Előfizetés

Már akkor szennyezte az ember a Himalája gleccserét, amikor még fel sem ért rá

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.12. 13:03

Fotó: Sun Fei/XINHUA / AFP
A jégmintákból kiderült, hogy a szén égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak a Dasuopu-gleccserig.
Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint, akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől.
„Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És a szén égetése emissziót idézett elő, amelyet a szelek egészen a Himalájáig repítettek” – idézte az egyetem közleménye Paolo Gabrielle-t, a tanulmány vezető szerzőjét. A kutatócsoport része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok „feljegyzik” a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és más környezeti változásokat az elmúlt időkben. Az Ohio Egyetem Byrd központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.
A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopu a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték. A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.
A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük megmutatta, hogy 1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok, mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.
A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak. A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb. Gabrielle elmondta, ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccser térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett. A tudós megjegyezte, a szennyezés már jóval az előtt elérte a Dasuoput, hogy az ember feljutott volna a hegyre. A Mount Everestet 1953-ban, a Sisapangmát 1964-ben mászták meg először .

Drámaian csökkent az állszíjas pingvinek száma az Antarktiszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.12. 10:06

Fotó: Laura Grier/robertharding / AFP
Egyes kolóniákhoz már akár 77 százalékkal is kevesebb madár tartozik, mint az 1970-es években.
„Amit láttunk, valóban drámai. A tápláléklánc alapvető építőköveivel történik valami. Kevesebb élelem áll rendelkezésre, ezért a pingvinek idővel egyre kevesebben és kevesebben vannak, a kérdés pedig az, hogy így megy-e tovább” – mondta el Steve Forest biológus, természetvédelmi szakértő, aki a Stony Brook-i Egyetem és a Northwestern Egyetem kutatócsoportjával együtt nemrég tért haza egy, a klímaváltozás antarktiszi hatásait vizsgáló expedícióról. A tudósok a Greenpeace két hajóján, az Esperanzán és az Arctic Sunrise-on utazva január 5. és február 8. között dolgoztak a térségben, ahol kézi eszközökkel és drónokkal mérték fel a károk nagyságát.
A csőre alatt futó vékony fekete csík miatt állszíjasnak nevezett pingvinfaj a Csendes-óceán déli szigeteinek és az Antarktiszi-óceán partjainak lakója, világítórákot eszik. Az Elefánt-szigeten, az állszíjas pingvinek egy fontos élőhelyén nagyjából 60 százalékkal csökkent a számuk az 1971-ben végzett utolsó számlálás óta, így ma már kevesebb mint 53 ezer szülőpár tartozik a kolóniához – állapította meg az expedíció. „Noha sok tényező játszhat szerepet, minden bizonyíték, ami a kezünkben van, arra mutat, hogy a klímaváltozás számlájára írható a populáció csökkenése” – magyarázta Heather Lynch, a Stony Brooks ökologusa és evolócióbiológusa.
A Meteorológiai Világszervezet múlt héten közölte, hogy egy antarktiszi kutatóbázison az eddigi legmagasabb hőmérsékletet, 18,3 Celsius-fokot mértek a feljegyzések kezdete óta.

Hazatért az első telelő gólya

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.11. 15:09
Illusztráció
Fotó: NICOLAS MAETERLINCK / AFP
Suri idén "belehúzott" és a korábbi éveknél két nappal előbb érkezett vissza Vassurányba.
Megérkezett és berepült fészkébe Suri, a vassurányi fehér gólya – írta a madár Facebook-oldala alapján a Sokszínű Vidék. Nagy valószínűséggel ez a madár érkezett haza elsőként a telelésből, mert tavaly és tavalyelőtt is ő tért vissza először. 2018-ban és 2019-ban is február 13-án landolt a Vas megyei településen, idén „belehúzva” két nappal korábban landolt.
Két éve a helyiek attól tartottak, a gólya nem éli túl a februári hideget, ezért minden nap élelmet: halat és csirkét vittek a madárnak. Az érkezését bejelentő poszthoz fűzött kommentekből látszik, az üdvözlések mellett sokan remélik, hogy idén nem veszélyeztetik fagyos napok a madarat.