Évről-évre 40 ezer fővel csökken Magyarországon az aktív munkavállalási korú lakosság száma, emiatt is az egyik legégetőbb gazdasági probléma a munkaerőhiány. A kormányzat az egymást követő gazdaságvédelmi akciótervekben - a legközelebbi bejelentését, az ígéretek szerint Orbán Viktor 2020. február 16-i évértékelője tartalmazza majd -, rendre visszatér a nyugdíjasok foglalkoztatása, sőt egyes kormányzati megnyilvánulások egyenesen a hazai munkaerőpiac aranytartalékának tekintik az időskorúakat. Olyannyira, hogy Varga Mihály tavaly októberben kijelentette, hogy akár meg lehetne tízszerezni a dolgozó nyugdíjasok most 30-40 ezres táborát. (A merész álmokat dédelgető pénzügyminiszter tárcája azóta már nem felel a foglalkoztatáspolitikáért, az az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került.)
Nagy reményeket fűzött a kormányzat a 2017 nyarán - a diákszövetkezetek mintájára, és számos helyen azok adminisztratív bázisára támaszkodó - közérdekű nyugdíjasszövetkezetekhez (nyusz). Számukról a legfrissebb, 2019 harmadik negyedév végi adatokból annyit lehet tudni, hogy a megalapított 151 nyuszból 117 most is működik. A tagok létszámáról azonban jelenleg csak hozzávetőleges adatok ismertek: Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége alelnöke azt közölte a Népszavával, hogy szervezetük valamivel több, mint 11 ezer tagot számlál. Szakértők szerint ennek mintegy kétszerese lehet a tényleges nyusz-tagok száma. Bár folyamatosan tartanak országszerte tájékoztatókat a lehetőségről, nagy mértékű létszámnövekedésre nemigen lehet számítani, vagyis nem a nyugdíjas szövetkezetek fogják megoldani a munkaerőhiány.
A nyusz-ok ugyanis tavaly januártól elvesztették legfőbb vonzerejüket, a számukra kitalált, ám azóta általánossá vált kedvezményes adózást. Idén pedig minden nyugdíjasra vonatkozóan további kedvezmények léptek, illetve júliustól lépnek hatályba. Már 2019-től a munkát vállaló nyugdíjasoknak nem kell a jövedelmük után 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót. (Ez a kedvezmény addig csupán a nyusz-tagoknak járt.) Általánossá vált, hogy a foglalkoztatóknak nem kell szocho-t fizetni a náluk dolgozó nyugdíjas után. Ahol viszont továbbra is köti az állam az ebet a karóhoz, az az, hogy előzetes, kormányzati engedély kell, ha a közszolgálati típusú állást nyugdíjas töltene be. (A nyugdíjas orvosok ezt rendszerint, a szükség törvényt bont elvet követve megkapják, épp ezért a jövőben sem lesz jellemző, hogy orvosok nyusz-tagként praktizáljanak.) Az viszont talán a nyuszok malmára hajtja a vizet, hogy idén július 1-jétől a 40 éves munkaviszonyt követően nyugdíjba menő nők kereseti korlátját feloldják, vagyis már nem veszik figyelembe, hogy a keresetük év közben összességében eléri-e a havi minimálbér 18-szorosát, mert ha igen, akkor a nyugdíjukat fel kell függeszteni.
Hátrányos a nyusz-tagok számára, hogy ha a nyugdíjast a munkahelye közvetlenül foglalkoztatja, akkor évente 30 napos fizetett szabadság jár a számukra, emellett betegállományban is 15 napot tölthetnek a munkáltató kontójára, amiből 12-őt ki is kell fizetni. A nyusz-tagoknál a munkáltató ezeket a költségeket viszont megtakaríthatja. A nyugdíjasok nyáron akár két-három hónapot is pihenhetnek, amit nyusz-tagként könnyedén megtehetnek, hiszen a munkaidő-beosztásukat rugalmasan kezelhetik. A nyusz-tagok élelmiszerben nyújtott természetes juttatási kedvezménye továbbra is adómentes. Sőt, ha összegyűjtik az élelmiszervásárláskor kapott számlákat, és azt bemutatják a foglalkoztatóiknak, akkor a bruttó keresetének ekkora hányada után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, vagyis ezen 15 százalékot megtakarítanak.
Mindezek ellenére nehéz megjósolni a nyuszok jövőjét - vélik a szakemberek. A nyugdíjasok ugyanis anyagilag jobban járnak, ha közvetlenül helyezkednek el, béralku-pozíciójuk kedvezőbb. Emellett - egyébként feleslegesen - sokan ódzkodnak a szövetkezeti formától.
