, mint a gyerekeknek. És míg az influenza súlyos következményekkel járhat a csecsemőknél, a nagyobb gyerekek sokkal könnyebben vészelik át, mint a felnőttek. 
Az immunrendszer ereje mögött több lehetséges tényező is állhat a tudósok szerint. Egyrészt a gyerekeknek sokkal egészségesebbek a légzőszerveik, mivel jóval kevésbé voltak kitéve a cigarettafüstnek és a légszennyezettségnek, mint a felnőttek. Másrészt a gyerekek általánosságban véve is egészségesebbek, kevésbé jellemzőek rájuk krónikus egészségügyi problémák, mint például a cukorbetegség, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a túlsúly – fejtette ki Johnson.
A felnőttek jóval hajlamosabbak a káros immunválaszra, amely olyan betegségeket okozhat, mint az akut légúti distressz szindróma (ARDS) - mondta el James Cherry, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora. Az immunsejtek tevékenységének kiegyensúlyozatlansága által előidézett légzőszervi tünetek miatt az ARDS-ben szenvedők 40 százaléka meghal – idézi a szakértőt a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál. A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó új típusú koronavírus influenzához hasonló tüneteket okoz, és súlyos légzőszervi panaszokkal járhat.