Alig kér valaki menedéket nálunk, az se kapja meg

Publikálás dátuma
2020.02.13. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Többségében 18 évesnél fiatalabbak nyújtottak be menedékkérelmet Magyarországon tavaly – tudta meg a Népszava. Az 500 kérelemből alig 60-ban volt pozitív döntés.
Hatodára esett vissza tavaly azoknak a külföldieknek a száma, akiknek Magyarország védelmet adott, azaz akiket menekültként, befogadottként vagy oltalmazottként ismert el – derült ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból, amit lapunk közérdekű adatigénylésére küldtek. Miközben 2018-ban még 367 menekültet fogadott be az ország, tavaly ez a szám 60-ra csökkent, pedig már a két évvel ezelőtti is visszaesés az előző évekhez képest. A legdurvábban az oltalmazottként elismertek számában volt csökkenés, ott 281-ről 31-re olvadt a létszám, vagyis majdnem a tizedére esett vissza. Nagyrészt irániakról van szó (13), de vannak afgánok, szírek, irakiak, illetve 6-an „ismeretlenek”, akiknek ezek szerint úgy adtak védelmet, hogy nem mondták meg vagy nem volt kideríthető róluk, honnan érkeztek, milyen nemzetiségűek. Menekültként 22 ember kapott védelmet, a pakisztániak (6) után következik az ismeretlen kategória, négy emberrel. Befogadottként pedig mindössze hét ember jöhetett Magyarországra, köztük két afgán és két szíriai.
Ezek az adatok nem meglepőek a folyamatos migrációs veszélyt hangoztató kormánypárti kommunikáció árnyékéban, igaz, a „migránsok” ellen már akkor is erősen hangolt a hatalom, amikor kiderült, hogy 1300 embert fogadott be az ország. (Két éve Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár szólta el magát a Times of Malta című lapnak). Viszont Orbán Viktor kormányfő akkoriban arról beszélt az állami rádióban, hogy „vannak rászoruló emberek, akik menekültek”, és akiknek segíteni kell. Ők – többségében nők és gyerekek – nem migránsok, hanem illedelmesen megállnak az országhatárnál, odamennek a határátkelőhelyhez és bekopogtatnak az ajtón, mondván, hogy ők védelemre szorulnak – fejtette ki.
A mostani adatokból viszont azt látszik, hogy hiába kopogtatnak illedelmesen, ez semmit nem javít a megítélésükön. Sőt. Az idegenrendészeti főigazgatóság tájékoztatása szerint ugyanis érdemben nem csökkent 2018-hoz képest a menedékkérők száma, tavalyelőtt 671, tavaly pedig 500 volt, így a menekültkénti elismerés drasztikus csökkenése alapján nyilvánvaló: jóval több ember kérelmét utasították el, mint korábban. Ráadásul a menedékjogi kérelmek nagy részét (394-et) a déli határon lévő tranzitzónában adtak be, mégis mindössze 16 esetben hoztak „elismerő döntést”. Azaz a menekültek hiába követték azt a kormányzati iránymutatást, hogy a legális utat válasszák (kopogtassanak), nem kapták védelmet. És mivel ezzel a módszerrel csak 4 százalékos az eredményességük, azok jártak jobban, akik a kérelmet nem a tranzitzónában adták be. Ennek elvben más módja is lehet, elég csak a korrupció miatt hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőre, Orbán barátjára gondolni, aki a magyar hatóságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem a tranzitzónában kellett megvárnia.
Figyelemre méltó az az adat is, hogy a déli határon eközben milyen sok gyerek vagy fiatalkorú próbál védelmet kérni. Az idegenrendészeti főigazgatóság adatai szerint ugyanis a beadott menedékkérelemből 252 esetben 18 év alatti terjesztett elő menedékjog iránti igényt. Ez a teljes kérelem-létszámnak több mint a fele.

Más veszély, más kategória

Menekült az lehet Magyarországon, akit faji, vallási okok, politikai meggyőződése vagy nemzetiséghez – illetve meghatározott társadalmi csoporthoz – tartozása miatt hazájában üldöznek, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél. Az oltalmazotti elismerést az kaphatja meg, aki a menekültkénti elismerés feltételeinek nem felel meg, de fennáll annak a veszélye, hogy hazatérése esetén súlyos sérelem érné, és nem tudja vagy nem akarja hazája védelmét igénybe venni. A befogadottak esetében a többi között olyan helyzetről van szó, amikor a menedékjog iránti kérelmet elutasították, de kimondták egyúttal a visszaküldés tilalmát is.

