Előfizetés

Nem vált be a nyugdíjas csodafegyver

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.02.13. 06:30
A kormány nagy reményeket fűz a nyugdíjasok foglalkoztatásához
Fotó: Shutterstock
Több olyan kedvezményt kiterjesztettek a munkát vállaló nyugdíjasokra, amelyeket korábban csak a nyugdíjasszövetkezetek kaptak meg.
Évről-évre 40 ezer fővel csökken Magyarországon az aktív munkavállalási korú lakosság száma, emiatt is az egyik legégetőbb gazdasági probléma a munkaerőhiány. A kormányzat az egymást követő gazdaságvédelmi akciótervekben - a legközelebbi bejelentését, az ígéretek szerint Orbán Viktor 2020. február 16-i  évértékelője tartalmazza majd -, rendre visszatér a nyugdíjasok foglalkoztatása, sőt egyes kormányzati megnyilvánulások egyenesen a hazai munkaerőpiac aranytartalékának tekintik az időskorúakat. Olyannyira, hogy Varga Mihály tavaly októberben kijelentette, hogy akár meg lehetne tízszerezni a dolgozó nyugdíjasok most 30-40 ezres táborát. (A merész álmokat dédelgető pénzügyminiszter tárcája azóta már nem felel a foglalkoztatáspolitikáért, az az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került.) Nagy reményeket fűzött a kormányzat a 2017 nyarán - a diákszövetkezetek mintájára, és számos helyen azok adminisztratív bázisára támaszkodó - közérdekű nyugdíjasszövetkezetekhez (nyusz). Számukról a legfrissebb, 2019 harmadik negyedév végi adatokból annyit lehet tudni, hogy a megalapított 151 nyuszból 117 most is működik. A tagok létszámáról azonban jelenleg csak hozzávetőleges adatok ismertek: Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége alelnöke azt közölte a Népszavával, hogy szervezetük valamivel több, mint 11 ezer tagot számlál. Szakértők szerint ennek mintegy kétszerese lehet a tényleges nyusz-tagok száma. Bár folyamatosan tartanak országszerte tájékoztatókat a lehetőségről, nagy mértékű létszámnövekedésre nemigen lehet számítani, vagyis nem a nyugdíjas szövetkezetek fogják megoldani a munkaerőhiány. A nyusz-ok ugyanis tavaly januártól elvesztették legfőbb vonzerejüket, a számukra kitalált, ám azóta általánossá vált kedvezményes adózást. Idén pedig minden nyugdíjasra vonatkozóan további kedvezmények léptek, illetve júliustól lépnek hatályba. Már 2019-től a munkát vállaló nyugdíjasoknak nem kell a jövedelmük után 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót. (Ez a kedvezmény addig csupán a nyusz-tagoknak járt.)  Általánossá vált, hogy a foglalkoztatóknak nem kell szocho-t fizetni a náluk dolgozó nyugdíjas után. Ahol viszont továbbra is köti az állam az ebet a karóhoz, az az, hogy előzetes, kormányzati engedély kell, ha a közszolgálati típusú állást nyugdíjas töltene be. (A nyugdíjas orvosok ezt rendszerint, a szükség törvényt bont elvet követve megkapják, épp ezért a jövőben sem lesz jellemző, hogy orvosok nyusz-tagként praktizáljanak.)  Az viszont talán a nyuszok malmára hajtja a vizet, hogy idén július 1-jétől a 40 éves munkaviszonyt követően nyugdíjba menő nők kereseti korlátját feloldják, vagyis már nem veszik figyelembe, hogy a keresetük év közben összességében eléri-e  a havi minimálbér 18-szorosát, mert ha igen, akkor a nyugdíjukat fel kell függeszteni.  Hátrányos a nyusz-tagok számára, hogy ha a nyugdíjast a munkahelye közvetlenül foglalkoztatja, akkor évente 30 napos fizetett szabadság jár a számukra, emellett betegállományban is 15 napot tölthetnek a munkáltató kontójára, amiből 12-őt ki is kell fizetni. A nyusz-tagoknál a munkáltató ezeket a költségeket viszont megtakaríthatja. A nyugdíjasok nyáron akár két-három hónapot is pihenhetnek, amit nyusz-tagként könnyedén megtehetnek, hiszen a munkaidő-beosztásukat rugalmasan kezelhetik. A nyusz-tagok élelmiszerben nyújtott természetes juttatási kedvezménye továbbra is adómentes. Sőt, ha  összegyűjtik az élelmiszervásárláskor kapott számlákat, és azt bemutatják a foglalkoztatóiknak, akkor a bruttó keresetének ekkora hányada után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, vagyis ezen 15 százalékot megtakarítanak.  Mindezek ellenére nehéz megjósolni a nyuszok jövőjét - vélik a szakemberek. A nyugdíjasok ugyanis anyagilag jobban járnak, ha közvetlenül helyezkednek el, béralku-pozíciójuk kedvezőbb. Emellett - egyébként feleslegesen - sokan ódzkodnak a szövetkezeti formától.  

