Hatodára esett vissza tavaly azoknak a külföldieknek a száma, akiknek Magyarország védelmet adott, azaz akiket menekültként, befogadottként vagy oltalmazottként ismert el – derült ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból, amit lapunk közérdekű adatigénylésére küldtek. Miközben 2018-ban még 367 menekültet fogadott be az ország, tavaly ez a szám 60-ra csökkent, pedig már a két évvel ezelőtti is visszaesés az előző évekhez képest.
A legdurvábban az oltalmazottként elismertek számában volt csökkenés, ott 281-ről 31-re olvadt a létszám, vagyis majdnem a tizedére esett vissza. Nagyrészt irániakról van szó (13), de vannak afgánok, szírek, irakiak, illetve 6-an „ismeretlenek”, akiknek ezek szerint úgy adtak védelmet, hogy nem mondták meg vagy nem volt kideríthető róluk, honnan érkeztek, milyen nemzetiségűek. Menekültként 22 ember kapott védelmet, a pakisztániak (6) után következik az ismeretlen kategória, négy emberrel. Befogadottként pedig mindössze hét ember jöhetett Magyarországra, köztük két afgán és két szíriai.
Ezek az adatok nem meglepőek a folyamatos migrációs veszélyt hangoztató kormánypárti kommunikáció árnyékéban, igaz, a „migránsok” ellen már akkor is erősen hangolt a hatalom, amikor kiderült, hogy 1300 embert fogadott be az ország. (Két éve Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár szólta el magát a Times of Malta című lapnak). Viszont Orbán Viktor kormányfő akkoriban arról beszélt az állami rádióban, hogy „vannak rászoruló emberek, akik menekültek”, és akiknek segíteni kell. Ők – többségében nők és gyerekek – nem migránsok, hanem illedelmesen megállnak az országhatárnál, odamennek a határátkelőhelyhez és bekopogtatnak az ajtón, mondván, hogy ők védelemre szorulnak – fejtette ki.
A mostani adatokból viszont azt látszik, hogy hiába kopogtatnak illedelmesen, ez semmit nem javít a megítélésükön. Sőt. Az idegenrendészeti főigazgatóság tájékoztatása szerint ugyanis érdemben nem csökkent 2018-hoz képest a menedékkérők száma, tavalyelőtt 671, tavaly pedig 500 volt, így a menekültkénti elismerés drasztikus csökkenése alapján nyilvánvaló: jóval több ember kérelmét utasították el, mint korábban. Ráadásul a menedékjogi kérelmek nagy részét (394-et) a déli határon lévő tranzitzónában adtak be, mégis mindössze 16 esetben hoztak „elismerő döntést”. Azaz a menekültek hiába követték azt a kormányzati iránymutatást, hogy a legális utat válasszák (kopogtassanak), nem kapták védelmet. És mivel ezzel a módszerrel csak 4 százalékos az eredményességük, azok jártak jobban, akik a kérelmet nem a tranzitzónában adták be. Ennek elvben más módja is lehet, elég csak a korrupció miatt hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőre, Orbán barátjára gondolni, aki a magyar hatóságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem a tranzitzónában kellett megvárnia.
Figyelemre méltó az az adat is, hogy a déli határon eközben milyen sok gyerek vagy fiatalkorú próbál védelmet kérni. Az idegenrendészeti főigazgatóság adatai szerint ugyanis a beadott menedékkérelemből 252 esetben 18 év alatti terjesztett elő menedékjog iránti igényt. Ez a teljes kérelem-létszámnak több mint a fele.