Szerző
Frissítve: 2020.02.13. 06:08

Orbán újabb konzultációt hirdetett, azt kérdezi, hogy jó-e az, ha a bűnözőket több jog illeti meg, mint a törvénytisztelő polgárokat

Publikálás dátuma
2020.02.12. 21:25

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Úgy tűnik, értelmet nyert, miért támadta a kormánykoalíció azt a gyakorlatot, hogy a rossz körülmények között fogva tartott rabok szinte üzembiztosan kártérítést kapnak. Ja, és a gyöngyöspatai romák ügye is bekerül a "bűnöző-kérdések közé".
A balatonfüredi kihelyezett frakcióülésen újabb nemzeti konzultációt jelentett be Orbán Viktor, írja magyarnemzet.hu. A lap úgy tudja, ez alkalommal fő témaként a miniszterelnök azt a problémát jelölte meg, miszerint megítélése szerint egyes aktivistacsoportok számára az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál, ezért erről a magyar embereket is meg kell kérdezni.  A kormány tudni szeretné, hogyan vélekednek a magyarok az iparággá vált börtönbiznisz, a feltételes szabadságra bocsátás szigorítása, esetleges bírói korrupció gyanújáról és a gyönyöspatai romák kártérítése kapcsán felszínre került kérdésekről. (Megjegyzendő: a kabinet a választ nem várta meg, például a feltételes szabadlábra bocsátás feltételit már szigorítják, ahogy azt lapunk megírta.)  Orbán Viktor elmondta, a konkrétumokról Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatja majd a nyilvánosságot a holnapi kormányinfó keretein belül. Orbán bejelentéséből úgy tűnik, hogy a kormány új bűnbakokat épít - így értelmet nyer, hogy miért tartja hetek óta napirenden az elkülönítetten oktatott, és emiatt kárpótlásra jogosult gyöngyöspatai cigánygyerekek ügyét (erről itt olvashat), illetve a rossz börtönkörülmények miatt kompenzációra jogosult rabok eseteit (erről itt talál anyagot). (Emlékeztetőül: a jelenlegi szabályozást a kormánypárti többség egyedül szavazta meg, az összes ellenzéki párt nemmel voksolt.)  A kormányzati mondás szerint mindkét példa sérti az emberek igazságérzetét, mégpedig jogosan. (Arról a hivatalos kommunikáció szót sem ejt, hogy az említett kárpótlási ügyek azért "jöhettek létre", mert a magyar állam nem teljesítette törvényes kötelességeit). Bár erre legfeljebb következtetni lehet, de az események mégis azt mutatják, a kormány kriminalizálni próbálja a közbeszédet, és rendpártisággal (lásd: romák, bűnözők, migránsok megregulázása) próbál szavazatot maximalizálni - leginkább vidéken, ahol ezek a "klisék" lényegesen hatékonyabbak, mint a nagyobb városokban.  
Szerző
Frissítve: 2020.02.12. 21:35

Klímaváltozás, migránsok, háborúk: mindez azért, mert az emberek elfordultak Istentől - ezt gondolja a magyar püspök

Publikálás dátuma
2020.02.12. 20:20

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Veres András úgy érzi, sikerül megteremteni a földi poklot.
"Szélsőségesen szekularizálódott társadalomban élünk, az Istentől való elfordulás az embertől és a természettől való elforduláshoz is vezetett, ennek pedig olyan súlyos következményei vannak, mint a háborúk, az abortusz, az eutanázia, a környezetszennyezés, a klímaváltozás vagy a migráció", deklarálta Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia konferenciáján. A győri megyés püspök úgy érzi, az emberiségnek lassan sikerül kialakítania a földi poklot, amelyben megvalósul az Istentől való teljes elfordulás. Veres András szerint ugyan ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de szerinte ebből nem következik, hogy a krisztusi tanításból fakadó értékeket is elutasítanák az emberek. Ugyanakkor a püspök szerint azt sem gondolják, hogy a hívő emberek tisztában vannak hitük társadalmi kérdésekre vonatkozó tanításaival. Sokan ugyanis megrekedtek gyermeki tudásszinten, felnőttként pedig sokszor lehetőségük sincs tájékozódni e kérdésekben.
Szerző