Takarítanak, könyvelnek a nyusztagok

A nyusz-tagokról elmondható, hogy életkoruk miatt nehéz fizikai munkát nem vállalnak, takarítást vagy árufeltöltést viszont szívesen. Bár könyvelőként vagy a bérszámfejtőként könnyedén el lehet helyezkedni, mégis akadnak elvétve olyan nyugdíjasok, akik szövetkezeti tagként teszik ezt. Az építőipari szakmunkások azonban kizárólag egyedül helyezkednek el. Az otthon végezhető, távmunkára lenne nyugdíjas jelentkező, azonban nincs rájuk igény. A kínálat és a kereslet viszont egymásra talál a portások, a gépkocsivezetők és kertészek esetében. A szövetkezeti taggá válás egyik motívuma a közösség iránti igény kielégítése, ennek ellenére szervezett közös programok (színházi előadás, belföldi kirándulás) nemigen fordulnak elő, pedig ezek természetbeni juttatásnak minősülnek. Emellett a munkaalkalom megtalálása, és az érdeksérelmeik orvoslásakor nyújtott segítség komoly vonzerő

Kevesebb autósiskola, több oktató

M. I.
Publikálás dátuma
2020.02.12. 20:51

Fotó: Africa Studio
Miközben az elmúlt nyolc év során csökkent az autósiskolák száma, összesített bevételük, nyereségük és oktatóik száma is nőtt.
Az elmúlt nyolc év során, kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökkent az autósiskolák száma – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. Az árbevétel- és létszámadatok óvatos derűlátásra adnak okot – véli Hantos Zoltán projektmenedzser. 2016-ban hazánkban 640, fő tevékenységeként járművezetői oktatást megjelölő vállalkozás működött. A tavalyi évre ez a szám 608-ra csökkent. Az összesített árbevétel viszont a 2016-os 14,6 milliárd forintról 2018-ra 18,5 milliárd forintra emelkedett. Az adózás előtti eredmények összege pedig a 2016-os 1,02 milliárd forintról 1,99 milliárd forintra nőtt. A felszámolások, a végrehajtások és a cserélődések nem jellemzők az ágazatban. Míg négy éve az ilyen tevékenységű vállalkozások 962 főt foglalkoztattak, a létszám 2019-re elérte a 1123-at. Ennek oka lehet, hogy tíz éves kihagyás után a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) újraindította a gépjárművezető-szakoktatói képzést. Igaz, a szakoktatók jó része nem munkaviszonyban, hanem egyéni vállalkozóként dolgozik az iskoláknak. Jelenleg 2952 ilyen tevékenységű egyéni vállalkozó működik az országban, míg az NKH 5522 szakoktatói engedélyt adott ki. A tevékenység elindításához viszonylag magas indulótőke szükséges: nem elég a szakoktatói vizsga, megfelelő állapotú és felszereltségű gépjárművet is be kell szerezni. A megfelelő számú utánpótlás továbbra is kérdéses – zárja elemzését Hantos Zoltán.

Rossz éve volt az iparnak Európában

B. M.
Publikálás dátuma
2020.02.12. 20:43
Az autóipar lassult nagyot
Fotó: MERCEDES MANUFACTURING HUNGARY KFT.
Ellentmondásokkal teli volt a magyar ipar tavalyi éve. A KSH szerdán közzétettet második becsléséből kiderült, tavaly 5,4 százalékkal nőtt a termelés, ami a két esztendővel ezelőtti 3,5 százalékhoz képest jelentős növekedésnek számít. Ugyanakkor decemberben - az előző év azonos időszakához képest - a termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami azért is feltűnő volt, mert  novemberben még 3,6 százalékos növekedést mértek. A munkanaphatástól megtisztított adatok még nagyobb 3,7 százalékos visszaesést tükröznek. Az év utolsó hónapjában tapasztalt visszaesés egyértelműen az autóipar rossz teljesítményének tudható be. Arra számítani lehetett, hogy a német autóipar gyengélkedésének hatása Magyarországot is eléri, a mértéke azonban kellemetlen meglepetést okozott. Mivel a feldolgozóiparon belül a gépkocsigyártás 25 százalékos részarányt képvisel, ezért ha rosszul teljesít, mint tavaly decemberben, akkor ez az egész  ipar teljesítményét negatívan befolyásolja. (Az ágazat exportja is rossz évet zárt, 10 százalékkal maradt el a múlt évitől.) Akadt azonban olyan elemző is, aki az év utolsó hónapjának kedvezőtlen adatait figyelmen kívül hagyva úgy értékelt, az egész évi teljesítményből levonva a következtetést, hogy "hasít az ipar". Ez azért is furcsa, mert 2012 óta nem volt arra példa, hogy egyetlen hónap alatt ekkora mértékű visszaesést mérjenek. Bár nemzetgazdasági jelentősége csekély, de érdemes kiemelni, hogy az év vége "bajnoka" a dohányipar lett, amely negyedével volt képes növelni a termelését. Az Európai Unióban a magyar ipar visszaesése korántsem volt egyedi. Az Eurostat ugyancsak decemberre vonatkozó adatai szerint az euróövezet 19 tagállamában négy éve a legnagyobb mértékben, 2,1 százalékkal csökkent, az Európai Unió 27 országában, pedig 2,0 százalékkal. Sőt az egész évre is a visszaesés volt a jellemző. az euróövezetben 1,7 százalékkal csökkent, az EU-ban pedig 1,1 százalékkal mérséklődött az ipari termelés.